Ingatlan-nyilvántartás I.

1. Ingatlan-nyilvántartás I. Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv

3. Ingatlan-nyilvántartás célja: • Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország ingatlanainak: • tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, • a bejegyzett (jogi és természetes) személyek nyilvántartásához szükséges személyazonosító és lakcímadatokat. • az Inytv-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, vagy tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. • A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak – megvalósítása, virtuális pótlása. • Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: • Nemzetgazdasági, mezőgazdasági üzemi tervezés, földvédelem, rendeltetésszerű földhasználat, területfejlesztés, területrendezés, településrendezés, közműnyilvántartás, statisztikai adatgyűjtés alapja. • Magyarország (ingatlan) tulajdoni rendjének alapja. • Egzisztencia mérvadója.

4. Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: • Jogbiztonság szolgálata: • Tulajdonos védelme, • Jogot szerzők védelme, • Kötelezettséget vállalók védelme. • Tradicionális rendszer:tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog tényleges átadása (ingók esetében, római jogi terminológia), ingatlanok esetében egy jelzés, a hatalomban tartás jelzése. • Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere: • Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. • Deklaratív, ill. bejegyzéstől független rendszer: • Nincs tényleges nyilvántartás: a vevő érdeke, hogy tájékozódjék a tulajdonlás iránt. • Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a nyilvántartásban bízó, jóhiszemű személy védelemben részesül. • Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyről közokiratot állítanak ki. • Vegyes rendszer: • Egyes jogok a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre, • míg mások a hatósági nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak.

5. Nyilvántartás módja: • Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia elve): a tulajdonoshoz rendeljük hozzá ingatlanjait. • Állami földkönyv • Telekkönyv • Földhasználati Nyilvántartási rendszer • Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia elve): az ingatlanhoz rendeljük hozzá annak tulajdonosait. • Ma is működő ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról nyilvántartás (tulajdoni lap) készül. • A számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy, hogy melyik módot válasszuk. • Adatok összekapcsolása: • magánautonómia, magántitok sérelme – alkotmányos aggályok. • A rendszer még nincs automatikusan, integráltan összekötve az országos személyi adat- és lakcím-nyilvántartással.

6. A nyilvántartás kezdetei: • A hűbéri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján ítélhetők meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, közjogi állás megítélése. • Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio) intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely később beolvadt a városi telekkönyvbe. • Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a közösség előtt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés külső megnyilvánulása, bevezetés. • Hivatalos, ünnepélyes események – beiktatás intézménye (statutio): királyi (főbírói) megbízott+hiteles hely képviselője+szomszédok+megadományozott. A szerződéseket a konventek vagy a székeskáptalanok előtt kellett bevallani és kiállítani, az okiratot megőrizték. • Szabad királyi városokban a polgár az ingatlanát csak a bíró és az esküdtszék jelenlétében idegeníthette el. A tulajdonjog változást közhiteles nyilvántartásban regisztrálták (Grundbuch). • A telekkönyv bevezetésének igénye már a reformkorban is felmerült (1844). • Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága indukálta a tényleges bevezetés elrendelését.

7. Telekkönyv: • A telekkönyv, vagy nyilvánkönyv létrehozását a gazdasági fejlődés kényszerítette ki. A kezdeti tőkés gazdasági fejlődés alapját, motorját a föld tulajdona és az arra alapítható jogok (terhek) sokasága jelentette. • A magánszféra, a „magánügy” kikényszerítette egy mindenki által elfogadott, „közhiteles” nyilvántartás felállítását. • 1852. Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a nyilvánkönyvbebeiktattassék. • 1855. A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete. • Az 1861. évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet hatályát. • Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés) járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott idő elteltével a helyszínelési jegyzőkönyveket telekjegyzőkönyvként hitelesítették. (Betétszerkesztés: kiküldött bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok  bevezetés a telekkönyvi betétbe.) • A későbbiekben a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.

8. Telekkönyv: • A telekkönyv három részből állt: • „A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta (szolgalom, térmérték, minőség, jövedelem). • „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási jog, elővásárlási jog. • „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom, bérlet, haszonbérlet stb. • 1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi alapok átvétele. • Járásbíróságok vezették. • A telekkönyv legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tartalmazott minden ingatlant: • egyes ingatlanok kimaradtak a helyszínelési jegyzőkönyvekből, • később váltak magánforgalom tárgyává, • az állami tulajdonú ingatlanok jó része nem volt tárgya a telekkönyvnek.

