Réti legyezőfű ( Filipendula ulmaria )

1. Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) -Egyéb nevei: legyezőbajnóca -Család: Rosaceae -Drog: Spireae herba, Spireae flos, Spireae radix -Hatóanyag: fenolos glikozidok (szalicilsav származékai és flavonoidok), szpirozid, illóolaj (szalicil-aldehid, metil-szalicil, feniletil-alkohol, benzil-alkohol és ánizsaldehid.

2. -Morfológia: évelő, 1-1,5 m magas növény, gyöktörzse fásodó. Egyenetlenül szárnyalt lomblevelei sötétzöldek, fonákjuk világos vagy fehér-molyhos; pálhalevelei nagyok, fogasak. Virágai sokvirágú álernyőkben állnak, illatosak. Termése aszmag. -Előfordulás: Európában mindenütt elterjedt, Ázsiában Kisázsiától az Altáj hegységig honos. -Környezeti igény: nedvességigényes, tápanyagigényes; liget- és láperdőkben, lápréteken él. -Gyűjtés: a növény felső, legfeljebb 40 cm-es virágos leveles részét; a virágait gyűjtik. Gyökerét kora tavasszal vagy ősszel gyűjtik.

3. -Feldolgozás: a növényi részek szárítása árnyékban, szellős helyen végezhető, a gyökér feldarabolva is lassan szárad. -Farmakológiai hatás: izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító -Felhasználás: drogját sebgyógyításra, vérzéscsillapításra használják, de a füveskönyvekben mint görcsoldó, női panaszok gyógyítója, pestis elleni hatékony szerként említették. Felhasználása a népi gyógyászatban jelentős; megfázásos betegségek, reuma ellen fogyasztják forrázatát. Teakeverékek alkotórésze.

5. Orvosi füstike (Fumaria officinalis) -Egyéb nevei: (füstikefű, eperfű) -Család: Fumariaceae -Drog: Fumariae herba -Hatóanyag: benzilizokinolin alkaloidok, fumarsav, fumarin, alkaloidok, gyanta, aminosavak, keserűanyagok és nyálka

6. -Morfológia: egyéves növény, kékeszöld felálló szárral, levelei kétszeresen szárnyaltan összetettek. A virágfürtök levélhónaljiak, virágai sarkantyúsak, élénk rózsaszínűek. Termése gyengén ráncos, egymagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai növényfaj, elterjedése az északi mérsékelt földrészre jellemző. -Környezeti igény: üde, tápanyagban gazdag, megmunkált talajokon található. -Gyűjtés: a növény egész föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, májustól októberig.

7. -Feldolgozás: a növényi részeket padláson vagy egyéb szellős, fedett helyen vékony rétegben kiterítve szárítsuk. -Farmakológiai hatás: az epekiválasztást szabályozza, a simaizmok görcsét oldja. -Felhasználás: teája epehajtó hatású, készítményeit az epekiválasztás szabályozására, az epevezetékek görcsös állapotának csökkentésére, valamint a pikkelysömör kezelésében is alkalmazzák. Teája erős hatású, így alkalmazásakor ajánlatos az óvatosság. Öngyógyításra nem alkalmazható.

8. Orvosi kecskeruta (Galega officinalis) -Egyéb nevei: kecskeruta, gyógyító kecskeruta -Család: Fabaceae -Drog: Galegae herba -Hatóanyag: alkaloidok, guanidin, guanidinszármazékok, galegin, hidroxigalegin, flavonoidok, szaponin, keserűanyagok.

9. -Morfológia: évelő növényfaj, bokrosan növő, felálló szárú. Levelei páratlanul szárnyaltak, rövid nyelűek, a levélkék lándzsásak, fonákjukon gyéren szőrözöttek. A virágfürtök levélhónaljiak, dús virágúak, lilásak vagy fehérek. Termése sokmagvú hüvelytermés. -Előfordulás: D-, DK- és K-Európában, Elő-Ázsiában élő faj, hazánkban az Alföldön és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: agyagtalajokon, ártereken, patakok mentén, folyók partján gyakori, nedvességigényes -Gyűjtés: a virágzó növény felső harmadából gyűjtik a kb. 40 cm hosszúságú részt.

