E N D
1. BIRTOKVÉDELEM A JELENBEN
A BIRTOKVÉDELEM JOGI ALAPJAI
2. Birtokvédelemmel összefüggo jogszabályok Anyagi és eljárási jogszabály: Ptk., Ptké.,
Eljárási jogszabály: Korm.r., Ket. Nnnn
Nnnn
3. A jegyzo hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás jogi környezete 1959. évi IV. tv.(Ptk.) - a Polgári Törvénykönyvrol
1960. évi 11. számú tvr. (Ptké.)
- a Ptk. hatálybalépésérol és végrehajtásáról
2009. évi CXX. tv. (új Ptk.)
- a Polgári törvénykönyvrol (kihirdetve: 2009.XI.20.)
2010. évi XV. tv. - az új Ptk. hatálybalépésérol
2010. 05.01-jétol Elso- Második könyv, többi 2011. 01.01-jétol
228/2009. (X.16.) Korm. rendelet (R.),
a Ptk-ban és a Ptké-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a 2004. évi CXL. tv.(Ket.) a R 2. §-ában foglalt kivétellel-
4. A jogi környezet pro-kontra dilemmái A birtokvédelem igénybevételének szabályait a Ptk. 191-192 §-ai állapítják meg.
A Ptké. 29. §-a határozta meg az eljárási szabályok alapját.
Az Alkotmánybíróság 20/B/2001.sz.határozata: a birtokháborítás nem közigazgatási ügy
A Ket. saláta tv. helyezte hatályon kívül a Ptké 29 §-át (2005.11.01)
A Legfelsobb Bíróság Jogegységi Tanács 2007.El.II.JE/K2/2. sz. végzése : a jogegységi határozat meghozatalát mellozte,
a 2/2008. (VI.9) KK vélemény : a jogalkotó a Ket-et kizárta az eljárási szabályok körébol,ahol a magánjog alapítja a jegyzoi hatáskört, ott a Ptk. és Ptké. eljárási szabályai feltétlenül alkalmazandók.
Nem volt tisztázott: milyen eloírás szerint jár el a jegyzo.
Pp-t nem alkalmazhatja, de kimondta: nem tunik jogszabálysértonek, ha eljárási kérdésben a Ket. szerint végzés formájában hozza meg döntését.
A 2009. évi LVI. tv. illeszti be a Ptké 29 §-ába a R. megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.
5. A Ket. alkalmazhatósága: Az ügyfél joga eljárás kezdeményezésének joga,
egyenjogúsághoz való jog,
képviselethez való jog,
iratbetekintési jog,
kizárási ok bejelentésének joga,
nyilatkozattételi jog,
egyezségkötéshez való jog,
jogorvoslathoz való jog,
tájékoztatáshoz való jog,
végrehajtási kérelem eloterjesztésének joga ..
6. A Ket. kizártsága Nem alkalmazható:
az eljárás megindulása, az ügyféli értesítése
ideiglenes biztosítási intézkedések
érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, ha a kérelem nem a jogosulttól származik, az ügy nem hatósági ügy
az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, az ügy elbírálása nem hatósági ügy, az ügyfél kérelmét visszavonja, hatóság a határozatot visszavonja.
az eljárás felfüggesztése
a kérelem
a hatósági közvetíto
a szakhatóság közremuködése
a tényállás tisztázáson belül:kizárólag a lefoglalásra vonatkozó eloírások(Ket. 50/A-50/D. §)
7. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrol (Ptk.) Birtok jogi következménye: birtok alapján
a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától
A törvény e célok elérésére 3 eszközt ismer:
1. Birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása
ill. a már elkövetett birtokháborítás következményeinek
önhatalommal való elhárítása (Ptk.190.§).
2. Állam által nyújtott birtokvédelem (Ptk. 191.§)
3. Birtokper
8. Állam által nyújtott birtokvédelem 2 útja: Birtoklás tényén alapuló
eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától,
azt kell bizonyítani- birtokban volt és tole jogellenesen elvonták vagy birtoklását zavarták.
2. Birtokláshoz való jogra alapítható
a birtokláshoz való jog alapján veheto igénybe,
azt kell bizonyítani, birtokláshoz jogcímmel rendelkezett.(a megzavart ill. elkövetonek a birtokláshoz jogcíme van, a vita eldöntése: melyikük joga az erosebb!!)
