SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ

1. SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt.

2. Sejt(cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket. • Legkisebb szervezeti egység. • Önálló életjelenségekkel rendelkezik: • - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot kiürít); • - mozog; • - növekszik; • - szaporodik. • Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. • Sejtmagban található örökítő anyagok (gének) szerepe fontos.

3. SZÖVET Azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló alakú sejtek összessége. • A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki. • Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést.

4. NÖVÉNYI SZÖVETEK • Növényi szövetek csoportjai: • Osztódó szövetek • Állandósult szövetek • Bőrszövet • Szállítószövet • Alapszövet

5. Az osztódó szövetek (merisztémák) • Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy • A növény egész életében megőrzik osztódóképességüket • Az állandósult szöveteket hozzák létre • Találhatóak: • Hajtáscsúcsban • Gyökércsúcsban • Kambium vagy oldalmerisztéma • Köztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák

6. Hajtáscsúcs Gyökércsúcs Kambium

7. A szállítószövetek • A növényekben az anyagszállítás kétirányú: • Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagok • Levéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot • Alkotórészei: • Farész: víz, szervetlen anyagok • Háncsrész: kész szerves anyagot

8. A farész (xylem) • Alkotórészei: • Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek; egymás feletti végeik ferdék • Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek • Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé • A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás

9. A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak Kambium és farész

10. A háncsrész (phloem) • Alkotórészei: • Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek; • Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak • Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész • Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak

11. A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak • Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne • Pl: gyökérben • Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne • Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész • Kétszikűek szárában

12. Kollaterális zárt: farész + háncsrész • Egyszikűek szárában, • zsúrlókban, • levelekben • Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik • Páfrányok gyöktörzsében • Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el • Korpafüvek szárában

13. Az alapszövetek • A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet • Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok • Változatos működésű • Típusai: • Táplálékkészítő • Raktározó • Víztartó • Átszellőztető • Mechanikai • Kiválasztó és váladéktartó

14. Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet: • Sejtjeiben sok színtest • Fotoszintetizál • Lehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésű • Főként lomblevelekben található • Raktározó alapszövet: • Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktároz • Fénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér - gyakori • Víztartó alapszövet: • Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag található • Pozsgás növények szárában, levelében

15. Átszellőztető alapszövet • Sok a sejtközötti járat, gázcserét szolgálja • Vízi és mocsári növények szárában, levelében • Szilárdító alapszövet • Hajtás szilárdítását végzik • Állhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima • Pl: len • Vagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima • Pl: levendula • Kiválasztó alapszövet • Feleslegessé vált anyagokat választja ki és tárolja • Pl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok

16. ÁLLATI ÉS EMBERISZÖVETEK TÍPUSAI • Hámszövet • Laphám • Hengerhám • Köbhám • Urothelium • Kötő-éstámasztószövet • Elasticus/collagen rostok • Üveg/rostos porc • Csont • Izomszövet • Simaizom • Harántcsíkoltizom • Szívizom • Idegszövet

17. A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS) • MŰKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA • FEDŐHÁM • Elsődleges a védelem (főként mechanikai), környezettől történő elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz. • Típusai: • Egyrétegű hámok • egyrétegű laphám pl.: szemlencse felszínén • (endothelium  erek falán; mesothelium  savóshártyák felületén)

18. egyrétegű köbhám pl.: mirigykivezető csövek, vesecsatornák • egyrétegű hengerhám pl.: bélcső, gyomor felszínén • (kutikulás  bélcső; csillós  petevezető, méh; • többmagsoros csillós hengerhám  légutak)

19. Többrétegű hámok • többrétegű el nem szarusodó laphám ( 3 rétegből áll) •  nyelőcső, szájüreg; • nedves mechanikai hatásoknak kitett testfelszíneken • többrétegű elszarusodó laphám ( 5 réteg alkotja) •  külső testfelszíneken, pl.: talpbőr, tenyér

20. MIRIGYHÁM • Váladéktermelés  szekréció. Sok váladéktermelő sejt mirigyeket alkot. •  EXOKRIN (külső elválasztású, pl.: faggyú) • A mirigyek lehetnek •  ENDOKRIN (belső elválasztású, pl.: hormonok) • A mirigyek szerkezeti és működési egysége a végkamra  3 típusa: - csöves • - bogyós • - csöves-bogyós • A mirigyek típusai: - egyszerű • - elágazó • - összetett

