190 likes | 302 Views
Az Európai Unió pénzügyei 2005/2006. tanév 1. félév. Adóharmonizáció az Európai Unióban. Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com. Adózás a modern demokráciákban.
E N D
Az Európai Unió pénzügyei 2005/2006. tanév 1. félév Adóharmonizáció az Európai Unióban Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com
Adózás a modern demokráciákban • Az adózás a kormány által a magánszemélyekre és a szervezetekre kivetett kötelező befizetéseket jelenti, amelyeknek célja, hogy az állam bevételhez jusson a közjavak és szolgáltatások finanszírozásához, hogy ezáltal kontrollálhassa a gazdaság magánkiadásainak volumenét, melynek fontos gazdaságpolitikai szerepe van.
Az adó feladatai • közkiadások fedezése • makrogazdasági konjunktúraszabályozó és orientáló eszköz • növekedés ösztönző eszköz (adókedvezmény, -mentesség) • redisztribúciós eszköz
EU költségvetés és adózás • a GDP jóval kisebb hányadát (maximum 1,24 %) osztja el újra, mint a tagállamok (40-55 %) • Kiadásai fedezésére a közösség közvetlenül nem vet ki adókat
Közösségi adópolitika • a jogi szabályozás célja egyenlő versenyfeltételek biztosítása az egységes belső piacon, azaz annak a megakadályozása, hogy a nemzeti adórendszerek közötti különbségek torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet.
A harmonizáció előzményei • Különböző adóztatási hagyományú tagállamok • Nincs egyöntetű álláspont arra vonatkozóan, hogy milyen mélységig lehet egységesíteni az adópolitikákat • A nemzetgazdaságok költségvetési önállóságának védelme
Adóharmonizáció fogalma • A tagállamok közötti adózási különbségek csökkentését célozza az adóharmonizáció, amelynek keretében a tagállamok adózással kapcsolatos jogszabályait közelítik egymáshoz.
Adóharmonizáció formái • Teljes adóharmonizáció (például az egységes európai társasági adó bevezetése) • Részleges adóharmonizációesetén az egyes tagállamok adómértékeinek az egymáshoz történő igazítását irányozzák elő • A pozitív adóharmonizációesetében közösségi jogszabályok segítségével közelítik egymáshoz a tagállamok adójogszabályait. • A negatív adóharmonizációannak a célnak az érvényesítését jelenti, hogy a tagállamok adójogszabályai közötti különbségek ne eredményezzenek önkényes megkülönböztetést vagy protekcionizmust, miközben maguk a különbségek fennmaradnak. • Szubszidiaritás elvén alapuló jogharmonizáció: a tagállamok törvényhozása segítségével teszik egymással kompatibilissé a nemzeti adójogszabályokat.
Adóharmonizációs nézetek • Egységesség: a tagállamok adópolitikái és adórendszerei közötti különbségek megszüntetésére, az adónemek és az adókulcsok egységesítésére irányul. • Együttműködés: Figyelembe veszi a tagállamok érdekeit is, ezért differenciált megközelítést javasol, és megelégszik a tagországok közötti együttműködéssel az adópolitikában.
Közvetett adók • A bizottság 1960-ban állított föl először olyan munkabizottságokat, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy tanulmányozzák az adóharmonizáció lehetséges alternatíváit. • 1967 - Általános forgalmi adóról szóló irányelvek • 1970 - Werner-jelentés • 1994 - döntés a kulcsok egységesítéséről: • a normál kulcs minimális értéke 15% • a kedvezményes kulcs pedig legalább 5%.
Közvetett adók • Jogforrás - Római Szerződés: 93. Cikk • „ A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultáció után, a 7/a. Cikkben meghatározott határidőn belül, egyhangú döntéssel meghozza azokat a rendelkezéseket, amelyek a belső piac létrehozásának és működésének érdekében a forgalmi adók, jövedéki adók és a közvetett adóztatás egyéb formáira vonatkozó jogalkotás harmonizációját célozza. "
Közvetett adók - Kihívások • Egységes- vagy Kétkulcsos rendszer a forgalmi adónál • A jövedéki adónál és a fogyasztási adónál a közeledést a nemzeti egészségügyi, a környezetvédelmi és az energiapolitikában meglévő különbségek nehezítik • A „származási ország” vagy a ,,rendeltetési ország” szerinti adóztatás elve
Közvetlen adók • Társasági adó • Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó • Egyenlő elbánás alapelvének érvényesítése minden tagállamban az EU összes állampolgárára vonatkozóan