Főmondati kötőmód a magyarban

1. Főmondati kötőmód a magyarban Varga Diána MTA – NYTI PPKE – BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

2. 0. Bevezetés (1) Gyere haza! (2) (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! • Mi a két mondat típusa? • Mikor használjuk őket? → Dömötör – Varga (2013)

3. Az előadás menete • Háttér (a felszólító és a kötőmódú mondatok jellegzetessége, kérdésfelvetés) • Speciális szórendű felszólító mondat • Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat • Összegzés

4. 1. Háttér - A felszólító és a kötőmódú mondatok jellegzetessége • kötőmód, mint igemód (pl.: Pataki 1984, Kenesei 1992, É. Kiss 2003) • a felszólító és a kötőmód jele egybeesik • különbség a szintaxis szintjén

5. A felszólító mondatok jellegzetessége: • Fordított szórend (ige–igemódosító) (3) Menj haza! • Főmondatban (3) és mellékmondatban (4) egyaránt megjelenhet, a mellékmondat éléről elhagyható a kötőszó (4): (4) Ajánlom, (hogy) menj haza. • Tiltószava a ne partikula: (5) Ne menj haza!

6. A kötőmódú mondatok jellegzetessége • alapvetően beágyazott tagmondatban szerepel • egyenes szórend (igemódosító–ige) • a mellékmondat éléről nem hagyható el a kötőszó (6) Szükséges, *(hogy) elmenj. • A tagadó alakban a ne jelenik meg: (7) Szükséges, hogy ne menj el.

7. Kérdés: Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok felszólító vagy kötőmódú mondatok? • szórend alapján kötőmód (igemódosító–ige), DE! a főmondati státusza a felszólítás sajátja Javaslatok: A: speciális szórendű felszólító mondatok B: főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok

8. 2. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok speciális szórendű felszólító mondatok • Inverz szórend → ige mozgatása (8) a. Menj haza! b. [ForceP OP [Force’ [FinP [Fin’ menji [PredP haza [Pred’ ti […]]]]]]] (Varga 2011) • Miért lehet olykor egyenes a szórend? • Nem mozog az ige? • Más mozog?

9. Két lehetséges megoldás: A: az igekötő fókuszpozícióba mozog (Piñón 1991) B: archaikus felszólító mondatszerkezet

10. 2.1 Az igekötő, mint fókusz • Piñón (1991): a tagadó mondatok kétféle szerkezete (9) a. Ne menj be a lakásba! b. [NegP ne [Neg’ [NNP [NN’ menji [FinP [Fin’ ti [PredP be […[a lakásba]]]]]]]]]. (10) a. Be ne menj a lakásba! b. [FP bej [F’ [NegP ne [Neg’ [NNP [NN’ menji [FinP [Fin’ ti [PredP tj [… [a lakásba]]]]]]].

11. A következőket magyarázza: • Az igekötő helyét a tagadószó előtt • Nem lehet preverbális fókusz az igekötő előtt (11) *CSAK TE be ne menj! (12) *KI be ne menjen a lakásba?

12. Problémák: 1. Nem feltétlen bír fókuszjelentéssel az igemódosító: (13) Aztán be ne rúgj nekem! 2. Miért nem jelenhet meg posztverbális fókusz ezekben a mondatokban? (Bródy 1990, 1995; É. Kiss 1998) (14) *Meg nem eszem CSAK A TORTÁT!

13. 3. Miért nem jelenhet meg a fókuszált igemódosító előtt monoton növekvő kvantor? Vö.: (15) *Legalább három gyerek bemenjen a vizsgálatra! (16) Legalább két kurzust JÁNOS vegyen át! 4. Nem előzheti meg a miért kérdőszó, vö.: (17) *Miért bejöjjön János? (18) Miért CSAK JÁNOS jöjjön be?

14. 2.2 Archaikus felszólító mondatszerkezet • Molecz (1900), Wacha (1995), Gugán (2008), É. Kiss (2011): kezdetben a felszólító mondatok kétféle szórenddel léteztek • Gugán (2008), É. Kiss (2011): OV-ből VO Bizonyítékok (É. Kiss 2011): • a rokon nyelvek adatai • a legkorábbi nyelvemlékeink archaikus vonásai (pl. az igekötő–tagadószó–ige sorrend: Haza ne gyere!) • nyelvtipológiai érvek

15. Kövület • nem mozog sem az ige, sem az igemódosító • Gond: produktív

16. 3. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok • Egyes nyelvekben léteznek főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok → pl.: olasz (Herczeg 1991), latin (M. Nagy – Tegyey 1996), görög (Han 1998), ógörög (Bornemann – Risch 1999) Kérdés: Mi válthatja ki a kötőmód megjelenését főmondati pozícióban? A: törölt főmondat – így nem is főmondati értékű B: kötőmód operátor

17. 3.1 Törölt főmondat • Tóth (2006) csoportosítása • Kötőmódot szelektáló predikátumok: pl. fontos, hasztalan, felesleges, értelmetlen, alkalmas (19) (Fontos, hogy) hazagyere. (20) (Értelmetlen, hogy) hazagyere.

