1 / 21

A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben)

A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben). dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék kutató Magyar Környezetgazdaságtani Központ Budapest, 2009. szeptember 22. Első tétel.

matt
Download Presentation

A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben) dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék kutató Magyar Környezetgazdaságtani Központ Budapest, 2009. szeptember 22.

  2. Első tétel A hulladék nem hasznosítása költségeket okoz, ezért a hasznosítás ésszerű. • A hulladék lerakása, égetése szennyezéssel, tehát externális költségekkel jár. • A természeti erőforrások kitermelése növeli a szűkösséget, a kitermelő technológiák szennyeznek. DE: Az optimális hasznosítás is viszonylag szerényen csökkentheti az összes hulladékgazdálkodási társadalmi költséget. (Lavee et al, 2009 szerint a haszon: 5% + az ártalmatlanítás megtakarított externáliái)

  3. Második tétel A hulladék hasznosítása költségekkel jár, ezért csak bizonyos határig ésszerű. Elkülönítés/gyűjtés/szállítás + átalakítás (technológia) + piacra vitel = hasznosítás • A hasznosítás szükséges feltétele a szelektálás → logisztikai költségek • A hasznosítási technológia működtetése → technológiai költségek • A hasznosított anyagnak vevőt kell találni → tranzakciós költségek

  4. Az első és második tétel következménye A hulladék hasznosítása egy olyan optimalizációs feladat, amelyben a hasznosítás (határ)hasznait viszonyítjuk annak (határ)költségeihez. • Az optimális hasznosításkor a határhaszon éppen egyenlő a határköltséggel. • A társadalmi feladat tehát nem a „minél több”, hanem az „éppen elég” hasznosítás.

  5. Az EU és magyar környezetpolitikában szereplő „hulladékpiramis-elv” téves, illetve: csak a hasznosítás hasznait veszi figyelembe, a költségeit nem. Helyesebb az eszközök alá-fölé rendeltsége helyett mellérendeltségről beszélni. Az első és második tétel környezetpolitikai következménye

  6. Az optimális eszközarány(Hogg, 2001 alapján szerkesztette: Kis A. és Jánoska M. [MAKK])

  7. Harmadik tétel A hulladék optimális hasznosított mennyisége területileg és időben változik. • A hasznosítás határhaszna például függ a helyettesítők határköltségeitől. • A föld ára (lerakás költsége) rendkívül változó Európa szerte. • A primer nyersanyagok ára időben változó. • Stb. • A hasznosítás költségei is változékonyak. • A logisztikai költségek földrajzi adottságoktól és az infrastruktúra sűrűségétől függ. • Idővel hatékonyabb, azaz olcsóbb technológiák jelennek meg. • Stb.

  8. Példa: papír árának változása az USA-ban

  9. A hasznosítási optimum változása a lerakás minőségjavítása után P MC(hasznosítás) költség MC(lerakás, régi+externália) MC(lerakás, új) MC(lerakás, régi) hulladék mennyiség Q Q1 Q0

  10. A harmadik tétel következménye Nem lehetséges mindenhol és mindenkor egységes hasznosítási optimum (szabályozási célérték) felállítása. • Az optimális hasznosításkor a határhaszon éppen egyenlő a határköltséggel. • A határhasznok és a határköltségek lokálisan és időben is változnak, tehát azok egyenlősége is más-más mennyiségnél adódik.

  11. Települési újrahasznosítás tervezése – új tapasztalatok Angliai tapasztalatok szerint (forrás: Martin, Williams and Clark, 2006): • Egyes települések bevált rendszere nem vihető át automatikusan egy másikra az eltérő gazdasági-társadalmi körülmények miatt • Nincs egységes, bárhol alkalmazható optimális rendszer • A jól tervezett önkéntes rendszerek elérik a kötelező rendszerek hatékonyságát • A szelektíven gyűjtött frakciók számának csökkentése mérsékli a költségeket, s növeli az adott frakciók visszagyűjtési hatékonyságát

  12. EU HKI: 50%-os TSZH hasznosítás Az EU módosította a Hulladékgazdálkodási Keretirányelvét. Új célkitűzés: A települési szilárd hulladék négy hasznosítható frakciójának (papír, műanyag, üveg és fém tartalom) legalább 50%-át kötelező hasznosítani. Eredmény: Az EU célkitűzés elérésnek társadalmi vesztesége Magyarországon legalább 8,8 milliárd forint (2020-tól évente, mai árakon!). A szabályozási kudarc oka: A harmadik tétel megsértése.