9. Birtokháborítás a dolog feletti hatalom megsértése 2 módon történhet:
a birtokos megfosztása a birtoktól
(dolog megszerzése)
a birtoklásban való zavarás
(nem vonja el a birtokostól, de akadályozza zavartalan a gyakorlásban)
E magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha
nincs jogalapja. (A Tv. tilos önhatalomnak nevezi)
10. Birtokvédelem (Ptk. 188 §) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják v. birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.
A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt, akitol tilos önhatalommal szerezte meg.
A tilos önhatalom objektív kategória.
A magatartás elkövetése önmagában kiváltja a jogi következményeket,
(nem szükséges, hogy a magatartás felróható legyen, ill. nincs jelentosége, az elköveto jó- vagy rosszhiszemuségének, cselekvoképessége hiányának sem)
11. A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben (Ptk.188. § (3)) Szomszédos lakóépületben-tevékenység engedély nélküli filmre vétele (EBH2001.519.)
Társasházi lakás tulajdonosa felújítási munkákat végez, az alatta lakót lakása zavartalan használatában korlátozza (BH2005.50.)
Vállalkozói tevékenységgel járó zajhatás (BH2002.179.)
Telekhatáron létesített kerítésépítés (BH1997.581.)
A társasházi-tulajdonosok közötti birtokvédelmi igény elbírálásánál irányadó körülmények ((BH1997.280.)
Szomszédot szükségtelenül zavaró magatartás ((BH1994.405.)
A lakás bérlojét megilleto birtokvédelem terjedelme (BH1994.185.)
A bérlo és bérbeadó közötti vita elbírálásánál irányadó szempontok (BH1993.163.)
A lakás jóhiszemu, jogcím nélküli használóját is megilleti a birtokvédelem ((BH1983.357.)
Kertes, családi házas környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos a csirkenevelés, nem kifogásolható. Az állattartás nem lehet olyan mértétku, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarja ((BH1989.148)
A közterület közös birtoklására ill. használatára jogosult felek egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre ((BH1993.28.)
Általában nem kerülhet sor fák kivágásának elrendelésére, de helye lehet árnyékolással összefüggésben keletkezett kár megtérítésére való kötelezésnek) (BH1985.58.)
A lakás közelében való vegyszertárolás ((BH1986.324.)
12. Közös birtok esetén birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, egymással szemben is jogosultak Ptk. 189. § (1)-(2) ) Társasház közös tulajdonában lévo helyiségek használati rendjének megváltoztatása ((BH1997.389.)
Lakásszövetkezet tagjai közötti a gépjármuvek parkírozása (BH1997.176.)
A birtokos a támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja.
(Ptk. 190. § (1) )
A tv. megengedi a birtokos részére a birtoka ellen irányuló támadás elhárítását.
A cselekmény csak addig terjedhet, ameddig az a tényleges birtok megvédését
célozza. Magatartása nem alakulhat át megtorlássá,mert o is jogellenes
cselekményt követ el, nem okozhat a birtoksértonek aránytalanul nagyobb kárt,
mint amilyen ot a birtokháborítás következtében érte.
13. A jegyzo hatásköre: gyors érdemi döntés a birtoklás tényén (Ptk. 191. § (1), (3) bek.) Az ügyfél jegyzotol egy éven belül kérheti
az eredeti állapot helyreállítását,
vagy a zavarás megszüntetését.
A jegyzo :
az eredeti állapotot helyreállítja,
és a birtoksérto magatartástól eltiltja
kivéve, ha az nyilvánvaló, hogy ..nem volt jogosult a birtoklásra, zavarást turni volt köteles, e kivétel arra utal, hogy bonyolult bizonyításnak és hosszadalmas ügyintézésnek nincs helye.
A jegyzonek nem kell bonyolult jogkérdéseket megítélnie.
A jegyzo a tények, a bíróság a jogok alapján dönt.!!
14. A birtokvita eldöntésére a jegyzo illetékes (Ptk. 191. § (3) bek. Ptké. 29. §.) A hatáskör egy éven belül sem kizárólagos, a birtokos közvetlenül
is a bírósághoz fordulhat, ha a birtokláshoz való jog is vitás.
