Kína és USA jegybanki függetlensége

1. Kína és USA jegybanki függetlensége Készítette: Gyimesi Mónika Hrutka Anita Német Anett

2. Az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedése Alkotmány Törvényhozás Végrehajtó hatalom Bíróság Kongresszus Elnöki Végrehajtói Hivatal Legfelsőbb Bíróság

3. USA bankrendszere Federal Reserve System Üzleti bankok A központi bankot alkotó 12 szövetséges bank Más bankok

4. USA bankrendszere Központi bankja a 12 bank szövetségéből álló Federal Reserve System. Feladata a pénzkínálat szabályozása, a flexibilis valuta biztosítása, a banki tevékenységek felügyelete. • Üzleti bankok: • kereskedelmi bankok • köztakarékpénztárak • takarék- és kölcsönszövetkezetek • hitelszövetkezetek • finanszírozó társaságok • biztosító társaságok • befektetési bankok, brókercégek • jelzáloghitelbankok • nyugdíjalapok

5. A Fed függetlensége • A világ országainak monetáris politikája a központi bankok által determinált. • A központi bankok több-kevesebb autonómiával bírnak, kontrollálják a pénzszükségletet, befolyásolják a kamatlábak alakulását és szabályozzák a bankrendszert. • Tehát a központi bankok mind pénzügyi, mind szabályozói funkciókkal is bírnak, és ahhoz, hogy ezeket el tudják látni, létfontosságú, hogy védve legyenek az externális szociális-politikai nyomástól. • Az önállóság mértéke, mely alapján a központi bank kialakítja pénzügyi és szabályozói politikáját, nemzetenként változó.

6. Wilson elnök ellenjegyzésével 1913. december 23-án a Kongresszus létrehozta a Fedet, amely nagymértékű önállóságával azóta is élesen szemben áll a törvényhozókkal, akik időről-időre a Fed függetlenségének megkurtításával fenyegetőznek. • Azonban ha a Fed a törvényhozók irányítása alá kerül, akkor a pénzkészlet is. Többen attól tartanak, hogy ezt sok politikus rövid távú személyes hasznok elérésére használná ki a jövő kárára. • Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a Fed egy maroknyi ember által irányított önhatalmú intézménnyé válik, amely senkinek nem felel. Márpedig ha a Fed egy hibás gazdasági döntést hoz, akkor az azonnali gazdasági katasztrófához vezethet világszerte.

7. A Federal Reserve talán a legfüggetlenebb kormányzati intézmény az Amerikai Egyesült Államokban. • Mielőtt azonban megvizsgáljuk a Fed függetlenségére vonatkozó érveket és ellenérveket, szükséges rávilágítanunk, hogy miért is ennyire fontos intézmény a Fed, mik a funkciói és miért nélkülözhetetlen, hogy betöltse ezeket. • Azért fontos mindezen információk megismerése, mert csak ezután érthetjük meg, hogy hogyan hat a Fed funkcióira a kormányzattól kapott függetlenség változása.

8. A Fed, ahogy a világ többi központi bankja is, jelentős szerephez jutott, és különösen fontos intézménnyé vált az elmúlt évszázad során. • Korábban a kormányzat vagy az állam feladata volt a bankjegyek kibocsátása, a piaci árak stabilizálása és a valuták kezelése. • Ahogy az uralkodó pénzügyi rendszerek elbukták az idő próbáját, felmerült az igény egy erősebb rendszer iránt, amely képes fegyelmezni a féktelen pénzpiacokat a politikai zavarra való tekintet nélkül.

