EMLÉKEZET

1. EMLÉKEZET A jelenre korlátozott lét életképtelenné tenné az embert.

2. Ajánlott irodalom • Ádám György (1987): A megismerés csapdái Magvető Kiadó, Budapest • Baddeley, A. (2000): Az emberi emlékezet Osiris Kiadó, Budapest • Hebb, D.O. (1995): Tanulás, emlékezet és fe- lejtés - VI. fejezet Gondolat Kiadó, Budapest • Kardos Lajos (1982): Az érzékeléstől a cselek- vésig Tankönyvkiadó, Budapest, 119-140.p. • Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság - VII. fejezet Gondolat Kiadó, Budapest

3. Jellemzői • a megismerés lényegi oldalához tartozik; • a megismerés közvetett (logikai) szakaszá- nak része; • a tudattartalmak rögzítésén, megőrzésén és felidézésen alapul; • segítségével teremtünk kapcsolatot a múlt és a jelen tapasztalatai között; • biztosítja megismerésünk és pszichikumunk működésének folyamatosságát; • az érzékelésre/észlelésre épülve biztosítja az információk tárolását; • egyaránt fontos a szerepe a közvetlen és a közvetett megismerésben.

4. Az emlékezés anatómiai alapjai agyi képalkotó eljárások  RTM – munkamemória: ▪ Prefrontális és temporális lebeny HTM: ▪ Kódolás - bal félteke területei az aktívabbak ▪ Előhívás - jobb félteke területei aktívabbak ▪ Konszolidációs folyamat – hippocampus és az amygdala

5. Az emlékezés élettani alapjai 1.Ismételt külső ingerlés hatására: hurokpályák, reverberációs neuroná- lis (zárt öningerlő) körök alakulnak ki. (→ rövid idejű – recens - emlékezet) 2.Tartós vagy gyakori ingerlés hatá- sára: ▸morfológiai változások; ▸ biokémia változások; ▸ neuronhálózat aktiválódása. (→ hosszú idejű – permanens - emlékezet) emléknyom (engram)

6. Pszichológiai alapja a képzet: a tárgy olyan képe (mentális kép – vizuális, a- kusztikus, taktilis, motorikus, verbális), amely a megelőző szenzoros hatás alapján (érzékleti leti kép) a tárgy távollétében idéződik fel. A képzetek az észlelettel szemben sajátos jellem- zőkkel rendelkeznek: • Az észleletnél kisebb erősségűek. • A képzetekre a töredékesség jellemző. • A képzetekben megy végbe az első lépésaz absztrakció felé vezető úton. • A képzet az észleletnek nem mechanikus repro- dukciója: változékony, dinamikus képződmény.

7. Szakaszai (1) 1. Kódolás: (elhelyezés a memóriában) bevésés: a tudati képmás rögzítése módjai: mechanikus (ismétlések) értelmes (legfőbb feltétele: a megértés) A kódolás eredményességét befolyásolja: idegrendszeri alkat, egészségi állapot, életkor, a figyelem minősége, az anyagban lévő értelmes kapcsolat, az anyag strukturális kapcsolatai, a szubjektumnak az anyaghoz fű- ződő viszonya (motiváció, szándék, akarati erőfeszítés), a bevésendő anyag terjedelme, az ismétlések száma, több oldalú érzékszervi behatás, közvetlen részvétel a tevé- kenységben, érzelmi állapot, a tanulás technikája

8. Szakaszai (2) 2. Tárolás: (megőrzés a memóriában) ▪ megőrzés (emlékkép) ▪ felejtés. A tárolás minősége függ: a bevésés hatékonyságától; az egyén szervezetének, i- degrendszerének állapotától; az érzelmi állapottól; a be- állítódástól, érdeklődéstől; attól, hogy a tanulás előtt és után mivel foglalkoztunk

9. Szakaszai (3) 3. Előhívás: (visszanyerés a memóriából: emlékkép képzet) ▪ felismerés (a kiváltó ingert kell összevetni a róla kialakult emlékkép- pel, ésmeg kell állapítani az azonosságokat és különbö- különbözőségeket) ▪ felidézés (a „tárgy” közvetlen jelenléte nélkül kell az elraktározott tudattartalmat visszaadni) (generálás + felismerés = kettős folyamat) Az előhívást segítő tényezők: • a kódolás pontossága, mélysége, és a kód kidolgozott- kidolgozottsága; • a tanulandó anyag megértése, az információk szervezése a kódoláskor; • a megtanult anyag ismétlése, újraszervezése; • az információk előhívási támponthoz kapcsolása; • kontextushatás.

10. Típusai (1) • Időalapú felosztás (Atkinson-Shiffrin): ▪ szenzoros memória, ▪ rövid távú memória, ▪ hosszú távú memória. • Szándékalapú felosztás (Schacter): ▪ explicit memória – deklaratív tudás, ▪ implicit memória. • Az emlékezés folyamatai alapján: ▪bevésés módjától függően: mechanikus;  értelmes;

11. Típusai (2) ▪felidézés módjától függően: motorikus;  képszerű;  értelmi – logikai;  emocionális. • A tevékenység jellegétől függően: ■önkéntelen, ■szándékos: (gondolkodás + érzelem és akarati aktusok).