9. Földadókataszter: • II. József próbálkozásai a földadó kivetésére (1785) kudarccal végződtek: „A házakról eltávolították a számozást, a határjeleket és a mesgyekarókat kitaposták. … Számos megyében a földmérés munkarészeit máglyára hordták. Biharban pl. 10 szekérnyi irat égetését az akasztófa alatt vitték végbe.” • 1850. császári pátens (Ferenc József császár): a földadókataszter bevezetésének elrendelése a Magyar Királyság területén. A községenkénti adótelekkönyvek elkészítése 1859-ig tartott (Erdélyben 1867-ig). • 1875. a földadókatasztert legalizálta az OGY. • A nyilvántartás perszonálfólia elve alapján került megszervezésre. • A földadó mértéke a földek jövedelmezőségéhez kapcsolódott: talajtani és agroökonómiai vizsgálatok alapján. • A föld művelése azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei (6 év átlaga) = kataszteri tiszta jövedelem. • Művelési áganként (a kezdetekkor 7 db  Sz, K, R, L, N = 10 év; Sző = 15 év; E = 25 év), becslőjárásonként (osztályozási vidékekként) határozták meg a 8 minőségi osztályt, mely kataszteri holdra vetítve eltérő aranykorona értéket kapott  ma AK/ha. • 1964-től az állami földnyilvántartás veszi át a földadókataszter helyét, új szerepkört kap: nemzetgazdasági tervezés, beszolgáltatási rendszer, adózás ellenőrzése, rendeltetésszerű földhasználat felügyelete. • A nyilvántartás reálfólia elve alapján épült fel, melyet községekre bontva vezettek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. • Tárgya az ország egész területe volt: belterület, külterület egyaránt.

10. Állami földnyilvántartás: • Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék, összesítők, részletes osztálykivonat, határleírási jegyzőkönyv. • Nyilvántartásba kerültek azok a területek is, melyek földadó alá nem eső területekként (fanet) szolgáltak: épület, udvar, árok, folyó, tó, patak stb. • A két rendszer összehasonlítása: • Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére hiányosak. • Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a telekkönyv a jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazta. • Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek • Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja. • Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv nyilvános. • Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.

11. Ingatlan-nyilvántartás I. Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei

12. Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített alapelvek a következők: • Bejegyzés elve • Nyilvánosság elve • Közhitelesség elve • Kérelemhez kötöttség elve • Rangsor elve • Okirat elve • Bejegyzés elve: • Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat, azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti – ezek a konstitutív hatályú bejegyzések: • az átruházáson alapuló tulajdonjog, • a szerződésen alapuló vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog és a jelzálogjog. • Deklaratív hatályú bejegyzések– az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak: • A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén. • Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, ha törvény alapján keletkezik.

13. Egyéb bejegyezhető jogok: lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, végrehajtási jog, termőföld haszonbérleti joga, halászati jog. • Következmény: a jog bejegyzése után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló jog nem tudására. • A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk: • A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkező joghatásokat az informatív hatályú tényekcsoportja alkotja: • jogosult kiskorúsága, • gondokság alá helyezés, • végelszámolási és felszámolási eljárás. • A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre (deklaratív tényekcsoportja). A bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem érvényesítheti sikeresen a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. • jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és telekalakítás megindítása, • jogorvoslati kérelem, szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntetőeljárás megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő eladás, • törölt jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, ranghely megváltoztatása, • zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével kapcsolatos tények, • épület lebontásának és létesítésének ténye.

14. Nyilvánosság elve: • A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. • Formái (analóg és digitális formában): • Teljes másolat:valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint. • Szemle másolat: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. • Részadat-szolgáltatás. • A tulajdoni lapról kiállítható mind hiteles, mind nem hiteles másolat akár analóg, akár digitális, elektronikus úton (fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírás + időbélyegző). • A közjegyző a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, mely a tulajdoni lap másolattal egyenértékű. • A tulajdoni lap tartalmán túlmenő adatokat, okiratokat csak a jogosult vagy a kötelezett engedélyével lehet megismerni, melyet teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. • Jogi érdek valószínűsítése esetén írásban kell az igénylőnek nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági határozatból eredő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). • Korlátozott megismerhetőség vonatkozik a következőkre: • magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül, vagy törlésül szolgált, • tulajdonosok jegyzéke(névmutató). • Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, ill. feljegyzett tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az a része, mely a természetbeni részre vonatkozik, korlátozás nélkül megismerhető. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet és hiteles másolatot kérhet. Formái: • Szemle másolat: hatályos (fennálló) térképi állapotot tartalmazza. • Teljes másolat: a hatályos térképi állapoton kívül az előzetes térképi változásokat is tartalmazza.