9. Az egyetlen megoldás az volt, hogy a központi bankoknak megadták azt a függetlenséget, amelyre szükségük volt ahhoz, hogy a monetáris politikát eredményesen tudják irányítani. • Ezzel a függetlenséggel a hátuk mögött a jegybankok képessé váltak arra, hogy elsődleges funkcióikat hatékonyan ellássák. • Ma a Fed feladatkörébe tartozik a monetáris politika, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása, az Egyesült Államok kormánya számára bizonyos pénzügyi szolgáltatások biztosítása, az infláció szabályozása, a munkanélküliségi ráta elfogadható szinten tartása, a gazdaság megvédése a hirtelen bekövetkező gazdasági sokkoktól, a növekedés biztosítása és a fogyasztók védelme. • Továbbá felügyeli a pénzügyi közvetítők (elsősorban a kereskedelmi bankok) tevékenységét, valamint meghatározza a szükséges tartalékok mértékét a bankok számára.

10. Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Fed felügyeli a monetáris politika 3 eszközét: a nyíltpiaci műveleteket, a diszkontrátát és a kötelező tartalék mértékét. • Ezen 3 eszköz használatával a Fed befolyásolja a keresletet, a kínálatot, a betéti intézmények jegybanknál elhelyezett egyenlegeit, és mindezeken keresztül a jegybanki kamatlábat.

11. A Fed függetlensége: érvek és ellenérvek

12. Politikai nézőpont: • Ha jóformán minden jelentős nemzeti döntés csak a kongresszus és a szenátus jóváhagyásával történhet, akkor fontos gazdasági kérdésekben is szükség lenne a törvényhozók előzetes felülvizsgálatára. • A Fed nem demokratikus, mivel a monetáris politikai hatalmat egy elit csoport birtokolja, akik nem tartoznak számadási kötelezettséggel senkinek. Habár az amerikai elnök nevezi ki a 7 tagú kormányzótanács tagjait, a Fed nagy részét a kormányzótanács tagjai, a kereskedelmi bankok és pénzügyi intézmények választják. • Túl sok csapda: mostanában az ellenzék többsége szemet huny a Fed hibás döntései felett. Márpedig egy sietősen meghozott rossz döntés az egész országra kihatással lehet.

13. Érvek a független Fed mellett: • De mit is értünk a Fed függetlensége alatt: a Fed függetlenségén azt a szabadságot értjük, amelynek birtokában meghozza döntéseit, azaz az állami beavatkozástól való függetlenség. A Fed függetlensége akkor kerül képbe, mikor a korábban említett monetáris eszközöket alkalmazzák, azaz mikor meghatározzák a szükséges tartalékráta nagyságát, hogy mikor és milyen nyílt piaci műveletek kerüljenek végrehajtásra, valamint mikor kitűzik a kamatlábra vonatkozó célokat. • A független Fed támogatóinak véleménye szerint a gazdaság profitálhat egy olyan Fed kialakításából, amely politikai nyomásnak nincs kitéve. Ez a profitálás az alábbiakban testesül meg:

14. Érvek a független Fed mellett: • Zavartalan monetáris politika – Stabilitás: Az ország monetáris politikája feletti kontroll által a Fed megtervezheti az irányt, melyet hosszú távon az országnak követni kell. Ha ez a hatalom egy független központi bank kezében van, amely politikai nyomástól mentes, akkor az valószínűleg hosszabb távon kedvezőbb, és több előnnyel jár az állampolgárok számára. • Azonnali döntések meghozatalának lehetősége a krízisek elhárítása érdekében: A törvényhozóknak hónapokba is telhet egy-egy lépés jóváhagyása, ami krízis esetén nem járható út. Mivel a Fednek nincs szüksége a nyíltpiaci műveletekhez a szenátus jóváhagyására, így azonnal reagálhat a piac változásaira, és nem kell időt vesztegetnie a kormány engedélyének, ill. jóváhagyásának megszerzésével.

15. Érvek a független Fed mellett: • Hosszú távú előnyök: A Fed eszköz lehetne a mindenkori miniszterelnök kezében az újraválasztásra (pl. pénzkínálat átmeneti megemelése), azaz rövid távú célok elérésére. Csak egy független Fed készíthet olyan hosszú távú terveket, melyeket nem befolyásolnak a politikusok rövid távú szeszélyei. • Makroökonómiai bizonyíték: Azokban az országokban, melyekben a jegybank nagyobb önállósággal rendelkezik, sokkal jobban teljesítenek makroökonómiai szinten: az inflációs ráták évente alig emelkednek ezekben az országokban. Ezzel szemben, azokban az országokban, ahol a jegybank nagyobb mértékben függ a kormánytól, az inflációs ráták évente 12-14%-kal emelkednek.

