MI AZ EGÉSZSÉG?

1. MI AZ EGÉSZSÉG? Mit akarunk megőrizni? Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

2. POZITÍV DEFINÍCIÓ WHO 1946 Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét együttese. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

3. EGÉSZSÉGMODELLEK • Naturista egészségszemlélet (az az egészséges, aki az átlaghoz közel van) • Normativista szemlélet ( az az egészséges, aki el tudja látni a társadalom által rábízott feladatokat, aki a normáknak megfelelően él). • Redukcionista, mechanisztikus szemlélet – biomedikális szemlélet Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

4. EGÉSZSÉGMODELLEK II. • Funkcionális szemlélet (normák, elvárások teljesítése, de ezek szerint egy sorsával elégedett, versenyképes, de fogyatékos ember sohasem tekinthető egészségesnek). Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

5. DAVID SEEDHOUSE MEGHATÁROZÁSA • Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét. • Ez a meghatározás lehetőséget ad arra, hogy egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de szükséges a feltételek figyelembe vétele. (A feltételek közé tartozik, hogy megfelelő táplálékhoz jusson, az időjárás viszontagságaitól védve legyen, hogy hozzájusson minden olyan információhoz, amelynek hatása van az életre, hogy megértse, hogy közösségi lényként csak addig mehet a kibontakozással, amíg azzal másokat ugyanebben nem gátol.) Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

6. WHO KOPPENHÁGAI MEGFOGALMAZÁSA (1984) • Az egészség a mindennapi élethez szükséges erőforrás, és nem életcél • Biztosítja az egyéni és társadalmi létfeltételeket és a fizikai teljesítőképességet, továbbá a hangsúlyozza az egyén felelősségét is. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

7. SZOCIO-ÖKOLÓGIAI MODELL – DZSAKARTAI NYILATKOZAT 1997 • A külső környezeti tényezők (external -environmental factors), az egyéni, viselkedési tényezők (personal behavior factors), valamint személyes tényezők (host factors) együtthatásaként lehet meghatározni az egészséget. • Társadalmi tényezők • Fizikai környezet • Magatartás, egyéni, genetikai, tapasztalati, ismereti jellemzői határozzák meg az egyén egészségi állapotát. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

8. INSEL ÉS ROTH, BETEGSÉG – EGÉSZSÉG KONTINUUM ELMÉLET Az egészségfogalom 6 kölcsönös dimenzióra épít, amelynek ki kell teljesednie ahhoz, hogy az egyén elérje a jóllét magas szintjét. E hat dimenzió: • Intellektuális • Érzelmi • Társadalmi • Környezeti • Szellemi (spirituális) • Fizikai jóllét E hat dimenzió jelenléte biztosítja az életteli élet személyes elérését, de ezenkívül személyes ismeretekre és egészségmegőrző tevékenységre is szükség van. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

9. AZ EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ KÖRNYEZET/WHO Sundsvalli Nyilatkozata/ • A szociális érintkezések, tradicionális értékek és kulturális örökségek elhalványultak, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni az egészséget befolyásoló normákra, szokásokra, szociális folyamatokra • Az egészségfogalom politikai dimenziói (kormányok szerepe) • Gazdasági dimenzió (források elosztása) • A nemek közötti egyenlőség biztosítása Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

10. Az egészséget meghatározó tényezők Környezeti, társadalmi és szociális tényezők 20% Genetikai tényezők 20% egészség Egészségügyi ellátórendszerek 10% Életmód 50% Lelonde-modell; Ember István: Népegészségügyi orvostan

11. A születéskor várható élettartam alakulása hazánkban és az EU-ban 1970-2001 Születéskor várható élettartam: 2006-ban a férfiaknál átlagosan 69, a nőknél 77 év volt.

12. A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióbana) Év a) Az EVSZ HFA adatbázis adatai.

13. Életmód • Az életmód tkp. keretbe foglalja mindennapi tevékenységeinket. • A modernizáció, majd később a fogyasztói társadalom okozta változások az életkeretek átformálódását idézték elő. • a munka és a szabdidő arányának eltolódása az utóbbi javára • az ún.ifjúságkultúra kiépülése (az ifjúkor időbeli meghosszabbodása, az ifjúság szerepének felértékelődése • a szabadidő eltöltésének lehetőségei bővültek • A szabadidős tevékenységnek kiemelt szocializációs szerepe van. • Serdülőkorban pl. a kortársakkal közös tevékenységek előtérbe kerülnek, ami kihat az egészség-magatartásra is.