10. -Feldolgozás: szárítására jól szellőző, árnyékos pajták vagy szabad területek alkalmasak. Szárítóberendezésen is jó minőségű drog állítható elő. -Farmakológiai hatás: Tejelválasztás fokozó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint csökkentő hatású. -Felhasználás: Teája szoptatós anyáknak ajánlott, rendszerint más gyógynövényekkel keverve. Hollandiában és Ny-Svájcban szarvasmarháknál kecskeruta alkalmazásával nagyobb tejhozamot értek el. Cukorbetegeknél kiegészítő kezelésként a kecskerutából, fekete áfonyából és babhüvelyből készített teát ajánlják. Toxikus mellékhatások léphetnek fel!

11. Szagos müge (Galium odoratum) -Egyéb nevei: müge, (csillagos májfű, erdőmesterfű, érdeske) -Család: Rubiaceae -Drog: Asperulae odoratae herba -Hatóanyag: kumarin-glikozid, iridoid-glikozid, cserzőanyag, keserűanyag, galluszsav.

12. -Morfológia: évelő, lágy szárú növény, szára négyélű, sima, fénylő, kopasz. Levelei lándzsásak, pillás élűek, álörvöket alkotnak. Virágzata végálló, laza sátorozó bogernyő, virágai illatosak, fehér színűek. Termése horgas szőrökkel borított gömb alakú makkocska. -Előfordulás: Eurázsiai faj, lombhullató erdőkben, főleg humuszos talajú bükkösökben gyakori. -Környezeti igény: mészszegény, humuszban gazdag talajt, árnyékos, nedves klímát igényel. -Gyűjtés: föld feletti virágzó részét gyűjtik.

13. -Feldolgozás: a vékony rétegben szétterített növény szárítását árnyékos helyen kell végezni. -Farmakológiai hatás: nyugtató, izzasztó hatású, de hat a máj- és epefunkciókra is. -Felhasználás: forrázatát, mint enyhe nyugtatószert használják, salaktalanító, máj- és epebetegségek gyógyítására szolgál; bortartalmú italok (bólék), dohány, sajtok illatosítására használják. Hatóanyagai – főleg a kumarinok – fokozzák az alkohol kedvezőtlen hatását, fejfájást, szédülést okoznak. A kumarin nagy dózisban toxikus lehet, állatkísérletekben májkárosító, karcinogén hatást mutattak ki.

14. Tejoltó galaj (Galium verum) -Egyéb nevei: tejoltófű, (tejzsugorítófű, szentantal virág) -Család: Rubiaceae -Drog: Galii veri herba -Hatóanyag: flavonoidok: kvercetin glikozidok, iridoidglikozidok, cseranyag, illóolaj, állati tejet megoltó enzim, sárga festék, növényi savak.

15. -Morfológia: tarackos évelő növény, szára négyélű, rövid szőrös vagy kopasz; levelei szálasak, örvökben állnak. Apró virágai tömött bogernyőben állnak, mézes illatúak; pártája aranysárga színű, négy lekerekített cimpája szálkahegyű. Termése makkocska. -Előfordulás: egész Európában elterjedt növény, eurázsiai (mediterrán) flóraelem, nálunk igen gyakori. -Környezeti igény: száraz réteken, pusztai tölgyesekben, utak mentén, töltéseken fordul elő. -Gyűjtés: a növény föld feletti része virágzáskor gyűjtendő, illata enyhén mézszagú.

16. -Feldolgozás: árnyékos, jól szellőző helyen, vékony rétegben kiterítve szárítsuk. -Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó, izzasztó, a görcskészséget csökkenti. -Felhasználás: teáját vese-, epe-, máj- és légzőszervi megbetegedésekben, főként a népi gyógyászatban használják enyhén izzasztó és vízhajtó teaként. A felnőttek egyszeri adagja 2-3 kávéskanálnyi drog, naponta 2-3 forrázat ajánlható.

17. Erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) -Egyéb nevei: közönséges gyömbérgyökér, gyömbérgyökér, (szegfűszeg gyökerű fű) -Család: Rosaceae -Drog: Gei rhizoma, Caryophyllati rhizoma et radix -Hatóanyag: cserzőanyagok, gein (geozid) – (glikozid, amit ebben a drogban fedeztek fel, a szegfűszeg fő hatóanyagának, az eugenolnak a glikozidja.)

