Románia

1. Románia Szabó Csaba – N.T. I. évf.

2. Fekvés • Három nagyobb részből áll: Erdély, Havasalföld, Moldva • Kárpátok kettévágja az országot: kulturális értelemben is (Közép-Eu. ill. Balkán)

3. Eredetmítosz • Kogălniceanu (dákoromán elmélet) XIX. sz.-ban • Kru I. sz. Dácia: Duna-Tisza, Kárpátok, Dnyeszter, Fekete-tenger • Dákok lakták – legharcosabbak, ókori nép • Traianus császár vs. Decebál dák király • Rómaiak leigázzák a dákokat – 200 évi uralom – ellatinosodás • Aurelianus – feladja Daciát • Római - dák népesség zöme ottmarad – később bolgárokkal keverednek • Népvándorlás során – nyelvüket szokásukat megőrzik, csak a bolgároktól vesznek át dolgokat • Több helyen hibás: önkéntes kronológia, problémás időszakok átugrása → töredékes • Romulus - Remus kultusza, román név • Ezzel igazolják, hogy Erdély, stb. az övék

4. A dák birodalom Romulus és Remus és az anyafarkas

5. Eredet • A Balkán belsejében (első említések: 11.sz. Macedónia területén éltek) • Első magyar említések a tatárjárás után • Erdélybe is bevándoroltak, főleg a hegyekben laktak és földművesek voltak • Erdélyi románok történelme szoros kapcsolatban a magyar történelemmel

6. Moldova és Havaselve • Két hatalom verseng a területért: tatár, magyar • Anjou Nagy Lajos – önálló bánság létrehozása (tatár ellen) – Moldova • Kinevezi Dragoşt (uralkodó vajda) • Feladat: tatárok elleni védelem • Hűbéres állam: adózik a Magyar Királyságnak • Magyar király trónra lépése – portánkénti ajándék a vlachoktól • 1324 Basarab havaselvei fjd. fellázad – leverik • 1365 Bogdán lázadása – Dragoş elűzése • Keresztény hit felvétele (kezdetben katolikus próbálkozás) • Török-magyar háborúk színtere lesz

7. Dinasztiák • Autonómiatörekvések a dinasztiaépítésben fejeződnek ki, függetlenül a külső beavatkozásoktól, cél: utódlás folyamatosságának kidomborítása • Havasalföldi Basarab–dinasztia a XVI. századig marad fenn – noha többször megszakad • Felvették: pl. az olténiai Craiovescu nemzetség (fiktív leszármazás) • Pl.: családok újratemettetése (Nagy István vajda), v krónikaírásokkal bíznak meg kalugyereket (barátokat), krónikaírókat • A XVII. században – gazdag konstantinápolyi görög családok, de a török nyomás is erősödik • Kantakuzénosz-család adja a fejedelmeket pl. Vitéz Mihály, vagy Matei Basarab is nekik köszönhetik a trónt (görög befolyás) • közvetlen leszármazás elmélete

8. Bizánci örökség • Már a XIV. században behatolt - még Bizánc eleste előtt • 1453.-tól görög menekültek • Vallásban is - ortodoxia

9. Nagy István (1457-1504) • Moldovai vajda • Legkiemelkedőbb uralkodó • Sikeres háborúk: Mátyás ellen (1467) ill. a török ellen • Moldova függetlenségét fenyegetik a magyarok és a lengyelek • 1489. Moldova török hűbéres lesz, cserébe önálló maradhat

10. A vajdaságok és az Oszmán Birodalom • Nagyhatalmak gyűrűjében helyezkedtek el • Oszmánok ruméliai előrenyomulása (1393-1396) • Öreg Mircea oszmánellenes háborúja • Dobrudzsa elfoglalása, magyarok ezzel párhuzamosan Vidint ostromolják • Oszmán válasz: Bulgária elfoglalása, Mirceát kiűzik Dobrudzsából • 1394 Bizánc ostroma, majd Havasalföld ellen (1396. nikápolyi csata) • 1475. II. Mohamed vezetésével újabb támadás • Mátyás, IV. Kázmér és Nagy István közösen visszaverik a támadást • Vaslui csata (1475) • 1489. Moldova török hűbéressé válik • Csángók ekkor érkeznek: Erdélyi háborúk miatt

11. Vitéz Mihály • 1593. Havasalföldi fjd., Habsburg - párti • Törökellenes keresztény koalícióhoz csatlakozik – 1595. büntetőhadjárat • Gyurgyevónál megverik a törököket • 1599 Erdély ellen vonul, elfoglalja • Elfoglalja Moldovát is • Megszálló seregeket nem tudja fegyelmezni, anarchiába fullad • Báthory Moldovát, majd a lengyelek Havasalföldet veszik vissza tőle • Kultusza van a mai napig