16. Érvek a független Fed mellett:

17. Érvek a Fed függetlenségével szemben: • Helytelen döntés: A Fed nem minden döntése mögött áll hónapokig vagy évekig tartó kutatás, ami segíthetné a döntési folyamatot. Természetesen a fő célok, melyeket a Fed el akar érni alapos megfontoláson, és körültekintő tervezésen alapulnak, de a napról-napra történő döntések meghozatala leginkább automatikus reakció. Tehát a Fed gyakran hoz olyan gyors döntéseket, melyeknek hosszú távú hatásai lehetnek, és egy-egy helytelen döntés akár súlyos recessziót is vonhat maga után. • Túl sok hatalom összpontosul túl kevés kézben, leginkább a Federal Reserve kormányzótanácsa elnökének kezében. Olyan mennyiségű hatalom összpontosul egy ember kezében, mely képes befolyásolni az összes pénzügyi piacot a világon. (Sherman Maisel, egy korábbi kormányzótanács-elnök szerint az elnök a többi kormányzótanácstag erejéhez viszonyítva, a teljes hatalom 45%-ával rendelkezik.)

18. Érvek a Fed függetlenségével szemben: • Túl nagy magabiztossággal rendelkező Fed kialakulásának lehetősége: Például 1999-ben a Fed annyira biztos volt céljaiban, hogy az értéktőzsdén buborékot hozott létre, ami a kamatlábak drasztikus megemelkedéséhez vezetett rövid idő alatt, 2000-ben pedig az értéktőzsde és a gazdaság mélyzuhanásához.

19. Kína politikai berendezkedése Országos Népi Gyűlés Központi Bizottság „Politikai Iroda” Kína kormánya Központi Katonai Bizottság Államtanács Legfelsőbb Népi Bíróság Legfelsőbb Népi Ügyészség

20. Kína bankrendszere Kínai Népi Bank Kínai export-import bank Kínai Mezőgazdasági Fejlesztési Bank Országos Fejlesztési Bank Kínai Mezőgazda-sági Bank Kínai Bank Kínai Ipari és Kereskedel-mi Bank Kínai Népi Építő Bank

21. Kína bankrendszere Jelenleg Kínában egy kvázi háromszintű bankrendszer van. 1. A bankrendszer tetején áll a kínai jegybank – a Kínai Népi Bank (People’s Bank of China, PBoC) Feladata közé tartozik a monetáris politika, a bankok, nem banki pénzügyi intézmények és a biztosító társaságok működésének felügyelése az Államtanács vezetésével, valamint döntés azok fúziójáról vagy felbomlásáról. 2. A második szinten a politikai jellegű bankok állnak A kormányzati iparpolitika eszközei, amelyeken keresztül az állam a fejlesztéseket támogatja. Ez a három bank az 1994-es reform eredményei voltak. • Kínai export-import bank • Kínai Mezőgazdasági Fejlesztési Bank • Országos Fejlesztési Bank

22. Kína bankrendszere 3. Harmadik szintet pedig a szakosított állami és vegyes tulajdonú kereskedelmi bankok állnak: • Kínai Mezőgazdasági Bank – vidéki bankügyletek vezetése • Kínai Bank – devizaügyletek és külkereskedelem, a Központi bankkal együtt valósítja meg az ország pénzügyeinek makro-szabályozását. • Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank – ipari kereskedelmi kölcsönök és takarékbetétek kezelése • Kínai Népi Építő Bank – ország ingatlanvagyonával való gazdálkodás, beruházási hitelek és beruházási tőkefelhalmozás A bankok közös jellemzői, hogy tevékenységük a gazdaság egy-egy szegmensére irányultak. A bankrendszer decentralizáltsága ellenére a bankok nem versenytársai egymásnak, így nincsenek kitéve a hatékonyabb működés kényszerének.