14. Megelőzés (prevenció) Magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosodásnak kivédését szolgálják. • A MEGELŐZÉS SZINTJEI • Primer (elsődleges) prevenció: célja, hogy megakadályozza a betegség kialakulását, meggátolja, hogy találkozzunk a betegségokozó ártalmakkal. A prevenció ideális formája (morbiditás és mortalitás csökkentő hatékonysága 20-30% is lehet). • a betegséggel szembeni fogékonyság csökkentése, pl. védőoltások, fizikai tréning • az egészségre veszélyes környezeti expozíció csökkentése, pl. tiszta levegő és ivóvíz biztosítása, munkahelyi elszívó berendezések alkalmazása • egészség promóció (health promotion) pl. dohányzásról, alkoholról való leszoktatás, helyes táplálkozás elősegítése

15. Szekunder (másodlagos) prevenció: célja a betegség korai stádiumban való felismerése, a rejtett betegség feltárása. Legfőbb eszköze a szűrővizsgálat, pl. méhnyakrák-szűrés • szűrővizsgálat • gyakori és népegészségügyi szempontból fontos • kezelhető/gyógyítható betegségek esetén • gyorsan és viszonylag olcsón elvégezhető • ártalmatlan (vagy legalábbis jóval kisebb kockázatú mint maga betegség) eljárás • megbízható • szenzitív (érzékeny): minél kevesebb az ál-negatív egyén; az érzékenység azt fejezi ki, hogy a biztosan betegek hányad részét mutatja ki a teszt • a/a+c *100 (%) • specifikus (fajlagos): minél kevesebb az ál-pozitív egyén; a fajlagosság azt fejezi ki, hogy a biztosan nem betegek hányad részében ad negatív eredményt a teszt. • d/b+d *100 (%)

16. szűrővizsgálat • a prediktív (előrejelző) érték azt mutatja, hogy az összes pozitív eset hányad része valódi pozitív, valamint az összes negatív eset hányad része valódi negatív • prediktív érték + a/a+b *100 (%) • prediktív érték - d/c+d *100 (%) a = valódi pozitív, b = ál-pozitív, c = ál-negatív, d = valódi negatív

17. Kockázati tényező Tercier (harmadlagos) prevenció:célja a már kialakult (és gyakran irreverzibilis) betegség szövődményeinek, a halál bekövetkezésének, a további progresszió megakadályozása pl. sérültek rehabilitációja coronaria betegek gondozása az újabb szívinfarktus megelőzése érdekében diabetes esetén a nephropathia (vese érintettség), retinopathia megelőzése daganatos megbetegedéseknél a recidíva, a metasztázis (áttét) kialakulásának megakadályozása • Kockázati tényezőről beszélünk, ha a tényező bizonyíthatóan társul a megbetegedéssel és ez a kapcsolat nem zavaró hatásnak vagy torzításnak a következménye, de önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést.

18. Tömeges preventív beavatkozások Szabályozni (megszüntetni vagy csökkenteni) valamely nem természetes kitettséget Bevezetni valamely nem természetes tényezőt vagy fokozni valamely természetes tényező jelenlétét • Dohányzás • Túlzott alkoholfogyasztás • Elhízás (túlsúlyosság) • Mozgáshiány • Táplálkozási problémák (állati zsiradék, konyhasó, stb. túlzott fogyasztása) • Környezetszennyezés, stb. • Gyógyszerek (vérnyomás-, szérum koleszterinszint-csökkentők, stb.) • A víz klórozása • Vitaminok • A víz fluorozása • A konyhasó jódozása, stb. a normális állapot visszaállítása érdekében az általa nyújtandó védelem érdekében Megelőző intézkedések Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

19. Életmód • Az életmód szociológiai definíciói két alapvető sajátosságot emelnek ki. • választás • esély • Az életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választunk meg. • behatárolja: kultúra (pl. táplálkozási szokások!), társadalomban elfoglalt hely, személyiség • Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat, csoportbeli hovatartozásunkat és társadalmi helyzetünket. • táplálkozás • szenvedélyeink: dohányzás, kávé-, alkohol-, kábítószer-fogyasztás vagy ezek kerülése • szabadidő eltöltésének módja – egészség-magatartással összekapcsolódik • testmozgás

20. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS

21. Ember I. szerk.: Népegészségügyi orvostan

22. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS

23. Epidemiológiai alapfogalmak • Epidemiológia: az egészséggel kapcsolatos állapotok és események eloszlását, valamint meghatározó tényezőit tanulmányozza adott populációban. • emberek csoportjaival foglalkozik, nem egyénekkel • elsősorban megelőzésre irányuló megoldást javasol populációs szinten • Népegészségügyi ciklus: • Alapállapot felmérése (epidemiológiai, demográfiai mutatók) • Helyzetelemzés: prioritások, szükségletek • népegészségügyi programok • értékelés (hatékonyság) • Új feladatok, új igények meghatározása = 1.

24. Epidemiológiai alapmutatók Gyakorisági mutatók Prevalencia: az érintett populációban az összes létező esetet veszi számba egy meghatározott időpontban, függetlenül attól, hogy az mióta áll fenn. pontprevalencia: a számláló azon tago száma, kaik az adott betegségben szenvednek az adott időpontban, anevező a vizsgáélat populácó összlétszáma Tartamprevalencia: meghatározott időtartam alatt előforduló összes esetszám a populációban – a nevező definiálása nehézkes (ritkán használt) Incidencia: adott időtartam alatt, meghatározott kockázati populációban jelentkező új esetek száma Kumulatív incidencia: nevezője a vizsgálati időszak elején expozíciónak kitett populáció létszáma Incidencia-arányszám (incidencia sűrűség): a nevező annak az időnek az összege, amit az egyes vizsgálati személyek kockázatban töltöttek a megfigyelés ideje alatt

25. Epidemiológiai alapmutatók „Nevező”: annak a populációnak a mérete, amelyre értelmezzük a gyűjtött statisztikai adatokat – pl. ha a populáció egy egész ország, akkor a nevező a népesség létszáma „Számláló”: Mortalitás – halálozási mutatók KSH (Központi Statisztikai Hivatal) – halottvizsgálati lap Korspecifikus halálozás: az egyes korosztályokban előforduló halálozási gyakoriság Standardizált halálozási hányados Várható élettartam Morbiditás: megbetegedési gyakoriság Surveillance rendszer, egészségügyi szolgáltatók, lakossági egészségfelmérések

26. Epidemiológiai alapfogalmak • Adatforrások • népszámlálás és lakossági regiszterek • halottvizsgálati bizonyítványok • regiszterek (pl. születés, rák, VRONY) • kötelezően bejelentett fertőző betegségek • egészségügyi ellátórendszerből származó adatok • egészségfelmérések

27. Halálozás, halandóság A halálozások abszolút száma Halandóság (mortalitás): gyakoriság – pl. a népesség létszámához viszonyítva Halálozási hányad (%): a halálozások bizonyos ismérv alapján meghatározott számát hasonlítja az összes halálozás számához Korspecifikus halandóság: halálozási csoportarányszám Elkerülhető halálozás: tágabban mindazon halálozások köre, amely gyógyító-megelőző eljárásokkal kivédhető volna.; szűkebb értelemben azok, amelyek az orvos-egészségügyi ellátástól függenek (tuberculosis, méhnyakrák, méhtestrák, Hodgkin-kór, cukorbetegség, idült reumás szívbetegségek, magasvérnyomás és agyérrendszeri betegségek,heveny légúti betegségek, tüdőgyulladás, idült légúti betegségek, vakbélgyulladás, hasi sérvek)

28. Halálozás, halandóság Többlethalálozás: feltárja, hogy egy országban vagy egy területen az elérendő, elérhető célhoz képest milyen többlethalálozás figyelhető meg TH (többlethalálozás)= tényleges – várható halálestek száma THH (többlethalálozási hányados)=TH/V*100 Azt fejezi ki, hogy hány százalékkel magasabb a vizsgált népesség halálozása a viszonyítási alapul szolgáló populációhoz (standard) Elveszített potenciális életévek: függ a meghaltak korától is; 1000 v. 100 000 lakosra vonatkoztatják: a meghaltak hány évet nem éltek meg; standardizálni kell, ha populációkat hasonlítunk össze. Rokkantsággal korrigált elveszítet életévek (DALY- disbailty adjusted life years): az elveszített potenciális életévek mellett a rokkantságban leélt évek számát is figyelembe veszi.