Lényeges: egy éves határido mikor kezdodik
ha a cselekmény egyetlen cselekménybol áll- cselekmény befejezésének napján kezdodik,
ha folyamatos cselekvésben nyilvánul meg, álláspont nem egységes.
OBH : ha az azonos magatartás megszakítás nélkül vagy
csak kisebb megszakításokkal hosszú idon át tart, ez esetben a
folyamatos cselekmény kezdete az irányadó.
Az egy évnél tovább tartó,már kialakult állapotot létrehozó
magatartás esetén államigazgatási eljárás lefolytatása nem indokolt
a Ptk. szerint a jegyzo hatásköre ez alapján sem állapítható meg.
15. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérol és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a jegyzo hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X.16.) Korm. rendeletet.
a Ptk. és Ptké-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a Ket. rendelkezéseit korm.rendelet 2 §-ában foglalt kivételével kell alkalmazni!!
16. A 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet szerint a jegyzo birtokvédelmi eljárása Ügyfél fogalma:
kérelmezo,
valamint az, aki ellen birtokvédelmet kérik.
Eljárás megindulása: kérelemre
Tartalmaznia kell: (Korm, R. 3. § (1) bek: a)- g)pontjai)
Csatolni kell: tények igazolására szolgáló bizonyítékokat .
Az ügyfél értesítése a Ket-tol eltéroen:
A jegyzo a nyilatkozatokat és bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a másik ügyfél számára. Az eljárás megindulásáról az ellenérdeku felet haladéktalanul értesíti,az értesítéssel egyidejuleg megküldi az ellenérdeku ügyfélnek birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát.
17. Birtokvédelmi eljárás 1. megindítása (R. szerint)
18. Az ügyfél képviselete (Ket. szerint) Az ügyfél nem tud,vagy nem akar személyesen eljárni
A képviselet lehet:
törvényes
meghatalmazotti
ügygondnok által ellátott
A képviselo az ügyfél helyett vagy mellett
eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elo a személyes megjelenést.
19. Birtokvédelmi eljárás Eljárási cselekmények A birtokvédelmi kérelem vizsgálata
Amennyiben tartalma hiányos
hiánypótlásra felhívás - határido megjelölésével
A hiánypótlást nem teljesítik a jegyzo a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
(elutasítás, eljárás megszüntetés)
Az ügyintézési határidore, az idézésre és értesítése, a tényállás tisztázására a Ket. az irányadó.
20. A bizonyítási eljárás Jellemzoi:
Kérelemre indul
szabad bizonyítás elve
lefoglalás (R szerint kizárta!)
Bizonyítékok lehetnek:
az ügyfél nyilatkozata
az irat
a tanú vallomása
a szakérto (de nem feltétlenül)
a szemle
a hatósági ellenorzési jegyzokönyv
a tárgyi bizonyíték
A bizonyítékokra , azok megismerésére, az iratbetekintésre, valamint a tárgyalásra a Ket. szabályai az irányadóak.
21. Bizonyítási eszközök Közvetlen
Irat
szemle
helyszíni szemle
környezettanulmány
szemletárgy megtekintése
Közvetett
Ügyfél nyilatkozata
Tanuvallomás
Szakérto véleménye
22. A birtokvédelmi eljárásban a tényállás tisztázása és a bizonyítás Ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket,
A jegyzo a bizonyítást kérelemre folytatja le.
A bizonyítás kiterjedhet:
a tényleges birtokállapotra,
az eredeti birtokállapotra,
a birtokos és birtokháborító személyére,
a kérelmezo turési kötelezettségére,
a tilos önhatalom gyakorlására,
törvényben meghat. esetben a birtoklás jogcímére,
az eredeti birtokállapot helyreállításának célszeru módjára
a hasznok, károk, költségek értékére és viselésére.
Az eljárás lezárása: a jegyzo birtokvédelmi eljárásban hozott döntése (határozat, vagy végzés)
23. A program következo része: a birtokvédelmi eljárások tapasztalatai a települések szemszögébol
Köszönöm megtisztelo figyelmüket.
Csizmadiné Zsolnai Gizella
KMRÁH Hatósági Foosztály
?: 235-1764 vagy zsolnai.gizella@kmrkh.hu