Download
1 / 46
480 likes | 837 Views
NEVELÉSTÖRTÉNET. A NEVELÉSTUDOMÁNY. A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei: neveléstörténet neveléselmélet didaktika tantárgyi módszertanok.
E N D
A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei: • neveléstörténet • neveléselmélet • didaktika • tantárgyi módszertanok
A neveléstörténet a neveléstudomány körébe tartozó tudományág, mely feltárja a nevelés történeti fejlődési folyamatát, az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket. A NEVELÉSTÖRTÉNET
A nevelési elméletek története A nevelés gyakorlatának története A nevelési intézmények története A neveléspolitika története A neveléstörténet tárgya
Helytörténet Nemzeti neveléstörténet Egyetemes neveléstörténet Problématörténet Összehasonlító neveléstörténet A NEVELÉSTÖRTÉNET VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE
NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ÍROTT FORRÁSOK -Elsődleges forrás: egy pedagógiai elméletíró által írt mű - kéziratos - nyomtatott - Másodlagos forrás egy elméletíró munkásságáról, egy korszakról szóló mű
TÁRGYI EMLÉKEK KUTATÁSA • Egyes korok iskolai berendezései, taneszközei, gyermekjátékok
EGYIPTOM • Virágkor: kr.e. II. évezred • A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra • A nevelés folyamata és tartalma: - Elemi képzés - Írnokiskola - Pap és orvosképzés
SPÁRTA • Kr. E. VIII-VI. század • A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés • A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: 0-7 - II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés - III. szakasz: 20-30 • Nőnevelés
ATHÉN • Kr. E. VI-IV. század • A nevelés célja: kalokagathia • A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés
RÓMA Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz. A nevelés célja: vir bonus A nevelés szakaszai és tartalma: I. szakasz: 0-7 családi nevelés II. szakasz 7-12 -ludus III. szakasz: 12-16 -grammatikai iskola IV. szakasz: 16-18 retorikai iskola Nőnevelés
Középkori életeszmény és neveléseszmény • „Abszolut erkölcsi tökéletesség” • A nevelés célja • A nevelő feladata • A gyermekről vallott felfogás és a gyermekhez való viszony • A klerikusok
Az egyházi nevelés intézményei Kolostori iskolák • a tananyag tartalma grammatika diktámen kompútusz Plébániai iskolák • a tananyag tartalma olvasás éneklés Székesegyházi iskolák • a tananyag tartalma grammatika, diktámen, kompútusz, filozófia, teológia, jog
A lovagi nevelés (XII-XIV. század) • A lovagi ideál • A lovagi nevelés célja • A lovagi nevelés tartalma: erkölcsi elvek fegyverforgatás irodalom nyelvek • A „hét lovagi készség” • A lovaggá válás szakaszai apród fegyverhordozó lovag
A városi polgárság iskoláiXIV-XV. század • A városi polgárság igényei • Az iskolai tananyag átformálódása - alapismeretek -„köznapi” latin - hivatalos iratok szerkesztése - könyvelés - kereskedelmi levelezés • Nevelés a céhekben • A mesterré válás szakaszai -inas -legény -mester
Humanista embereszmény-humanista nevelés A nevelés célja: homo universale • A humanizmus pedagógiájának általános vonásai - testi nevelés - értelmi nevelés az oktatás tartalma az oktatás módszerei • Erkölcsi nevelés • Esztétikai nevelés • Munkára nevelés • A gyermekről vallott felfogás • Elmélet és gyakorlat
A humanizmus pedagógiai elvei és az iskola A humanista városi iskola -XV. század Alapszint: latin szövegek olvasása, írása, szópárok és szentenciák,latin ige és ,főnévragozás, görög betűk Középszint: részletes latin nyelvtan: szótan és mondattan; elemi görög nyelvtan Felső szint: latin és görög klasszikus szerzők művei;poétika, retorika, logika A nyomtatott tankönyvek jelentősége
Vives(1492-1540) A humanista pedagógia nagy összegzője Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus nyelvekben jártas, tudományokban otthonos, feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó vallásos ember nevelése Művei: A tantárgyakról (1531) A lélekről és az életről (1538)
A reformáció és pedagógiai céljai • Humanizmus és reformáció • A reformáció és képviselői • A reformáció pedagógiai céljai: - őszintén átélt, belűről fakadó vallásosság; - humanisztikus műveltség - anyanyelvű olvasás Kálvin Luther
Comenius az ember neveléséről és nevelhetőségéről • „Minden ember nevelhető, mert az értelem, erkölcs és vallás csíráit mindenki magában hordozza.” • „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van oktatásra, azért, hogy ember legyen, és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó.” • Három szükséges dolog: képzettség, erkölcs, vallás
Comenius iskolakoncepciója • Anyaiskola (0-6) • Anyanyelvi iskola (6-12) • Latin iskola (12-18) • Akadémia (18-24)
Az iskolai munka megszervezése • tanév • osztályrendszer • tanórarendszer • tanterv • tanmenet • felvételi vizsga
J. LOCKE pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről(1693) • A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása • Magánnevelés vagy iskolai nevelés? • A nevelő • A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés
ROUSSEAUA gyermeki fejlődés szakaszai 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év (az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: 12-15 év (az értelem kibontakozásának korszaka) 4. 15-20 év (az érzelmek kibontakozásának korszaka)
PESTALOZZI1746-1827 Svájci pedagógus - munkásságában az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik
A filantropisták pedagógiai nézetei • A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. • A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban
HERBART1776-1841 A „tudományos pedagógia” megalapítója Pedagógiai rendszere • A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása • A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés
A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznosállampolgár. • Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmusevilági aszkézis-felfogását. • Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul. • A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája. • A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”.
Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlatot. • A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző. • A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek.
A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából. • Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja. • Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték.
A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe. Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- mozgalom. Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok
A tradicionális „régi” iskola kritikája • Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, • „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, • a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, • az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, • sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, • merev iskolarendszer.
Radikális retorika, új jelszavak • Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: • új (iskola) - régi (iskola), • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), • jövő (iskolája) - múlt (iskolája). • Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: • gyermekközpontúság tananyag-központúság, • cselekvésközpontúság passzív befogadás, • sokoldalú képességfejlesztés „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.
MontessoriMária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra; MontessoriMária
a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf-pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel; Waldorf-pedagógia
A Waldorf iskolák • A Waldorf iskolák sajátosságai • Az epochális oktatás • Az euritmia • Waldorf iskolák Magyarországon 1926-1932 Göllner Márta iskolája
NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA • 1924-1972 Leiston • Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek • Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” 1883-1973 Alexander Sutherland Neil
JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek Ifjúsági csoport a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek Peter Petersen 1884-1952
Művelődési alapformák • Beszélgetés • Játék • Munka • Ünnep
a Freinet-technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát. Freinet
FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA” • A munkaiskola nagy alakja • Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában • Nyomtatás- saját újság • Természetes kíváncsiság • Szabad önkifejezés
Dewey alapján: Helen Parkhurst – Dalton terv Carleton Washburne – Winnetka terv A progresszív nevelési társaság AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK Helen Parkhurst Washburne
Project-módszer • Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik.