18. -Morfológia: évelő növény, gyöktörzsével telel át. Tőlevelei félbeszárnyaltak, szárlevelei pálhásak. Végálló virágzata kevés virágból áll, az egyes virágok szabadszirmúak, a sárga szirmok között jól látszódnak a csészék. Termése aszmagtermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, tölgyelegyes erdőkben, azok szélén, az egész országban gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten üde, enyhén meszes talajokon fejlődik, főként félárnyékban. -Gyűjtés: tavasszal a tőlevelek kifejlődése után vagy ősszel a termések beérése után is gyűjthető gyöktörzse.

19. -Feldolgozás: a gyöktörzset egészben szárítják, előzőleg megtisztítják a szármaradékoktól. Száraz, sötét helyen tárolják. -Farmakológiai hatás: összehúzó hatású, baktériumok fejlődését gátolja. -Felhasználás: szeszes kivonata bevált ecsetelőszer a fogorvoslásban, a száj nyálkahártyájának gyulladásaiban, fogínygyulladás-ban. Belsőleg hasmenések kezelésére használják.

20. Kerek repkény (Glechoma hederacea) -Egyéb nevei: földiborostyán -Család: Lamiaceae -Drog: Hederae terrestris herba (virágzó hajtás) -Hatóanyag: diterpének, iridoidok és nagyon kevés illóolaj

21. -Morfológia: évelő, indás, tarackos növény. Levelei átellenes állásúak, vese alakúak. Virágai levélhónaljiak, pártája kékesibolya, a maradó csészében 2 mm-es résztermések fejlődnek. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, üde lomberdőkben, bokros helyeken, füves térségekben is megél. -Környezeti igény: nincs kifejezett talajigénye, a lomberdők nedvesebb klímájától a nyílt területekig előfordul. -Gyűjtés: a föld feletti hajtások felső 2/3-részét ollóval gyűjtik, az első örvökben lévő virágok kinyílásakor.

22. -Feldolgozás: a növényi részek aprítás után árnyékban vagy 35-40 °C-on megszáríthatók. -Farmakológiai hatás: köptető tulajdonsága a pemetefűéhez hasonlítható, de gyengébb. Enyhe nyugtató, (szedatív) hatása kísérletileg igazolt. -Felhasználás: gyógyteakeveré-kekben használják, légutak hurutos megbetegedéseiben ajánlott drogok mellett. A népi gyógyászatban epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen használják.

23. Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata) (szappangyökér) -Egyéb nevei: boglyas fátyolvirág, dercefű, magyar szappangyökér -Család: Caryophyllaceae -Drog: Saponariae albae radix -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok: gipszozid-A triterpénvázas aglikonja (oleanolsav), monoszacharidok.

24. -Morfológia: évelő faj, gyökeréből dúsan elágazó szárakat fejleszt. Levelei szürkészöldek, keresztben átellenesek, lándzsásak; szárán dús bugavirágzat fejlődik. Virágai apró, fehér, telt virágok. Termése fogakkal nyíló tok. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, laza homoktalajok növénye, az alföldi homokbuckákon, különösen Bugacon gyakori. -Környezeti igény: meleg és fénykedvelő, igényli a talaj megfelelő vízellátottságát. -Gyűjtés: gyökerét ősszel vagy kora tavasszal célszerű gyűjteni, mikor a talaj megfelelően nedves a gyökér sérülésmentes kiemeléséhez.

25. -Feldolgozás: a gyökeret kérgétől maradék nélkül meg kell tisztítani; majd felszeletelni. A szárítás legfeljebb 60 °C-on vagy napon is történhet. -Farmakológiai hatás: köptető, nyálkaoldó. -Felhasználás: légutak hurutos megbetegedései ellen, mint nyálkaoldó kanalas orvosság használják forrázatát, idült hörghurutok gyógyításában hatásos. A szappangyökérből előállított szaponint borotvaszappanok, mosó – és mosdószerek, fogkrémek habzóképességének növelésére használják. Háztartásokban a finom kelmék tisztítószere; a főzetébe helyezett ruha kimosáskor szappan nélkül tisztítható! Virágkötők is használják.

26. Homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) Védett! -Egyéb nevei: sárgagyopár -Család: Asteraceae -Drog: Helichrysi vagy Stoechados citrini flos -Hatóanyag: izosalipurpozid nevű kalkon (a virágzat élénksárga színét is adja), flavonoidjai: kvercetin, kempferol-, apigenin-, luteolin glikozidok, szalipurpozid, illóolaj, kumarinok, lignánok, fenolkarbonsav-származékok, triterpénsavak, szterolok.

27. -Morfológia: évelő növény, gyökere karószerű, fás, többfejű; szára egyenes, soklevelű, vastagon fehér gyapjas. Levelei szórtak, laposak, fehéres szürkén gyapjasak. Fészekvirágzatai majdnem gömbölyűek, sátorozó tömött fürtöt alkotnak, virágai aranysárgák. Termése kaszattermés. -Előfordulás: a nemzetség egyetlen közép-európai faja; homokos réteken, leginkább az Alföld homokján terem. -Környezeti igény: fényigényes, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a virágok kinyílásakor gyűjtik a virágfészkeket úgy, hogy közvetlen az elágazás felett vágják el, így a virágzat részeire hull szét.

28. -Feldolgozás: a fészkeket lehetőleg mesterséges szárítóban szárítják, így a fészkek nem esnek szét és nem barnulnak meg. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, enyhe vizelethajtó és epehajtó, emésztést szabályozó hatású, újabban májvédő és antimikrobás hatását igazolták. -Felhasználás: teáját emésztési zavarokban, anyagcserezavarok-ban, epe-és vizelethajtóként, féregűzőként alkalmazzák. Májvédő és epekiválasztást fokozó teakeverékek része.

29. Komló (Humulus lupulus) -Egyéb nevei: közönséges komló, felfutó komló, sörkomló, vadkomló -Család: Cannabaceae -Drog: Lupuli strobuli, Aetheroleum humuli -Hatóanyag: gyantaanyagok (alfakeserűsav), cseranyagok, illóolaj (mircen, a béta-kariofillén, humulén), flavonoidok

30. -Morfológia: 5-10 méterre felkúszó, csavarodó szárú, évelő kétlaki növény. Levelei átellenesek, változatos alakúak, tenyeresen osztottak, szőrösek. A termős virágat 20-60 virágból álló kettősbogas füzér, a porzós kettősbogas fürt. Termése jellegzetes komlótobozka. -Előfordulás: géncentrumaként a Földközi –tenger partvidékét jelölték meg, Európában mindenhol elterjedt. -Környezeti igény: nedvességigényes, tápanyagigényes, fényigényes, érzékeny a hőmérsékletre.

31. -Gyűjtés: a vadon termő növény nőivarú virágzatát augusztus közepétől szeptember közepéig gyűjtik. -Feldolgozás: a komlótobozt 5-6 órán belül meg kell szárítani, amit 40-60 °C-on szalagszárítókban végeznek, kisebb mennyiségben a padláson kiterítve szárítható. -Farmakológiai hatás: nyugtató, vesetisztító, étvágyjavító, baktériumölő, természetes tartósító.

32. -Felhasználás: női virágzatát régóta a malária, sárgaság, emésztési zavarok gyógyítására, nyugtatóként használják. Később konzerválóként és ízesítőként (kenyér) lett ismert. A sör népszerűsödésével termeszteni kezdték, az első feljegyzés i.sz. 786-ból származik. Egy hektoliter sör gyártásához 140-500 g komlótoboz szükséges, keserűanyagai adják a sör jellegzetes ízét, zamatát. A gyógyszeriparban a nyugtató és vesetisztító teakeverékek alkotórésze, a kozmetikai iparban hajápoló szerek, samponok készítésére használják. Ismert a komlós kenyér is, ahol ízesítő anyag a komlótoboz.

33. Bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) -Egyéb nevei: beléndek, (csalmatok, bolondítófű) -Család: Solanaceae -Drog: Hyoscyami folium, Hyoscyami semen, Hyoscyami radix -Hatóanyag: tropánvázas alkaloidok (hioszciamin, atropin, szkopolamin)

34. -Morfológia: kétéves növény, tőlevelei karéjosan fogasak, szárlevelei hosszúkásak, bozontos szőrűek. Virágai sárgák, ibolyakék erezettel, forgóban állók. Termése maradó csészébe zárt, kupakkal nyíló tok. -Előfordulás: Európán kívül előfordul Ázsia, É-Afrika, É-Amerika és Ausztrália területein. -Környezeti igény: nitrogén jelző növény, a talaj kémhatásával, a hőmérséklettel szemben igénytelen. -Gyűjtés: a leveleket a virágzás kezdete előtt vagy a virágzás folyamán, a magvakat ősszel gyűjtik.