15. Közhitelesség elve: • Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzetttények fennállását hitelesen tanúsítja. A bejegyzett jog megilleti a jogosultként feltüntetett személyt. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény fennállásáról nem tudott. • Az ingatlanra nem vonatkoziktöbb, más olyan jog, amely csak a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. • A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már nem állnak fenn. • A közhitelesség csak a jóhiszemű felet védi. Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. • A jogszerzők kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról meggyőződni, mulasztásuk rosszhiszeműséget és a következmények vállalását okozza. • Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, ill. őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben. • Bizonyítási teher: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

16. Közhitelesség elve: • Ha a ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja szerinti és a térképi adatbázis alapján földmérési jogszabályok szerint meghatározott terület eltér egymástól, akkor az utóbbiaz irányadó. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hitelesen tanúsítja a földmérési törvényben meghatározott állami alapadat-tartalmat. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről és egyéb önálló ingatlanról az ellenkező bizonyításig azt kell feltételezni, hogy fennáll és határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. • A fenti adatbázisban nem rögzített, vagy törölt földrészletről és egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. • A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az adatbázis tartalmát vitatja. • Kérelemhez kötöttség elve: • Tulajdonnal való szabad rendelkezés és keresethez kötöttség elvéből származtatható. • A jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésreirányul. • Csak azok a jogok és tények jegyezhetők be, ill. fel, melyet a kérelem, ill. a megkeresés megjelöl. • Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a kérelemben foglaltaknak megfelelőenlehetséges. • Rangsor elve: • Aranghely a bejegyzés időpontját, a konstitutív hatály beálltát jelenti. • A rangsor a bejegyzések egymáshoz való viszonyát jelenti.

17. Rangsor elve: • Kizáró bejegyzések(pl. tulajdonjog) közül csak a későbbi hatályos, míg az összeférő jogokközül a rangsorban előrébb álló jog megelőzi a későbbit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog). • A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés iktatási időpontjahatározza meg. • A ranghelyek egymáshoz viszonyított sorrendje eljárási szempontból a beadványok elintézésénekidőbeli rendjét is jelenti. • Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattallehet alapítani. • Ranghely előzetes biztosításának, fenntartását tényét legfeljebb 1 évi időtartamra lehet a tulajdoni lapra feljegyezni. • A ranghely módosítása harmadik személy jogainaksérelmével nem járhat. • Okirati elv: • Jog, jogilag jelentős tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny. törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, vagy bírósági határozat alapján lehetséges. • Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata. • Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megszűnését vagy módosulását + bejegyzési engedély(joggal azonos okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal). • Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésre közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett(vagy ügykörében eljáró jogtanácsos által ellenjegyzett) magánokirat alapján van lehetőség: minősített okirati forma.

18. Ingatlan-nyilvántartás I. Az ingatlan-nyilvántartás részei

19. Az ingatlan-nyilvántartás részei: • Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón rögzített adatbázisból, olvasható formában megjeleníthető). • Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) (tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisa). • Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképi adatbázis) + egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása (része az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak). • Analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisa • Okirattár(kérelmek, megkeresések, szerződések, társasház alapító okirat, közérdekű használati jogokat létesítő hatósági határozatok, bírósági ítéletek, közjegyzői hagyatékátadó végzések, egyéb határozatok stb.).

20. Tulajdoni lap tartalma: • ingatlan adatai, • ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelentős tények, jogosultak és adataik. • A változásvezetés az adatok esetén átvezetéssel, jogok esetén bejegyzéssel, míg a jogilag jelentős tények esetén feljegyzéssel történik. • A tulajdoni lapokat településenként 1-től kezdődően kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. • A tulajdoni lap törzslapként (társasház közös tulajdonban álló tárgyai, szövetkezeti ház szövetkezeti tulajdonban álló tárgyai) és különlapként(lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) is vezethető társasház, szövetkezeti ház nyilvántartása esetén.

21. A tulajdoni lap részei: • A tulajdoni lap három (I. II. III.) részből áll. • A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza: • település neve, fekvés megjelölése, az ingatlan helyrajzi száma, területnagysága, • a bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszám. • belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan címét (közterület megnevezése, közterület jellege, házszám, ill. házszám hiányában a helyrajzi szám), • alrészlet jelét (területét), művelési ágat, kivett terület esetén annak megnevezését, • minőségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet, • az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot, • az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, műemlék, társasház stb.), • földminősítési mintatér megjelölését, • egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló szöveges bejegyzés).