12. Az időalapú emlékezet jellemzése

13. A rövid távú memória –munkamemória modell (Baddeley és Hitch, 1970) Téri-vizuális vázlattömb (vizuális puffer) Fonológiai hurok (akusztikus puffer) Központi végrehajtó • Az emlékezet működő állapota. • Lényege: koordinált mentális aktivitás. • A rendszer tagjai egyidejűleg, párhuzamosan működnek.

14. Az RTM feladatai • átmenetileg szükséges anyagok tárolása; • átszállóhely; • mentálisszámításokmunkaterü- lete (a problémamegoldáshoz szükséges anyagok tárolása).

15. Tárolás a hosszú távú memóriában Ebbinghaus felejtés-görbéje Forrás: Ádám P.-Balogh L.-Mailát L-né-Nádudvari I-né: Általános pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 - 79.o.

16. A HTM és az asszociációkapcsolata (asszociáció = képzettársítás: a hasonló vagy ellen- tétes, térben és időben kapcsolódó képzetek egymást felidézik) Az asszociatív kapcsolat lehetőségei - interferencia: Segítik egymás felidézhetőségét (+):  szimultán (egyidejű) felidézés: A B (téri érintkezés egyidejűsége alapján)  szukcesszív (egymás utáni) felidézés: A B C (időben egymás után észleltek alapján) Gátolják egymás felidézhetőségét (-):  proaktív: A B  retroaktív: A B □ homogén

17. A hosszú távú memóriaműködési jellemzői • A kódolásés az előhívás szoros kapcso- lata – a feldolgozás mélysége: szerve- zés; kontextus, állapotfüggő tanulás. • Az emlékezet és az érzelem kapcsolata – a felejtés érzelmi tényezői (villanófény- emlék, szorongás, kontextushatás, elfoj-tás.)

18. Implicit (perceptuális) memória • Procedurális emlékek (cselekvéses)  Tartalma:  Lassan elsajátított perceptuális, motoros és kognitív készségek.  Traumákhoz fűződő elfojtott, lehasadt ér- zelmek.  Korai emlékezet.  Jellemzője:  Perceptuális alapú.  A szándék mellőzése és az automatizáló- dott kognitív műveletek.

19. Explicit memória • Deklaratív tudás (tények tárolása)  Tartalma: szemantikus emlékek – ismereteink fogalmi szintű tárolása,  epizódikus emlékek – személyes események.  Jellemzői:  A szándékosan kidolgozott emlék meg- nyilvánulásai.  Felidézhető, átdolgozható, tudatos vagy a tudatosság számára elérhető képi vagy verbális formában reprezentálódik.  Az implicit memóriához képest később érik.

20. Az emlékezetről való gondolkodás története • Korai gondolkodásmód – strukturalista felfogás:  számítógépes analógia – tárak,  többszörös tár elméletek – a köztük lévő kap- csolat  az információt átemelő (transzfer fo- lyamatok; reprezentáció (külvilági események belső leképeződése); tárolási idő és a felejtés. • Modern elképzelések – folyamatmodellek – információfeldolgozási fo- lyamat (információ szűrése, kategorizálása, reprezentációja): emlékezeti rendszerek,  a közvetlen emlékezet aktív, a tartós passzív.

21. A tartalom szerveződésének lehetőségei (1) 1. TÖBBSZÖRÖS EMLÉKEZETI TÁR • Ismételgetés: • fenntartó, • feldolgozó. rövid távú memória hosszú távú memória szenzoros tár bemenő információ felejtés Az emlékezet társas modellje Forrás: Bernáth László – Révész György (1995): A pszichológia alapjai Tercia Kiadó, Budapest, 115.o.

22. A tartalom szerveződésének lehetőségei (2) 2.CRAIK ÉS LOCKHART - FELDOLGOZÁSI SZINTEK ELMÉLET 3. COLLINS ÉS QUILLIAN – HIERARCHIKUSAN SZERVEZŐDŐ JELENTÉSHÁLÓ 4. COLLINS ÉS LOFTUS – TERJEDŐ AKTIVÁCIÓ ELMÉLETE 5. ROSCH – PROTOTÍPUS-ELMÉLETE

23. Konstruktív emlékezet • Sémák – (Barlett,1930-as évek): a sémák tárgyak, jelenségek osztályairól alkotott ismereteink; az emberek új dolgokra a már létező struktúrák segítségével emlékeznek. • Forgatókönyvek – (Schank és Abelson, 1977): a gyakran átélt társas életben gyakorolt cselekvéseinkkel kapcsolatos tudásunk. • Történetek – bonyodalom irányítja őket, az elbeszé- lés a bemutatásra és értelmezésre tö- rekszik (pl. különböző tanulságok, meg- győződések).

24. Az emlékezés egyéni sajátosságai • a bevésés gyorsasága, • a megőrzés tartóssága, • a felidézés pontossága.

25. Az emlékezéshibái és zavarai • gyakori felejtés, • emlékezeti kiesések (amnéziák): (retrograd, congrad, anterograd) • az emlékezet pontatlansága (paramnézia, kriptoamnézia, retroaktív hal- lucináció, hiperamnézia, katatim emléke- zet, hipamnézia).

26. Az emlékezet fejlesztése • Tömbösítés • A képzelet használata a kódolás során: mnemotechnikai módszerek (helyek módszere, kulcsszómódszer) • Feldolgozás mélysége • Kontextus szerepe • Szervezés • Előhívás gyakorlása