35. -Feldolgozás: a begyűjtött leveleket megmossuk, majd padláson, vagy árnyékos helyen szabadban esetleg mesterségesen szárítjuk. A többi drogról elkülönítve tároljuk. -Farmakológiai hatás: Simaizom görcsoldó, enyhe nyugtató. -Felhasználás: a csattanó maszlag levelével keverve asztmaellenes cigaretta készítésére használják. Gyomor- és bélgörcsök kezelésére használják. A levél olajos kivonatát tartalmazó készítmények külsőleg reumás fájdalmak, idegzsábák kezelésére alkalmasak. -Ősi bódítószer, a középkorban boszorkánykenőcsök és szerelmi bájitalok összetevője volt.

36. Az egész növény kellemetlen, átható szagú. Minden része alkaloidokat (hioszciamin, atropin, szkopolamin), valamint cseranyagot tartalmaz. Legmérgezőbb részei a magvak, amelyek szárítás után is megtartják ezt a tulajdonságukat. Mérgezés tünetei: ló: merev, tág pupilla, izgatottság, görcsök, nehézlégzés, szapora szívverés. szarvasmarha: felfúvódás, nyugtalanság, nehezített légzés, tetániás majd epileptoid görcsök, általános bénulás következtében elhullás. sertés: pupillatágulat, hányás a betegség kezdetén (sertések könnyen hánynak, így a méreg jelentős része kiürül a szervezetből). baromfi: gyors elhullás (abrakba keveredett, mákra emlékeztető magok elfogyasztásakor). ember: száj-, és torokszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség, tág pupilla, bőr száraz és élénkvörös (főként a nyakon és az arcon), bódultság, szemkáprázás, részegséghez hasonló állapot, majd felületes légzés, súlyos esetben légzésbénulás következhet be. Forrás: Pointernet: legeltetés, legelő http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/tudas/publication/takarmany/20070227234145714000000800.html

37. Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) -Egyéb nevei: orbáncfű, lyukaslevelű orbáncfű, lyukasfű, csengőfű, csengőlinka, vérfű, orbáncvirág -Család: Hypericaceae -Drog: Hyperici herba -Hatóanyag: hipericinszármazékok (hipericin és pszeudohipericin), flavonglikozidok (hiperozid, rutin), biflavonoidok, cseranyagok, illóolaj, fenolkarbonsavak

38. -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, a szár felületén fekete pontok találhatók. Levelei keresztben átellenesek, tojásdad alakúak, a fény felé tartva áttetszően pontozott. Virágzata dúsvirágú, sátorozó bogernyő. Termése háromrekeszű, mirigyekkel borított, sokmagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai-mediterrán flóraelem, száraz - üde termőhelyek növénye. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő -Gyűjtés: a virágzás kezdetén a virágos szár felső 30-40 cm-es részét gyűjtsük.

39. -Feldolgozás: a levágott hajtásokat azonnal szárítani kell, árnyékos, szellős helyen vagy műszárítón. -Farmakológiai hatás: hatékony depresszió ellen, gyomorfekélyt megelőző, antibiotikus, gyulladáscsökkentő és májvédő hatású, a hipericinszárazékok gátolják egyes influenzát, herpeszt, leukémiát kiváltó vírusok szaporodását, a HIV-vírus terjedését.

40. -Felhasználás: enyhén neurotikus, depressziós tünetek kezelésére különböző készítményekben használják fel – ezek standardizált orbáncfűkivonatot tartalmaznak. Nehezen gyógyuló égési sebek, külső, belső (gyomor- és nyombél-) fekély kezelésére olajos kivonatok használatosak. Teája védi a nyálkahártyát, elősegíti a sejtek regenerálódását, máj-és epebántalmak esetén használják. Kozmetikai készítmények gyakori alkotórésze. Használatakor hipericizmus léphet fel, ezért ügyelni kell a dózisok betartására és óvakodni kell a napon való hosszas tartózkodástól.