22. A tulajdoni lap II. része a következő tartalommal rendelkezik: • A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszámot. • Tulajdonjogot, • Gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét. • Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megnevezését. • Tulajdoni hányad, szerzési hányad, jogcím, jogállás, tulajdonos megnevezését és adatait. • Vagyonkezelői jogot, vagyonkezelő megnevezését. • Utalás, megjegyzés. • A tulajdoni lap III. része a következő jogokat és tényeket tartalmazza: • A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszám. Utalás, megjegyzés. • Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot (Tul. lap I. része is), haszonélvezeti jogot, használat jogát. • Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot. • Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza! • Állandó jellegű földmérési jelek, ill. villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot. • Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló közérdekű használati jogot.

23. A tulajdoni lap III. részének további néhány tartalmi eleme (a felsorolás nem teljes): • Elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. • III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság alá helyezésének tényét. • Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását. • Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét. • Perek, büntetőeljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét. • Zárlatot, zár alá vételt. • Tulajdonjog fenntartással történt eladást. • Ranghely megváltoztatását, jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét. • Épület létesítését, lebontását. • Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli el. • Jogosult megnevezését és adatait. • A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a fennálló széljegyeket is.

24. A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel, mindegyiknek külön sorszámot kell adni. • Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét, meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. • Az okirattár: • Az okirattár Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat tartalmazza. • Az okirattárban szereplő iratokataz ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

25. Az Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis : • Az ingatlan-nyilvántartás céljára a földmérési törvényben meghatározott térképi adatbázis szolgál, mely a következőket tartalmazza: • település azonosítóját, • a település közigazgatási határvonalát, belterület, külterület, zártkert (fekvések) határvonalát, • a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát, • a pincék bejáratait, • alrészletek jelét, határvonalát és megnevezését, • a művelési ágakat és azok betűjelét, • földminősítési mintatereket, • földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalait és azok megjelölését, • dűlőneveket, utcaneveket, házszámokat, • [önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, ill. alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,] • [az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját.]

26. EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb méretarányban, mely tartalmazza: • Az öröklakások és szövetkezeti lakások elhatároló vonalait. • Társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek elhatároló vonalait. • Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. • Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) • Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat visszakereshető.

27. Ingatlan-nyilvántartás I. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma I. (Földrészlet és egyéb önálló ingatlanok)

28. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, melynek formái: • Földrészlet: • Definíció: • A föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői viszonyok. • Építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül. • Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője azonos. • A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részekre kell bontani (alrészletek). • Az alrészleteket művelési áganként minőségi osztályfoltokra kell tagolni (ha szükséges). • A földrészletet abban az esetben, ha 20-náltöbb alrészletet tartalmazna, meg kell osztani. • A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön(felszínen) létesített épületet, építményt, a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket;a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek.

29. Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik tulajdonú földrészlet alá. • Egyéb önálló ingatlanok: • Az épület, pince, föld alatti garázs és más építmény, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona: önálló tulajdonú épület, építmény jön létre. • Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot. • A társasházban lévő öröklakás, ill. külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség (és a közös tulajdonból a tulajdonost megillető hányad). • A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiséget. • A közterületről nyíló pincét, garázst, raktárt függetlenül annak rendeltetésétől: a pince bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik be.

30. A nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill. szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek, szintén egyéb önálló ingatlanként kell nyilvántartani: • Társas garázs, társas üdülő, • Üdülőszövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház. • Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér stb.) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. • Az ingatlan-nyilvántartás módja: • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket a rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelelően művelési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következők: • Szántó, Kert, Gyümölcsös, Szőlő, Rét, Legelő, Halastó, Erdő, Fásított terület, (Művelés alól kivett terület), Nádas. • Azokat a területeket, melyek nem állnak mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági művelés alatt művelés alól kivett területeknek nevezzük. • A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét akkor is művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a valóságban művelés alatt áll. • A művelés alatt álló területeket termőképességük alapján1-8 számérték közötti minőségi osztálybakell sorolni a becslőjárásnak (osztályozási vidéknek), művelési ágnak megfelelően. A megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben fel kell tüntetni, meg kell határozni.

31. Művelési ágak részletesen: • Szántó: • Rendszeresen szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy átmenetileg termelés nélkül termőképes állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják. • Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi művelést folytatnak. • Magnyerés céljából fűmaggal bevetett ill., gyepszőnyeg előállítására szolgáló területeket. • Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények területe. • Szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és gyógynövények területei. • Lágy szárú és sarjaztásos típusú fás szárú energetikai növények ültetvényi területe. • Rét: • Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják.