29. Kockázati mutatók Relatív kockázat (RK): azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb (vagy kisebb) a megbetegedés gyakorisága a vizsgált kockázati tényezőnek kitett csoportban a nem exponált csoporthoz viszonyítva (RK= Iexp/Inexp) (a/(a+b)/(c/(c+d)) Járulékos kockázat (JK): az a többletkockázat, amit az exponáltak csoportjában az expozíció okoz; azt méri, hogy az exponáltak incidenciájából mennyi tulajdonítható a kockázati tényezőnek – kiküszöbölésével mennyivel heten csökkenteni a betegség incidenciáját az exponáltak körében JK = Iexp-Inexp; (a/(a+b)- (c/(c+d)) (Járulékos kockázati hányad, Populációs járulékos kockázat, Populációs járulékos kockázati hányad) Esélyhányados (EH, OR): (eset-kontroll, keresztmetszeti vizsgálatokban): EH =Esély bet./Esély kontroll=(a/c)/(b/d)=ad/cb

30. Szív- és érrendszeri betegségek WHO adatok szerint a világ összhalálozásának kb. 33%-a (18 millió haláleset) írható a kardiovaszkuláris betegségek számlájára; Európában évente kb. 4 millió esettel számolnak, ennek kb. fele koszorúérbetegség és közel 1/3-a stroke. A fejlett országokban a halálozások 50%-át okozzák. Korspecifikus halálozást tekintve elsősorban az idősebb korosztálynál jelentősebb. Az EU-ban 30 év alatt kb. 60%-kal lett alacsonyabb a halálozás (Finnországban 74%-kal) ’70-es éve óta. Magyarországon 1993. óta csökken, de még mindig az EU-s átlag kétszerese.

31. A szív- és érrendszeri betegségek • A WHO csoportosítása alapján ide tartoznak: • ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) • cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • perifériás érbetegségek • szívelégtelenség • reumatikus eredetű szívbetegség • congenitalis szívbetegség • cardiomyopathiák

32. Ischaemiás szívbetegségek • A 60 év felettiekben a legfontosabb halálok, morbiditásban is első • Fiatal felnőtt korosztálynál második vezető halálok • Magyarországon ugyancsak a vezető szív-érrendszeri halálokot képezi • 2004-ben koszorúér betegség miatt 84 287 beteget kezeltek kórházban.

33. Ischaemiás szívbetegségek • WHO kockázati tényező csoportok: • fő módosíthatókockázati tényezők: magas vérnyomás, abnormális lipidszint, dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, egészségtelen táplálkozás, diabetes mellitus • egyéb módosíthatókockázati tényezők: alacsony gazdasági státusz, mentális betegségek, pszichoszociális stressz, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyhszerfogyasztás, lipoprtotein(a), balkamra hypertrophia • nem módosítható kockázati tényezők: kor, öröklődés, nem, etnicitás • újabbkockázati tényezők: emelkedett homocisztein a vérben, gyulladás, abnormális véralvadás „klasszikus rizikófaktorok” (kb. 50% magyarázható): kor, nem, genetikai hajlam, dohányzás, vér koleszterin (HDL, LDL), hypertonia, elhízás, mozgásszegénység, diabetes - Framingham heart study

34. 1. Fő módosítható kockázati tényezők Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás) A szív- és érrendszeri betegségek kockázata 2x-re emelkedik minden 10 Hgmmdiastolés és 20 Hgmm systolés vérnyomás emelkedésre A vérnyomás mérése egyszerű, könnyen kivitelezhető, rejtett morbiditás!!! (30% körül) Túlzott sóbevitel (Na-bevitel): az ember napi sószükséglete 5 g konyhasó A túlzott sóbevitel az arra érzékeny emberekben hypertoniát okoz (vese nátrium-kiválasztó kapacitása) Lehetséges pathomechanizmus: sóretenció → perctérfogat-hypertonia → ANP ↑ → Ca2+ ↑ → katekolamin felszabadulás → fokozott perifériás ellenállás Kálium, kálcium: fokozott bevitelük csökkenti a hypertonia incidenciáját Testtömeg: 10 kg-os testtömeg felesleg 2-3 Hgmm-es szisztolés, 1-3 Hgmm-es disztolés vérnyomás-emelkedést okoz ← hyperinsulinaemia

35. Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás) Rendszeres alkoholfogyasztás Egyéb, nem táplálkozással összefüggő kockázati tényezők: családi halmozódás, ülő életmód, pszichoszociális faktorok, dohányzás Megelőzés:primer: sóbevitel mérséklése, testtömeg felesleg csökkentése, fizikai aktivitás, túlzó alkoholfogyasztás elkerülése, dohányzás abbahagyása, étkezési szokások egváltoztatsa (több zöldség, gyümölcs fogyasztás, alacsony zsírbevitel) az incidencia 25-50%-kal mérsékelhető Szekunder: szűrővizsgálat (elsősorban családorvos által vagy kardiovaszkuláris szűrővizsgálatok keretében) Tercier: hypertonia korszerű kezelése  a korszerűen kezelt hypertoniások idő előtti halálozása 26%-kal kevesebb, mint a nem kezelteké

36. Dyslipidaemia A szérum lipidkoncentrációk (HDL, LDL koleszterin, triglicerid) optimális szintentartásának fontos szerepe van a megelőzésben  a vér lipidszintjében nem a koleszterin bevitele, hanem a bevitt telített és telítetlen zsírsavak aránya a meghatározó; a telített zsírsavak az atherosclerosist elősegítik, míg a telítetlen zsírsavak gátolják Mediterrán étrend:jellemző az olívaolaj mint zsiradék használata (egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag) Extra-szűz olívaolaj: fenolos vegyületeket tartalmaz (pl. hydroxityrosol, oleuropein), melyek antioxidáns hatásúak, a hydrpxityrosol valószínűleg az aszpirinhez hasonlóan csökkenti a trombociták aggregációját + gyümölcsök, zöldségek, gabonák, hüvelyesek, hal nagyobb mennyiségű fogyasztása

37. Dyslipidaemia Életmódbeli változások Táplálkozás: koleszterinbevitel mérséklése Telített zsírok fogyasztásának csökkentése (7 en% alá) LDL-szintet csökkentő élelmiszerek fogyasztása – fitoszterolok, fitosztanolok (diófélék, növényi magvak) gyógyszerek

38. Francia paradoxon A legtöbb országban a sok telített zsírsav bevitele pozitív korrelációban van az ischaemiás szívbetegség halálozással; Franciaországban a helyzet paradox, mert a telített zsírsav bevitel nagy, de a CHD előfordulása és halálozás alacsony  A franciák relatív védettségét a vörösbornak tulajdonítják A vörösborban található polifenolok érfal-relaxációt váltanak ki A vörösborban található két anthocyanin, egy flavonol (quercetin) és egy stilben (resveratrol) gátolják az endothelin-1 szintézisét resveratrol található a szőlőben, vörösborban, bogyókban, földimogyoróban; antioxidáns és gyenge ösztrogén hatása is van

39. Antioxidánsok Bizonyított, hogy a lipidek és lipoproteinek oxidációja összefügg az atherosclerosis kialakulásával Az antioxidáns hatású anyagok (C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin) preventív hatása nem egyértelmű, azonban a gyümölcsben, zöldségben gazadag étrend alacsonyabb CHD halálozással jár Fitokemikáliák: -nagy mennyiségben tartalmaznak anthocyaninokat a vörös bogyók (ribizli, málna, szamóca, áfonya, fekete szeder, cseresznye) Fokhagyma és kéntartalmú vegyületek:bizonyítottan csökkenti a trombocita aggregációt és növeli a fibrinolítikus aktivitást; a vér koleszterin- és triglicerid szintjére vonatkozó hatása nem egyértelmű szója és fitoösztrogének:a szója az izoflavonok leggazdagabb forrása; az izoflavonok természetesen előforduló, növényi eredetű, nem-szteroid, ösztrogént utánzó anyagok, a fitoösztrogének csoportjába tartoznak folát:alacsony bevitele növeli a homocisztein szintjét a vérben, ami kockázati tényezőként szerepelhet Egyéb táplálkozási tényezők