12. Jellemzők a XIX. század elején • A XIX. század elején Európa alig tud valamit a két fejedelemségről • ’’Elvész a három sivatag között’’ (Vasile Alecsandri) • Társadalom: nemesség (őshonos, honosított – felső), parasztság: nyomor, elszigetelve élnek • Háborúk dúlta föld – lakatlan, parlagon hever • Elzárkózás, nemesek az oroszok felé hajlanak • Sturzda moldovai fejedelem: minden új eszmét kitilt • 1823. Ghica havasalföldi fjd. megtiltja a francia öltözék viselését (Porta utasítása) • Bukarest sajátos fejlődése – nagyon fejlett vs. nyomor • Kelet és Nyugat közötti törésvonal, keveredés • Gazdaság: főleg Bukarest, Galaţi, Brăila – hátráltatja a társadalom merev helyzete

13. Cigány lakosság • A XV. században tűntek fel Moldovában • Vitatott eredet, rabszolgasorban élnek • A külföldi utazók nagy érdeklődését váltják ki - egzotikum • Megközelítőleg 250 000 a két fejedelemségben • A kortársak foglalkozás szerint osztották fel a cigány népességet: medvetáncoltatók, sátras cigányok stb. • 1844. felszabadulnak az állami és a kolostori tulajdonban lévők

14. Napóleoni háborúk • A Porta egyre gyengül, kivonul pár területről • 1798 – 1802 között török-francia háború • 1806 – 1812 török-orosz háború • 1807 tilsiti kongresszus: Napóleon és I. Sándor: Töröko. felosztásának terve: Moldova és Havaselve az oroszoké lenne • 1806. a két fejedelemséget elfoglalják a törökök • 1812. orosz-török béke: az oroszok megkapják Besszarábiát • Orosz befolyás nő - bojárok tiltakozása • Oroszok nevezik ki a vezetőket • 20 évig tartó anarchia pl.: török kézen lévő dunai erődök körül • Oroszok átveszik a közvetlen irányítást

15. A görög felkelés hatása I. • A Besszarábiában elő görög népesség elérkezettnek látja az időt egy törökellenes felkelés kirobbantására és a görög állam létrehozására • 1814 Hetéria (Hetairia) társaság – ezt a célt szolgálja, orosz támogatás • 1820. a cár Alexander Ypszilantit nevezi ki a társaság élére • Szövetség Tudor Vladimirescuval – azonban törékeny: Ypszilanti az oroszokra, Vladimirescu a parasztokra támaszkodik (nem elsősorban az oroszok ellen harcol, hanem a ’’rossz bojárok’’ ellen) • Oroszok megvonják a támogatást, a Hetéria elbukik • 1821. török támadás Bukarest ellen, Ypszilanti seregei kikapnak • Az oszmán seregek elfoglalják a fejedelemségeket, fél évig tartják megszállva • Orosz nyomásra honi nemességből neveznek ki fejedelmeket

16. A görög felkelés hatása II. • 1821. óta folyamatosan zajlik a görög felkelés • 1825 – ’27 között új lendület (angol nyomás, I. Miklós orosz cár) • Új orosz-török háború: Havasalföld, Moldova és Szerbia orosz protektorátussá válik (akkermani szerződés) • 1827. Navarino – francia-angol flotta megsemmisíti a török flottát • 1828. törökök felmondják az akkermani szerződést és támadnak • 1829. Drinápolyi béke – akkermani szerződés megerősítése • Orosz gazdasági, üzleti befolyás erősödik • Turnu Severin, Giurgiu, Brăila erődjéből kivonul a török helyőrség • 1834. oroszok csatlós államként annektálják a fejedelemségeket • Görög függetlenség: balkáni egyensúly törékenysége

17. 1848 • Többszörös függőség • Júliusi, islazi kiáltvány: népszuverenitás, polgári jogok, egy nemzeti közösség • Forradalmi körökben téma a két fjd. Egyesülése • De nem lázítanak az oszmánok ellen • Liberális vezetést akarnak hatalomra juttatni • Memorandum a Portának – hatástalan • Orosz, oszmán csapatok megszállják a fejedelemségeket (oroszok ’51-ig maradnak) • Cuza fjd. (1859 – 1866) jobbágyfelszabadítás, perszonálunió

18. Az erdélyi forradalom • A 12 pont értelmében Erdély és Magyaro. Uniója • A románok alapvetően nem ellenezték az egyesülést • Balázsfalva: a román forradalmárok kidolgozzák a programjukat • Avram Iancu: az egyesülés ellen lép fel • Falvakban terjeszti nézeteit – 1848 máj. 15 balázsfalvai nemzeti gyűlést elönzönlő paraszti tömegek • Balázsfalvai 16 pont: szembemegy a pest-budai törekvésekkel • Nemzeti politikai függetlenséget követel (szabadság, egyenlőség, tesvériség elve alapján) • Szabad nyelvhasználat (minden olyan közügyben, ami őket érinti) • Kolozsvárott azonban nem fogadják el: az Unióval a románok is teljes jogú polgárokká válnának