32. Művelési ágak részletesen: • Legelő: • Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres lelegeltetéssel hasznosítják. • Az Erdőtörvény alapján a fás legelő és vadföld területe. • Szőlő: • Azon területek, ahol a termesztett főnövény a szőlő, ide értve a szőlő-alanyvessző telepek területét is. • A tőkehiányos szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, ill. a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani. • Kert: • A művelési ág termesztett növényei: a zöldségfélék, virág-, ill. dísznövények. Ide tartoznak a szőlővel, gyümölcsfákkal és az előbb említettekkel vegyesen hasznosított területek is. • Komlóültetvények, fóliasátrak, melegágyak, palántanevelő telepek területei. • Erdőtörvény alapján: erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területek. • Csemetekert területe.

33. Művelési ágak részletesen: • Gyümölcsös: • Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcstermő bokor. • A legalább két gyümölcsfasorból álló pászták. • Gyümölcsfa-iskolai telep: alany-, szemzőhajtás, oltóvessző- és magtermő ültetvények területei. • Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a művelési ágban kell nyilvántartani, melyen a fasor található. • Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti művelési ágban tartani, míg a területet más művelési ágban nem hasznosítják. • Nádas: • A terület főnövénye az ipari-, mezőgazdasági- és építkezési célú nád, vagy gyékény. • Erdő: • Erdő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely az erdőtörvény alapján erdőnek minősül. • Az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló földterületeket: • tisztást, • kopárt, • erdei farakodó és készletező hely, • erdészeti létesítményhez tartozó területet, • a 6 m-nél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.

34. Művelési ágak részletesen: • Fásított terület: • a nem erdei fafajokkal borított területet, • település külterületén az arborétum által elfoglalt területet, • az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévőolyan fával borított területet, amelynek területnagysága 1 ha-nál kisebb, vagyolyan 1 ha vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint – átlagosan 20 m-nél keskenyebb. • az Evt.-ben meghatározott szabad rendelkezésű erdő területét,facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet. • A hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvények területe.

35. Művelési ágak részletesen: • Halastó: • Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a töltések, csatornák és kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is. • Művelés alól kivett területek: • Településekkel kapcsolatosan művelés alól kivett területek: • 1 ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit, melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral; közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek, táborok, sporttelepek. • Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek: • üzemek telepei, meddőhányók, egyéb lerakóhelyek, bányatavak, bányák (felhagyott is), vízművek és védősávjaik, szennyvíztisztító telepek és védősávjaik, állati hulladéktemetők, dögterek, növényházak, állandó mezőgazdasági telephelyek területei, terméketlen területek, állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek, beruházási célterület, beruházási terület, • állandó jellegű hulladéklerakó, vásárterek, kiállítási területek, állatok kegyeleti temetője, hulladéklerakó, temető., • 400 m2 –t elérő, az Erdőtörvény szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és a hozzá tartozó terület.

36. Művelés alól kivett területek: • Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek: • helyi és országos közutak, magánutak, utak műtárgyai, 3 m-nél szélesebb tanyai bejáró utak; szőlőben, gyümölcsösben szállítást, művelést segítő utak, ha a szőlő és gyümölcsös sortávolságánál 3 m-rel szélesebbek; vasutak, repülőterek, kikötők, távközlési építményhez szükséges terület. • Közforgalmú és saját használatú vasutak területe. • Út, vasút, egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 ha-t meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület. • Vízgazdálkodással kapcsolatos területek: • folyók, patakok, vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák, árkok, védőtöltések és mellettük elhelyezkedő vízügyi szempontból szükséges területek, gátak, öntöző csatornák, • Patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó területek. • Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek: • Állami terület I. – HM vagyonkezelésében lévő területek. • Állami terület II. – BM vagyonkezelésében lévő területek. • Állami terület III. - KIM vagyonkezelésében lévő területek.

37. Alrészlet: • A település belterületén az 1 ha meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2. • Ha a földrészleten belül valamely művelési ág nem éri el a legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lévő nagyobb területű művelési ágú területtel együtt kell nyilvántartani. • Az állandó jellegű épületek nyilvántartása: • lakó- és üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt területi megkötés nélkül külön alrészletként kell nyilvántartani + a területi mérték szerint többi művelési ág. • Állandó jellegű egyéb épületek udvarral együtt + a tényleges művelési ágak esetén: ha az épület és udvar által elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a mellette található művelési ággal együtt kell nyilvántartani. • Állandó jellegű építmény: 12 m2-nél nagyobb kőből, téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, előre gyártott elemekből összeállított épület. Fa és vasvázas épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.