21. egyszerű egyszerű egyszerű elágazódó elágazódó elágazódó összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy MIRIGYTÍPUSOK

22. ÉRZÉKHÁM • Érzékszervekben lévő, ingereket felfogni képes hámsejtek  érzéksejt. • Típusai: • primer érzékhám (pl.: szem retinája, orr hámja) •  a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át • szekunder érzékhám (pl.: fül, egyensúlyozási szerv)  az ingerület az érzéksejtet körülfonó idegvégződésekre tevődik át

23. PIGMENTHÁM • A sejtekben színanyagok találhatók  pl.: szem, bőr színe • FELSZÍVÓHÁM • A bélbolyhok felszínén nagy számban, főként hengerhámsejtek alkotják.

24. A KÖTŐSZÖVETEK (TELA CONJUNCTIVA) Sejtek, sejtközötti állomány, rostok alkotják. Sokféle funkció: hézagkitöltés, szövetpótlás, tápanyagszállítás, tápanyagraktározás,immunvédelem Fontosabb sejttípusok:mesenchymasejtek, retikulumsejtek, fibrocyták, histiocyták, hízósejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek Rostípusok:kollagén (enyvadó)  csontenyv, zselatin, „kocsonya” elasztikus (rugalmas)  elasztin fehérje  jól nyújtható retikuláris (rácsrost)  szövedékszerű vékony rostok  főként a nyirokrendszerben

25. A KÖTŐSZÖVET FORMÁI embrionális kötőszövetek: mesenchyma kocsonyás kötőszövet

26. retikuláris kötőszövet zsírszövet

27. tömöttrostos kötőszövet rostos kötőszövetek: lazarostos kötőszövet

28. folyékony kötőszövet: vér nyirok

29. PORCSZÖVETEK (tela cartileginea) Alapegysége a chondron (porcegység).Sejtek, rostok, alapállomány alkotják. porcsejt porcsejt-udvar köztesállomány porctok

30. RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC Előfordulása: fülkagylóporc, gégefedő.

31. ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC Előfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc

32. HYALIN (ÜVEG) PORC Előfordulása: ízületi porcok, légcső, orrsövény porc, bordaporc

33. Havers-csatorna csontsejtek Havers-lemezek (laminae speciales) CSONTSZÖVET (tela ossea) Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekből áll.

34. a csontszövet keresztmetszete az osteon (a csontszövet egysége) keresztmetszete

35. kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve csontsejt a csontsejtüregben tömött kéregállomány különböző irányban futó rostok rétegei csonthártya Havers-lemezek összekötő lemezrendszer vérér ideg külső általános lemezrendszer szivacsos állomány Volkmann-féle csatorna Havers-csatorna A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN

36. IZOMSZÖVETEK (tela muscularis) • SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendű állatok (pl.: puhatestűek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri izomzatot alkotja. hosszmetszet keresztmetszet

37. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, harántcsíkolat, perifériális helyzetű sejtmagok. • Előfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata hosszmetszet keresztmetszet

38. motoros ideg velőshüvelyű axonja izomrost hártyája sejtmag ideg-izom kapcsolat transzverzális tubulus terminális ciszterna longitudinális tubulus miozin fej izomrost hártyája miozinfilamentum miofibrillum szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzodott állapotban Z-vonal M-vonal Z-vonal troponin komplex aktinfilamentum H-sáv izotróp csík izotróp csík aktinmonomer anizotróp csík tropomiozin A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FELÉPÍTÉSE

39. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak hosszmetszet keresztmetszet

40. Az idegszövet (tela nervosa) • Az idegszövet ektodermális eredetű. • Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány • Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) • Központi – környéki idegrendszer Az idegszövet alapegysége a neuron (sejttest, denrit, axon, végfácska)

41. A NEURON SZERKEZETE sejtmag dendrit axon sejttest velős hüvely Ranwier-féle befűződés Schwann sejt magja végfácska

42. Idegszövet gerincvelő nagyagy kisagy