1 / 22

Kérdések

Kérdések. Lejthet-e az „átlagos tengerszint”? Honnét könnyebb a rakétákat fellőni? Ha egy nagyon-nagyon mély kútba beejtünk egy követ, akkor az a kút melyik oldalán ér feneket?. A Föld gömb alakú. A Föld alakja. Régi megfigyelések: Hajó árboca Arisztotelész:

mauve
Download Presentation

Kérdések

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kérdések • Lejthet-e az „átlagos tengerszint”? • Honnét könnyebb a rakétákat fellőni? • Ha egy nagyon-nagyon mély kútba beejtünk egy követ, akkor az a kút melyik oldalán ér feneket?

  2. A Föld gömb alakú A Föld alakja • Régi megfigyelések: • Hajó árboca • Arisztotelész: • Holdfogyatkozáskor: Föld árnyéka körív • É-D-i irányban: csillagok delelési magassága változik egyenletesen • K-Ny-i irányban: csillagok delelési ideje változik egyenletesen

  3. Eratoszthenész (Kr.e. 276-194) mérése 50*5000 stadion = 250 000 stadion ≈ 39 690 km R = K / 2P = 6317 km

  4. bázisvonal A A>B Észak felé növekvő ívhosszak! B Újkor eleje: Pontosabb mérések Javuló mérési módszerek pl. háromszögelés (bázisvonal hossza, szögmérések) Snellius (1622) – R = 6368,7 km Fokmérések (1°meridiánív hossza) 1683-1756: Giovanni Domenico Cassini és Jacques Cassini (Apa és fia) ELLIPSZOID ALAKÚ FÖLD SARKOKNÁL CSÚCSOSODIK („Citrom alakú”)

  5. szélességi kör: valóban kör b a meridián: ellipszis Fizikai megfontolások (NEWTON) Forgó Föld → centrifugális erő → magára a Földre is hat (ha képlékeny) Nehézségi erő komponensei: 1. Tömegvonzás (Föld tömegközéppontja felé) 2. Centrifugális erő (forgástengelyre merőleges, kifelé mutat) Sarkoknál lapult a Föld – sarkok felé rövidebb meridiánívek FORGÁSI ELLIPSZOID lapultság ( f ):

  6. Cassini vagy Newton? Mérjük meg! 1735: Peru (Egyenlítő közelében) 1736: Lappföld (É-Sark közelében) Forgási ellipszoid Mi a méter? 1972: Francia Akadémia: „Egy földi meridián negyedének (=90 szélességi fok) tízmilliomod része.” 1792-98: Dunkerque-Barcelona táv mérése → etalon (Sèvres) (mai def: „ kriptongáz emissziós színképében a narancsvörös vonal hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa”)

  7. Newtonnak sincs igaza?! XIX. század: Nem egyformák a különböző meridiánok, túl sok a hiba! A Föld belső tömegeloszlása inhomogén → Föld alakja nem szabályos ellipszoid A Föld alakja a GEOID. (= a Föld Föld-alakú) Geofizikailag adható meg (nehézségi erő alapján) A „tengerszint” kiterjesztése – ez mindenhol merőleges a nehézségi erőre (szintfelület – ekvipotenciális felület) – tengerszint hullámzik, árapály-ingadozások → átlagos tengerszint GEOID = „a Földön fellépő nehézségi erőnek az átlagos tengerszinttel egy magasságú szintfelülete”

  8. Európa É-Am Melyiket használjuk? A geoid nagyon szabálytalan, matematikailag nem adható meg egységes formában. Az átlagos tengerszintekben is vannak viszonyítási különbségek (pl. Magyarország: balti alapszint, adriai alapszint) Az ellipszoidra továbbra is szükség van. A geoidot is ehhez viszonyítjuk! Ellipszoid „illesztgetések”: Kezdetben kisebb (országnyi, kontinensnyi helyen) – főleg térképezések alapján Később globálisan - műhold-pályák alapján

  9. b a Ellipszoidok

  10. t.sz.f. magasság (szintezett magasság) ellipszoidi magasság (GPS) geoidhullámzás (geoidunduláció) Magasságot mihez mérjük?

  11. Geoidundulációk +85m és -106 m közé esnek a geoidundulációk – tengerszint ezeket követi!

  12. A „körte alakú” Föld

  13. Melyik a simább: a Föld vagy egy billiárdgolyó 5cm-es golyónál: ~0.2mm

  14. r R Föld mozgásai: I. a Föld forgása forgástengely: É-i, D-i póluson átmenő egyenes iránya: direkt időtartam: csillagnap (23h 56m 4s) szögsebesség minden pontra ugyanannyi kerületi sebesség: a tengelytől való távolságtól függ (Rakéták fellövése)

  15. Forgás következményei 1. (bizonyítékok?) 1. Csillagos ég (pl. Nap) látszólagos napi körpályája

  16. Forgás következményei 2-3. 2. Föld lapultsága (forgási ellipszoid) – centrifugális erő csak akkor hat, ha forog a Föld! 3. Coriolis (1792-1843) - erő: forgó rendszerekben mozgó testekre hat - tehetetlenségi erő (test megőrzi mozgási irányát) - látszólagos erő (csak a rendszerrel együtt forgó megfigyelő számára)

  17. Coriolis-erő következményei I. pl. Csodák palotája puskagolyó jobbkéz-szabály (É-i félteke) balkéz-szabály (D-i félteke) • légtömegek • örvények sodrási iránya • tengeráramlatok • folyók eróziója (???)

  18. Coriolis-erő következményei II. Foucault-inga (1851) Elv: inga megőrzi a lengési síkját egy körülfordulás az É-i sarkon: 24h

  19. Coriolis-erő következményei III. Ejtési kísérletek 1804, Benzenberg: hamburgi Szt. Mihály-templom (76m) 1831, Reich: freibergi bányaakna (158m) Elv: kerületi sebesség megmarad szabadon eső testek eltérülnek K felé (76m-nél: 9mm 158m-nél: 28mm)

  20. Forgás következményei 4. 4. Tengerjárás (árapály-ingadozás) Föld forog, Hold lassan forog

  21. A forgási sebesség ingadozásai 1. állandó lassulás (évi 3-4 ezredmásodperc!) oka: a) dagályhullámok keltette súrlódás b) anyagátrendeződés a jégkorszakok óta (~műkorcsolyázó) kérdés: 150 millió éve sokkal gyorsabban forogtak „őseink”?? 2. évszakos ingadozás (napi 0,8ms) oka: hó, jég 3. szabálytalan ingadozások (napi százezred másodperc)

  22. A forgástengely ingadozásai Pólusingadozás (≠pólusvándorlás és ≠mágneses pólus mozgása): forgástengely ingadozása a szimmetriatengely (csillagászati pólusirány) körül 1765: Euler – fizikai levezetés (10 hónapos periódus) 1884: Küstner – Potsdam földrajzi szélessége (pólustávolsága) ingadozik! 1891: Chandler – 12 ill. 14 hónapos periódus mértéke: 3m illetve 4-6m (0,1” il. 0,2”) az egész ingadozás egy 20m oldalú négyzeten belül marad földrajzi pólus (forgástengely) csillagászati pólus (tehetetlenségi tengely)

More Related