38. Ingatlan-nyilvántartás I. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma II. (Jogok és tények bejegyzése, ill. feljegyzése)

39. Tulajdonjogotegész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. • A bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. Ha tulajdonosként a Magyar Állam szerepel, a bejegyzésnél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet. • Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. • Ha több vagyonkezelő van, akkor eszmei hányad szerint kell azokat a bejegyzésben meghatározni. • A vagyonkezelői jog külön a földre és az épületre is bejegyezhető, ha azt jogszabály megengedi. • Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben vagy területnagyságban meghatározott részére lehet bejegyezni. • Meg kell jelölni a haszonélvezeti jog időtartamát (élete végéig – holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog néven kell bejegyezni.

40. Használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. • Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, ill. annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. • A bejegyzésben meg kell adni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, út-, vízvezetési, pinceszolgalom stb.). • Amely telek tulajdonosát megilleti a szolgalmi jog uralkodó teleknek, melyre a szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik, szolgáló teleknek nevezzük. • Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. • Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. • Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények be- és feljegyzését. • A vételi jog gyakorlása esetén a jogosultnak igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

41. Közérdekű használati jogok: az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára. • Telekalakítási és építési tilalom tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. • A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart. • Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni. • Ingatlan jogi jellege lehet: társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet), tanya, birtokközpont, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti lelőhely (kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely), az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület is. • Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

42. Elidegenítési és terhelési tilalom: • A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára. • A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait. • Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. • Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra. • Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye: • A tényt az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. • A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom hatályával.

43. Ingatlan-nyilvántartás I. Helyrajziszámozás

44. Domínium: önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység • Különleges külterület = zártkert (1994. évi LV. tv.) • Központi belterület: (közigazgatási egység központi részén helyezkedik el, közigazgatási szervek elhelyezkedési helye), különálló belterület (egymással nem összefüggőek)

45. A településeken minden egyes földrészletet egyedi azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám. Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő. A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad megváltoztatni. A 01hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja. A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a fekvéshatárnál le kell zárni. Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna szakíthatja meg. Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb lenne, alkalmas helyen (útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni.

46. Vonalas létesítmények: • Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, akkor az alacsonyabb rendű területét a csatlakozásnál le kell zárni. Rendűség sorrendje: • Közforgalmi vasút • Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút • Gazdasági vagy iparvasút • Folyó, csatorna, árok. • Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat pedig meg kell osztani. • Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet. • Önálló épület: az abc nagybetűivel jelöljük őket, kivéve a magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegyű mássalhangzókat és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 betű felhasználása lehetséges). Ha a betűk elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell folytatni. • A lakások helyrajzi számozását 1-999-ig lehet végezni.

47. A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, körkörösen kell eggyel kezdődő folytatólagos egész számokkal ellátni. A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774, a következő belterületi egység hrsz-a: 1901. (Megyei városok esetében: megfelelő kihagyott számmennyiség + követő 1001.). Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al kell ellátni. Utcák kereszteződésénél a keskenyebb utcát, egyenlő szélességű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és külön-külön hrsz-okkal ellátni. A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a következő különleges külterületi egység hrsz-a: 4701. Több különleges külterület esetén az előbbi irányadó.

48. Az említett, kihagyandó (legalább 50 db) helyrajzi számok darabszámát a megyei kormányhivatal földhivatala indokolt esetben külön is megállapíthatja. • A külterületi földrészleteket a központi belterület 01 hrsz-át követő nullás hrsz-okkalkell megjelölni figyelembe véve az egyéb belterület és különleges külterület számozását is (02, 03 … 0122, 0123 ... stb.)

49. A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet közepébe, merőlegesen az északi iránnyal kell elhelyezni. • Keskeny földrészletbe a hossztengellyel párhuzamosan kell a helyrajzi számot elhelyezni. • Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriájában nem helyezhető el, akkor megengedett az ún. zászlózás megoldása is. • Az EÖI ingatlanok azonosítóját (helyrajzi számát) a befoglaló földrészlet helyrajzi számából kiindulva kell képezni: 1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd ingatlan-nyilvántartás gyakorlati óra).

50. Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni. Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t, mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel. • Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön alrészletként kell őket megjelölni. • Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha a legkisebb területi mértéket elérik. • Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell csatolni. • Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20-at.