40. 2. egyéb módosítható kockázati tényezők: Gazdasági-szociális státusz Fejlődő országokban a elsősorban gazdagabb, sikolázottabb rétegekbengyakoribb, bár kezd ez trend megfordulni Fejlett országokban a szegényebb, alacsonyabb iskolázottságú rétegben – elsősorban hiányos ismeretek, az egészséges alternatívákhoz való hozzáférés hiánya, eü. ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, lakáskörülmények,munakörülméynek, krónikus stressz Mentális betegségek Depresszió – oda-vissza hatás Pszichoszociális tényezők Stressz: A típusú személyiség –  relaxálás, fizikai aktivitás!!! krónikus stressz: pl. rossz házasság, beteg házastárs Szorongás Izoláció Alkoholfogyasztás, gyógyszerek, lipoprotein(a), bal kamra hypertrophia

41. 3. nem módosítható kockázati tényezők Életkor: exponenicális növekedés Örökletes tényezők ,családi halmozódás: cardiomyopathiák, hyperlipoproteinaemiák Nem: premenopausális korban a nők védettebbek – nemcsak azösztrogén védő hatása Rassz: afro-amerkai, kínai, mexikóiak között magasabb kockázat

42. 4. újabb kockázati tényezők Homocisztein: a magas homocisztein szint kockázati tényező hatása nem pontosan ismert még: direkt értoxicitás? endothel károsítás? Csökkentése: folsav, B6 és B12-vitamin bevitel Gyulladás: egyes gyulladásos markerek korrelációt mutatnak szív- és érrendszeri betegségek kockázatával; gyulladásos válasz a dyslipidaemiára vgy egyéb kock. faktorokra? Specifikus terápia nincs, a kockázati tényezők csökkentése, ill. antikoaguláns vagy lipidcsökkentő terápia jön szóba Véralvadási tényezők: minor rizikófakor, de egyre több vizsgálat (genetikai polimorfizmus) Egyéb: Fertőző ágensek –tisztázásra vár kálcium,magnézium védő hatása – kemény ivóvíz

43. Kockázatbecslés Framingham Risk Scoring System (USA) – lipidszint, RR, dohányzás SCORE: európai vizsgálat, 10 évre Indiana (Pocock): több tényező (kor, dohányzás, RR, koleszterin, magasság, kretainin, anamnézis),; 5 évre Cordelia rizkóbecslő rendszer: hazai; COPRAX-tanulmány

44. Stroke • Az agyi vérellátás csökkenése miatt hirtelen kialakuló IR-i működészavar, legalább 24 órán át tart vagy halált okoz • agyvérzés, agyi infarktus • agyi infarktus okai: atherosclerosis (érelmeszesedés), trombózis, embólia • Kockázati tényezők: kor, nem , hypertonia, szívbetegség, dyslipidaemia, magas fibrinogénszint, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, diabetes • A kockázati tényezők egymás hatását erősítik!!!

45. A meghaltak száma és aránya haláloki csoportok szerint

46. Daganatos megbetegedések

48. Daganatos megbetegedések2006. Mortalitás /100 000 Férfiak:Nők: 1. légcső, hörgő, tüdő (112,9)  légcső, hörgő, tüdő (43,9) 2. vastag- és végbél (53,4) vastag- és végbél (40,5) 3. ajak, szájüreg, garat (28,0) emlő (38,9) 4. Prosztata (24,7) hasnyálmirigy (16,5) 5. gyomor ( 23,1) gyomor (14,1)

49. Daganatos megbetegedések etiológiai tényezői

50. Táplálkozás Energiabevitel Már 1940-ben megfigyelték, hogy az obesitas és egyes daganat típusok megjelenése között összefüggés van. A legelső vizsgálatok elsősorban a túlzott energiabevitel, a zsírdús és a fehérjedús táplálkozás kártékony hatását támasztotta alá emlő-, méh-, vastagbél-, prosztata és epehólyagrákok esetében. Kísérletekben bizonyították a kalóriaszegény táplálkozás önmagában tumorfrekvencia-csökkentő hatását, kémiai karcinogénekkel előidézett és spontán daganatok esetén is. Az energiabevitel mellett a testtömeg növekedésben természetesen nagy szerepe van a fizikai aktivitás hiányának is.  Újabb tanulmányok szerint a fizikai aktivitás önmagában is protektív, pl. emlőrákok és vastagbél tumorok esetén.