1.62k likes | 2.07k Views
Vidékfejlesztés. Szerkeszt ő : Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária. Miről lesz szó ?. Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac E mber és munka Környezet és természet
E N D
Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok • Vidékfejlesztés a területi fejlődésben − történeti visszatekintés • A fogalmak értelmezésének megközelítési módjai • A fogalmak értelmezésének mai helyzete A fogalmak köznyelvi értelmezése A fogalmak szakmai-tudományos értelmezése • Ajánlások a vidék, vidékiség, vidékfejlesztés szakmai-tudományos tartalmának meghatározá-sához HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok A vidéki területekről írt hazai tanulmányok általában a negatív jelenségeket hangsúlyozzák: • Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársa-dalmi folyamatok • A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van • A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van • Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifi-kációja • Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere Forrás: Fehér A., 1998a HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei Forrás: Kulcsár, 1999 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezői Forrás: Csatári, 2004. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidék nem lehet azonos az agrárgazdasággal, mert sokkal több annál. • A vidék nem jelentheti csak az elmaradottságot, mert tudjuk, hogy Európában vannak csodálatosan fejlett vidéki területek. • Nem csak a városnak lehet vidéke, mivel tudjuk, hogy hazánkban, különösen Trianon után, számos vidéki település elvesztette városi kapcsolódását. • A vidék által determinált „vidékiségnek” nem lehet méret-küszöböket adni. • Nem csak egy település, de annak egy része is lehet vidéki, ha meghatározó jellemzői a vidékhez teszik hasonlóvá (pl. városszél is lehet vidéki megjelenésű, lakói élhetnek vidékinek mondott életmódot). HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidék az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség, • amelyben a fő foglalkoztató ma még a mező-gazdaság és az erdészet, • viszonylag csekély az ipar jelentősége, az is elsősorban kézművesség, • alacsony a népsűrűség, sok a szabad terület. Az Európa Tanács dokumentuma (European Charter for Rural Areas) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben Globalitás • Invazív növények (és állatok), elvaduló táj • Globálisan kezelendő problémák • Globális klímaváltozás • Természetkárosítás, környezetszennyezés • erőforrás-takarékos gazdálkodás • megújuló erőforrások használata • környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági tevékenységek során • környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) szennyezésének csökkentése, megszüntetése • a természeti állapot megóvása, helyreállítása, a biológiai sokféleség megőrzése HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben Arégiók kialakulásának útja Radács E. (2006) alapján HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Regionalitás az Európai Unióban A statisztikai szintek mérete az Európai Unióban HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
NUTS1-es (makro) régiók az Európai Unió 25 tagállamában (2005) Forrás: http://ec.europa.eu/comm/eurostat/ramon/nuts/ HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Az Európai Unió 27 tagállamának NUTS2 régiói Forrás: www.raumplanung.uni-dortmund.de HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Magyarország nagyrégiói (NUTS1) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Magyarország hét régiója (NUTS2) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A magyarországi megyék (NUTS3) és a kistérségek (LAU1) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben A globalitás és lokalitás viszonya Think globally, act locally! HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A regionális fejlődés, versenyképesség Életminőség Életszínvonal CÉL Regionális, térségi és városi jövedelem Munka- termelé-kenység Foglalkoz-tatottság alap- kategóriák Kutatás-fejlesztés Infrastruk-túra és hu-mántőke Külföldi befekte-tések Kis- ésközépvállal-kozások Intézményi és társadal-mi tőke alap- tényezők Gazdasági Innovációs Regionális A munkaerő szerkezet kultúra elérhetőség felkészültsége Társadalmi Döntési A környezet A régió társadalmi szerkezet központok minősége kohéziója sikerességi faktorok Forrás: Lengyel I. (2000), Lengyel I. (2003) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A térségi versenyképesség tényezői A hagyományos erőforrások természet tőke technika ember mellett a sikerhez szükséges tényezők • kommunikáció • változás és változtatás készsége és képessége • döntés • idő és időzítés • együttműködés • szerencse • pozitív visszacsatolás • tudásipar • innováció a fentiek komplex összhangja (Hoványi G. (1997) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Innováció a vidékfejlesztésben INNOVÁCIÓ Információ (térség felmérése) Visszacsatolás Ötlet (invenció) Cselekvési terv A projekt kidolgozása Megvalósulás Fenntarthatóváválás HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (1) Vidéki élet Élelmiszertermelő funkciók Hagyományos mezőgazdaság Erőforrások A hagyományos mezőgazdaság három oldala Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (2) Szélesítés Mélyítés Vidéki élet Élelmiszer-termelés Hagyományos mezőgazdaság Erőforrások Újraalapozás A multifunkcionális mezőgazdaság modellje • Speciális minőségű termékek • Öko-, biogazdaságok • Helyi és regionális piacok • Agroturizmus • Energianövények • Alapszolgáltatások fenntartása • Új szolgáltatások Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (3) Vidéki élet Non-food termelési funkció Élelmiszertermelési funkció Újra keretezés (reframe) A mezőgazdasági termelési folyamat új hangsúlyai HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidék funkciói (Vidéki Térségek Európai Kartája) Gazdasági (termelési) funkció • mező- és erdőgazdálkodás, • halászat, • a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, • a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, • vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működése. Ökológiai funkció • az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), • a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, • a biológiai sokszínűség (biodiverzitás), • az erdő és más élőhelyek megóvása, • általában az ökológiai rendszerek védelme. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció • az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása, • a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A komplex vidékfejlesztés - multifunkcionális mezőgazdaság • gazdaság - fenntarthatóság, növekedés, fejlődés, • munka - foglalkoztatás, racionalitás, hasznosság, • környezet - védelem, gazdálkodás, természet, • tudásgazdaság - tanulás, holtig, tacit, e-társadalom, • kultúra - életmód, hagyomány, örökség, érték, • társadalom - együttműködés, szolidaritás, közösség. Forrás: Bálint et al., 2000 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A multifunkcionális mezőgazdaság pozitív externáliái Vidék Életképes vidék Munkalehetőség A kedvezőtlen irányú migráció megszűnése Turizmus fellendülése Élelmiszer Éhezés megszüntetése Minőségi élelmiszer Élelmiszerellátás biztonsága Önellátás Pozitív externáliák Környezet Biológiai diverzitás Szép kilátás Talajvédelem Természetes élőhelyek megóvása A tájkép megőrzése Allergén invazív gyomok visszaszorítása Természeti örökség megóvása Épített környezet védelme Társadalom Kulturális örökség megőrzése Hagyományőrzés Vidék-város egyensúlya Egészséges társadalom Tudásgazdaság A közösségek, a hagyományos együttműködési formák megmaradása, vagy újraszerveződése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Fenntarthatóság és vidékfejlesztés Az erőforrásigény által támasztott kihívások az agrárgazdaságban HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidéki Magyarország A települések száma, a népesség aránya Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidéki Magyarország A településkategóriák lakossági aránya az össznépességből Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A kistérségek rendszere • statisztikai kistérségek • önkormányzati kistérségi társulások • többcélú kistérségi társulások • LEADER+ kistérségitársulás, akciócsoport HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A régiók fejlettségbeli különbsége 205,3 61,1 54,1 56,0 115,6 73,3 112,3 76,1 64,7 89,0 100,9 98,1 78,4 61,1 91,1 68,3 70,5 77,3 68,5 74,2 A megyék közötti különbség (%) az egy főre eső GDP-ben mérve, 2004 Jelmagyarázat: az országos átlag %-ában vidéki átlag: 78,7 % Forrás: KSH (2006) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A kistérségek fejlettségének összehasonlítása Gazdasági-társadalmi jellegű mutatók: • a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, • a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, • a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (változása) egy lakosra, • a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, • a működő gazdasági szervezetek száma (változása) • a munkanélküliek aránya, • a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma (változása), • a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, • a személygépkocsik száma ezer lakosra. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Fejlettségi térségtípusok(a gazdasági-társadalmi jellegű mutatók alapján) • a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket, • a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, • a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, • a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, • a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A magyarországi kistérségek helyzete Forrás: Faluvégi A. (2004), www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A területfejlesztés kedvezményezett térségei (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek • a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben • az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, • az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999 között, valamint • a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; vidékfejlesztési térségek, amelyekben • a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, • az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A fejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott vidékfejlesztés vidékfejlesztés + elmaradott ipari szerkezetátalakítás ipari szerkezetátalakítás + elmaradott átmenetileg kedvezményezett Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Az elmaradott térség ismérvei • az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, • a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, • az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, • a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, • a