41. Fehér árvacsalán (Lamium album) -Egyéb nevei: (holtcsalán) -Család: Lamiaceae -Drog: Lamii albi flos, Lamii albi herba -Hatóanyag: lamalbid (iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel), fenolkarbonsavak és származékaik (kávésav és észterei), flavonoidok

42. -Morfológia: évelő növény; szögletes szárú, keresztben átellenes, csalánéra emlékeztető fűrészes élű tojásdad levelekkel. A felsőbb levelek hónaljában fejlődnek a virágörvök. A párta hófehér, esetleg enyhén sárgás árnyalattal, a felső ajak domború, borzas szőrű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban a magyar khg-ben és a DNy-Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten üde, üde gyomtársulások -Gyűjtés: a virágdroghoz a pártát kézzel; a virágos hajtást sarlóval, ollóval gyűjtjük.

43. -Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos, esetlen fűtött helyen megszárítjuk, a virágok fehér színének megőrzésével. -Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető. -Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata-megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.

44. Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca) -Egyéb nevei: gyöngyajak -Család: Lamiaceae -Drog: Leonuri cardiaceae herba -Hatóanyag: iridoid vegyületek (leonurid), bufenolid kardenolidok, alkaloid jellegű vegyületek, cseranyagok, keserűanyagok, illóolajok

45. -Morfológia: évelő, lágyszárú faj, szára négyélű, üreges. Levelei a szárközöknél átellenesen ülők, az alsó levelek tenyeresen osztottak, karéjosak, fonákjuk szőrökkel borított. Virágzata álörv, a párta halvány rózsaszínű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai (mediterrán) flóraelem, ruderális termőhelyeken, parlagokon díszlik. -Környezeti igény: viszonylag hidegtűrő, mezofil, tápanyagigényes, gyomtársulásokban. -Gyűjtés: június-augusztus folyamán, virágzáskor gyűjthetők 30-40 cm hosszú hajtásai.

46. -Feldolgozás: a begyűjtött növényi részt azonnal szárítani kell, ami történhet szobahőmérsékleten vagy műszárítóban -Farmakológiai hatás: nyugtató hatása kísérletileg igazolt, szívtáji panaszok esetén, alvászavarokban alkalmazzák, vérnyomáscsökkentő -Felhasználás: vizes kivonata nyugtató hatású, szívpanaszok, nyugtalansági állapot, alvászavarok kezelésére alkalmas. Gyógyteát és gyógybort készítenek belőle, a főétkezések előtt fogyasztva javítja az étvágyat.

48. Orvosi székfű (Matricaria chamomilla, C.recutita) -Egyéb nevei: kamilla, (székfű) -Család: Asteraceae -Drog: Chamomillae anthodium, Chamomillae cribratum, Aetheroleum chamomillae -Hatóanyag: illóolaj (színe kék a kamazuléntől, amely a matricinből keletkezik), bisaboloidok, flavonoidok (apigenin, luteolin, patuletin és ezek glikozidjai, kumarin, pektinszerű nyálkaanyagok

49. -Morfológia: egyéves növény, szára hengeres, felálló vagy elfekvő. Levelei szórt állásúak, hosszúkás-lándzsásak, sallangosan szeldeltek. Virágzata végálló fészek, belül üreges, fehér nyelves és sárga, kétivarú csöves virágokból áll. Termése kaszat. -Előfordulás: géncentruma a Földközi-tenger keleti medencéje körüli terület, hazánkban mindenhol vadon terem, jelentős állománya a szikes területeken van. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő, sziktűrő -Gyűjtés: begyűjtése kamillafésűvel történik, amikor a csöves virágok már sárgák. Szikes pusztákon nagy hatóanyag-tartalmú törpe változata (C. m. var. salina) tömeges.

50. -Feldolgozás: a virágokat a hosszabb szárrészektől és az idegen növényi részektől megtisztítják, majd természetes vagy mesterséges úton szárítják. -Farmakológiai hatás: görcsoldó, gyulladáscsökkentő és antiszeptikus -Felhasználás: gyomor- és bélnyálkahártyák gyulladása és fekély esetén, légúti megbetegedé-sekkor alkalmazzák. Forrázással készült teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő és emésztést serkentő hatású. Meghűlés esetén mint izzasztó, toroköblítő tea jó hatású.