23. A Kínai Népköztársaság Központi Bankja

24. Az autonómia szükségessége 1995-ig a Kínai Népbank (People’s Bank of China) létezése és működése ideiglenes szabályozásokon alapult 1986 óta. Az új reform stratégia elismerte, hogy szükség van egy erős törvényes szerkezetre, amely megerősíti a pénzügyi rendszer folyamatos növekedését. Tíz évvel a Kínai Népbank megalapítása után a Népkongresszus létrehozott egy törvényt, amely megadja a központi banknak a hatalmat, hogy betölthesse a jegybank funkciókat.

25. Megoldás A kínai politikai berendezkedésben egy autonóm létesítmény, amely elkülönül az államtól, az Állami Tanácstól, elképzelhetetlen lett volna, hiszen a Tanács a hatalom forrása. A megoldást két törvénycikkely kombinációja jelentette: Felállítani egy hivatalt az Állami Tanács vezetése alatt, amely biztosítja a kormány többi szervétől való függetlenség magas szintjét A Központi Bank funkcióit tekintve független kell, hogy legyen a helyi kormányzattól és más adminisztratív szervezetektől, közszervektől vagy magánszemélyektől.

26. A Központi Bank, mint jogi személy A Központi Bank jogi személy kell, hogy legyen, mert független jogi személyként kell viselkednie, mely a következőket foglalja magában: Befizetett alaptőkével rendelkezik, Eszközöket birtokol, Szerződéseket köt, Pert indíthat, Beperelhető. Mindezek következménye a költségvetési autonómia.

27. A Központi Bank, mint jogi személy Éves jelentés nyilvánosságra hozatala (mérleg, EK) Veszteségeit az állami költségvetésből egyenlítik ki, így a monetáris politika elkülönül a veszteségektől Önálló kontrollal rendelkezik a költségvetése felett Az Állami Tanács jelöli az elnököt és az elnök helyettest (Állami Tanács befolyása) A menedzseri testület hiánya megerősíti az elnök hatalmát a napi teendőkre vonatkozóan, és közvetlenebb részvételt enged az Állami Tanácsnak a döntéshozatali folyamatban, mert nincs közvetítő testület az elnök és a Tanács között.

28. A Központi Bank elsődleges célja A központi bankok egyetlen céllal vannak felruházva: az árstabilitás elősegítése és fenntartása, ezáltal a gazdasági növekedés előmozdítása A jegybank törvényben nincs utalás a valuta külső stabilitására vonatkozóan. A törvény szintén hallgat az árfolyam meghatározásának felelősségéről. A Központi Bank felelős a monetáris politika meghatározásáért és végrehajtásáért. A monetáris politika hatékony működéséhez szükség van a függetlenségre.

29. A Központi Bank feladatai Pénzkibocsátás Felügyelet a pénzügyi intézmények felett Az egyes pénzügyi intézmények és a teljes pénzügyi rendszer „egészséges” működésének biztosítása

30. A monetáris politika eszközei A piac alapú monetáris politika irányába történő elmozdulás, átmeneti időszak: közvetlen kontroll a központi bank felett (ÁT), miközben megjelenik az igény a közvetlentől a közvetett monetáris irányítás felé történő elmozdulásra. Indirekt eszközök: Nyílt piaci műveletek Tartalékképzés Meghatározza a pénzügyi intézményeknek nyújtott kölcsönök összegét, a kamatlábat és a lejáratot (ÁT előzetes javaslata nélkül Direkt eszközök: az Állami Tanács határozza meg.

31. Összefoglalás A Kínai Központi Bank az Állami Tanács vezetése alatt marad Modern központi bankként minden jegybanki funkciót betölt Kompromisszumos megoldás (direkt és indirekt irányítás)