18. Problémák, kérdések: • Miért törlődik a főmondat? • Miért nem törlődik minden esetben? • Honnan tudjuk, hogy eredetileg milyen predikátum állhatott a törölt főmondatban? • Hogyan bizonyítható, hogy valóban ott áll egy törölt főmondat a kötőmódú mondat élén?

19. 3.2 Kötőmód operátor • Han (2001) kötőmód (subjunctive) operátor áll → hordozza az irreális modalitás tartalmat → kiváltja a kötőmód megjelenését • Szemben a felszólító operátorral nem hordoz direktív illokúciós erőt szemantikailag, csak pragmatikailag (21) a. Hazagyere! b. [CP [C Subj-Op] [PredP haza [Pred’ gyere […]]]]!

20. Görög, spanyol: nincs valódi tiltás, kötőmóddal fejezik ki → az állító kötőmódú forma is kifejezhet direktív illokúciós erőt pragmatikailag (22) Megedd nekem a szendvicset (, mert különben baj lesz)! • Görög, spanyol: más illokúciós erőt is ki tud fejezni: óhaj, kívánság (23) Megnyerd nekem a versenyt! (24) a. Éljen a király! b. Isten éltessen!

21. Amit nem magyaráz: • Miért csak akkor használhatjuk, ha az esemény vagy a felszólítás alapjául szolgáló propozíció a diskurzusban adott? (Dömötör – Varga 2013) • Tiltó forma: (25) Haza ne gyere! (26) Ne gyere haza! (27) Szükséges, hogy ne gyere haza.

22. 4. Összegzés • Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! mondatok típusának meghatározása A: Speciális szórendű felszólító mondat Két lehetőség: a. igekötő fókuszpozícióban (4 ellenérv) b. archaikus mondatszerkezet (gond: produktív)

23. B: Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat Két lehetőség: a. Törölt főmondat (nem is főmondati értékű, számos egyéb probléma) b. Főmondati pozíciójú kötőmód (kötőmód operátor, 2 probléma) • Egyik sem ad minden részletre kiterjedő magyarázatot

24. Köszönöm a figyelmet!

25. Köszönetnyilvánítás • TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0014, TEHETSÉGTÁMOGATÁS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KILENC TUDOMÁNYÁGÁBAN • „Átfogó magyar nyelvtan” projekt OTKA NK 100804

26. Hivatkozott irodalom • Bornemann, Eduard – Risch, Ernst. 1999. Görög nyelvtan. (ford. Mayer Péter) Székesfehérvár: Lexika Kiadó. • Brody, Michael. 1990. Some remarks on the focus field in Hungarian. UCL Working Papers in Linguistics 2: 201-225. • Brody, Michael. 1995. Focus and checking theory. In: Kenesei István (szerk.), Approaches to Hungarian 5: 29-44. Szeged: JATE. • Dömötör Éva – Varga Diána. 2013. Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal. In: Gécseg Zsuzsanna (szerk.), LingDok13. Nyelvész Doktoranduszok Dolgozatai. Szeged: SZTE. – megjelenés alatt • É. Kiss, Katalin. 2011. Az ősmagyar SOV-től az ómagyar (T)(Q)(F)VX-ig. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia. Szent István Társulat, Piliscsaba, 85-102. • É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter. 2003. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp. • Gugán Katalin. 2008. Az egyszerű mondat története. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. • Han, Chung-hye. 1998. The structure and interpretation of imperatives: mood and force in Universal Grammar. PhD dissertation. University of Pennsylvania. • Han, Chung-hye. 2001. Force, Negation and Imperatives. The Linguistic Review 12:4, 289-325. • Herczeg Gyula. 1991. Olasz leíró nyelvtan. Budapest: Akadémiai Kiadó. • Kenesei István. 1992. Az alárendelt mondatok szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. I. Mondattan, 529-714. Budapest: Akadémia Kiadó. • M. Nagy Ilona – Tegyey Imre. 1996. Latin nyelvtan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. • Molecz Béla. 1900. A magyar szórend történeti fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával kiadja a szerző. Budapest. • Pataki Pál. 1984. A francia subjonctif és a magyar kötőmód. ÁNyT. XV: 207–218. • Piñón, Christopher. 1991. Presupposition and the syntax of negation in Hungarian. Chicago Linguistic Society, Part Two: The Parasession on Negation, Chicago, IL: CLS. 246–262. • Varga Diána. 2011. A mód, a modalitás és az imperatív operátor viszonya a magyar felszólító mondatokban. In: Parapatics Andrea(főszerk.), Félúton 7. Konferencia Kötet. Budapest: ELTE-BTK. • Wacha Balázs. 1995. A mondat aktuális tagolása. A mondat szórendje. In: Benkő Loránd, A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2: A kései ómagyar kor: Mondattan, szöveggrammatika. 121-209.