legjobban képzett fiatalok elköltözése, • az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, • a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, • a lakosság létbizonytalanságának növekedése, • növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, • környezeti és természeti károk, a táj leromlása, • az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, • a lakosság rossz egészségi állapota • a kulturális örökség elvesztése, • a társadalmi mobilitás hiánya, • a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása . (Bálint J. et al. 2000): HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A térség- és vidékfejlesztés legfőbb céljai • a tartalmas élet és az értelmes munka lehetősége • az infrastruktúra fejlesztése; • a terület népességeltartó és -megtartó képessége • a vidéki térségek vonzóvá tétele lakó- munka- és üdülőhelyeként; • a táj és a természet ökológiai értékeinek felmérése, megőrzése, • a biodiverzitás megtartása; • a hatékony és mégis környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság ökológiai és biogazdálkodás; és piaci viszonyainak fejlesztése, • a helyi innovációs képességek, az ipar, a kis és középvállalkozások, a kézművesség támogatása; • a népművészet, a hagyományok és a kulturális örökség (újraélesz-tése) ápolása, • az együttműködés, a közösségek és a civil társadalom fejlesztése Bálint J, 1998 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összehasonlítása Forrás: Jávor (1999) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A vidéki térségeket összetartó erő, kohézió • földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, • etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság, • foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, • vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság, • életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika. • fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás, • véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás, • közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások Bálint, 1998 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
A hálózatokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit Forrás: Enyedi Gy. (2004) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Vidékpolitika – strukturális politika A Római szerződés 39. cikkelye: „A közös mezőgazdasági politika célja, hogy • a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági ter-melés ésszerűsítésével, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával a mezőgazdaság termelékeny-ségét növelje, • a mezőgazdasági népességnek megfelelő életszínvona-lat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével, • stabilizálja a piacot, • biztosítsa az ellátást, • gondoskodjék a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében történő ellátásáról.” http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200509/romai_szerzodes.doc HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Az EU agrárpolitikája és a vidékfejlesztés A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidék-fejlesztésig A CAP és reformjai A vidékfejlesztési politika mint a CAP második pillére HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Forrás: Buckwell Report, 1998 A CAP-tól a HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
The Cork Declaration: A living countryside The European Conference on Rural Development: Ireland 7th to 9th November 1996 A Cork-i Nyilatkozat szerint az Európai Unió eddigi agrár- és vidékfejlesztési politikája is felülvizsgálatra szorul, de az újonnan csatlakozó országok miatt mindenképpen korszerűsíteni kell: • Rural preference – a vidékfejlesztés prioritása – a vidékfejlesztési politikának le kell válta-nia vagy magába kell foglalnia az agrárpolitikát • Integrated approach – integrált megközelítés – nem a hagyományos gazdasági és társa-dalmi szektorok szerint • Diversification – a térségek sokszínűségének megőrzése mellett a fejlesztési módszerek változatossága • Sustainability – fenntarthatóság – A kiváltott térségi fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, a helyi akcióknál figyelembe kell venni a globális hatásokat • Subsidiarity – szubszidiaritás, a lakossági részvétel, az alulról-felfelé megközelítés és a szolidaritás • Simplification – a bürokrácia csökkentése, a rugalmasság egyidejű fokozása mellett • Programming – koherens és átlátható térségfejlesztési programok, a támogatási forrásokat térségenként egyetlen átfogó programba kell foglalni. • Finance – a finanszírozás több-csatornásságának szinergikus hatásainak kihasználása, a kisvállalkozások hátrányainak kiküszöbölése • Management – a helyi igazgatás és az önálló kezdeményezések hatékonyságának növelése technikai segítségnyújtással, oktatással és képzéssel, jobb kommunikációval, a kutatási eredmények és tapasztalatok átadásával valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcso-lódással • Evaluation and Research – monitoring, utólagos értékelés és hasznossági elemzés (hiszen Európa polgárait be kell vonni a döntésekbe) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 három fő szakpolitikai célra összpontosít: • a mezőgazdaság és az erdészet versenyképes-ségének javítása; • a termőföld-hasznosítás támogatása és a kör-nyezet minőségének javítása, valamint • az életminőség javítása és a gazdasági tevé-kenység diverzifikálásának ösztönzése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0