  13. Negyedik tétel A hulladékhasznosítás optimalizációja a piacon nem tökéletes a jelentős externális hatások miatt, ezért szükség lehet állami beavatkozásra (szabályozásra). • Az állami beavatkozás hatékonyságát a „kormányzati kudarcok” gyengítik, a szabályozás akár többet árthat, mint amennyit használ.

  14. A szabályozás problémái • A szabályozás hatékonysága (a hasznosítás társadalmi költsége) nem csak a célértéktől (mennyit hasznosítsunk), hanem a szabályozás módjától is függ. • A szabályozó rendszerint rosszul informált, a döntéshez szükséges adatok számossága és térbeli vagy időbeli változékonysága miatt.

  15. A szabályozás problémái: hatékonyság (1) Példa: Palmer, Sigman and Walls, 1997 A hulladéklerakás 10%-os csökkentési szintjéhez tartozó lehetséges, ekvivalens szabályzók az USA-ban (1992-es árakon): • 45$/t betétdíj (deposit/refund) • 85$/t termékdíj (advance disposal fee) • 98$/t támogatás (subsidy) A támogatás a hasznosítás mellett az adott termék fogyasztását is ösztönzi! A betétdíjas rendszernek magasak lehetnek a tranzakciós költségei, ekkor a termékdíj mégis versenyképes lehet. A legkevésbé hatékony a kötelező hasznosítási hányad (recycling rate) előírása.

  16. A szabályozás problémái: hatékonyság (2) Példa: Calcott and Walls, 2005 A hatékony települési visszagyűjtés elemei betétdíjas rendszerrel: • A betétdíj központi (ár)szabályozása kontraproduktív lehet. • A betétdíjas recycling-piac jobban ösztönöz hasznosításra mint a csak ingyenes szelektív gyűjtési rendszerek. • A hatékonyság feltétele, hogy a nem visszaváltott termék utáni betétdíj ne maradjon a termelőnél/kereskedőnél. • A lerakás/égetés megfelelő (Pigou-i) árazása elengedhetetlen.

  17. A hasznosítási előírások problémái Hasznosítási előírás: a visszagyűjtés vagy hasznosítás minimális mennyiségének (arányának) kötelező előírása A szabályzás előnye: • Növeli a hasznosítást • Csökkenti a primer erőforrások használatát E szabályozás problémái: • Növeli a termék (s így a hulladék) kibocsátást, ha a másodnyersanyag határterméke relatíve nagy • A szükségesnél jobban csökkenti a kibocsátást, ha a másodnyersanyag határterméke relatíve kisebb • A társadalmi optimum eléréshez további szabályzóra van szükség

  18. egyutas palack tömege: 2,357 többutas palack tömege: 2,020 újratöltések száma: 1,835 palack ára: 1,831 forint-euró árfolyam: 1,831 rekesz élettartam: 1,423 rekesz-fröccsöntés ára: 1,320 többutas rekesz tömege: 1,287 rekesz-alapanyag ára: 1,266 visszavételi arány: 1,190 kereskedelem többletköltsége: 1,142 mosás anyag- és energiaköltsége: 1,115 mosás bérköltsége: 1,105 egyutas fóliázás költsége: 1,090 akciórádiusz: 1,081 gázolaj ára: 1,081 visszfuvar-szükséglet: 1,056 betétdíj: 1,052 mosó gépsor beszerzése: 1,038 hulladéklerakás költsége: 1,014 Az indexszámok azt mutatják, melyik tényező változására mennyire érzékeny az újrahasználat versus újrafeldolgozás viszony alakulása 1,5 literes PET palackok esetén Forrás: Bartus, MAKK, 2004 A szabályozás problémái: informáltság(újrahasználat vs újrafeldolgozás)

  19. Az EU hulladékgazdálkodási politikájáról 1.Szabályozói aktivizmus - Sokrétű, részletező, ambíciózus célkijelölés - A hulladékgazdálkodási területek akkurátus lefedettsége 2. Voluntarista - A hulladékhierarchia csak az eszközök hasznát látja, érzéketlenebb a költségekre - Nem veszi figyelembe a regionális eltéréseket 3. A közvetlen előírások kizárólagossága - Döntő súly az engedélyezésen, bizalmatlanság a gazdasági ösztönző eszközökkel szemben - Tendenciózusan alacsony hatékonyságú eszközök választása

  20. Közgazdasági szempontok egy ésszerű szabályozás kialakításához • A környezetpolitikai alapelvek módosítása: a „piramis-elv” helyett egyenrangú hulladékkezelési eszközök • A regionális különbségek érvényesíthetőségének megteremtése • Hatékonyabb szabályzóeszközök alkalmazása: hasznosítási kvóták helyett externalizáló díjak/adók bevezetése

  21. Köszönöm a figyelmet! Észrevételek, vélemények: bartus@eik.bme.hu

More Related