19. Az erdélyi forradalom 2. • Folynak a harcok 1848-’49 • Románok Bécs felé tolódnak el – jogaik biztosítása végett • Román nemzeti program megváltozik: román autonóm nagyhercegség létrehozása a cél • 1849. a birodalmi alkotmány nem tesz eleget a román követeléseknek – szakítás a Habsburgokkal • Iancu a parasztokat a magyarok elleni küzdelemre szólítja fel • Bălcescu a fegyvernyugvásért küzd – közösen a Habsburgok ellen • A fegyverszünetet azonban túl későn kötik meg (’49 július 14.) • ’49 a magyar csapatok Világosnál kikapnak

20. Románia megszületik • 1877-’78 orosz-török háború • Háború oka: 1875-ös bulgáriai és boszniai felkelés elfojtása • 1866. Cuzát lemondatják • A románok Bismarcknál járnak közbe új uralkodóért: elérik, hogy Hohenzollern családból lesz, (Hohenzollern Károly) lesz a fejedelem (népszavazás is volt - sajátos) • 1877. Bukarestben megbukik a konzervatív kormány, liberális kormány kerül hatalomra • Franciao. támogatja az egyesülést, Ausztria, Töröko. ellenzi, Moldovában szeparatista és unionista törekvések • A Porta végülis engedi az egyesülést, ha hűbérese marad az új állam, Károly belemegy – taktikai húzás • 1877-’78-as háború: románok hozzájárulnak ahhoz, hogy orosz csapatok megszállják az országot • Románia is részt vesz a háborúban: plevnai erős ostroma (oroszokkal együtt) • 1878. berlini kongresszus: Románia elnyeri függetlenségét • Török kiszorul a Balkánról (Szerbia, Bulgária, Bosznia stb.kiválása)

21. Az agrárreform • A ’48 utáni gazd.-társ. változásokat ez kényszeríti ki • Parasztok státusa a munkamegszervezés és a javak elosztása változik: a földhöz való viszonyt a tulajdon határozza meg • Elvben nincs földhöz kötés, de távozásukat kötelesek bejelenteni (6 hónap) • Eltörli a bérleti díjat – jobbágyság felszabadul • Államnak fizetendő kártérítés fejében földet szerezhetnek • Új liberális, kapitalista filozófiát tükröz • Hosszútávon problémák: birtokok aprózódása (tulajdonközösségek), nem vet véget a paraszti nyomornak, sőt növeli azt

22. Politika • 1866. új alkotmány: erős végrehajtó hatalom és parlamenti rendszer • Szabadságjogok biztosítása, liberális alkotmánynak tartják • Károly bevezeti a parlamenti váltógazdálkodást (konzervatívok, liberálisok) • Liberálisok franciabarátként lépnek fel, több mint egy évtizedig maradnak hatalmon (1876-1888), Rosetti, Brătianu • Erős párt, sok egyesület, újságuk: Szabad Választó (1875-től) • Károly kezdetben népszerűtlen, de a háború ’’románná avatta’’ • 1881. parlamenttel egyetértésben kikiáltják a királyságot • Korona: Plevnából zsákmányolt ágyúkból • Károly: erős német kötődések (feleség, gyakran tartózkodik Poroszországban) – ingerli a közvéleményt

23. Gazdaság - mezőgazdaság • Termékeny föld (al-dunai síkság), 1850-1870 között kedvező időszak • 1870 után nehéz helyzet: U.S.A.-ból beáramló olcsó búza • Legfontosabb termék: búza, kukorica (egyre inkább), jó minőség • Terméshozamok azonban bizonytalanok (aszályos évek, éghajlat sajátosságai) • Népesség kétharmadát foglalkoztatja • Az I. vh-ig megmaradnak ezek a jellemzők • 1899. négy rossz termésű év után nagy aszály – éhínség fenyeget • Katasztrófát okoz a rossz termés

24. Gazdaság - olajkitermelés • Jelentős változások • Kőolajkészletek jelentősek, 1860-as évektől kezdik kitermelni • Nehézségek: szállítás nehézsége, geológiai ismeretek hiánya, tulajdonosi jogok körüli spekuláció • 1875. bányászati törvény: a külföldi befektetőknek kedvez • Két nagy társaság van jelen: Standard Oil (US) és a Disconto-Gesellschaft (D) • 1900. szerződés a Standard Oil-al: a társaság járandóságokat folyósít az államnak • Állam pénzügyi helyzete ekkoriban katasztrofális, liberálisok vádolják a konzervatív vezetést: eladják az országot az amerikaiaknak • Liberálisok németekkel tárgyalnak, 1901 hatalomra jutnak, szerződés a Disconto-val: 5%-os kölcsönt nyújt az államnak (Károly is inkább ehhez húz) • A háború kitörésekor német, holland, francia és amerikai tőke finanszírozza szinte a teljes termelést

25. Gazdaság - ipar • Elsősorban a hadsereg fejlesztése volt a cél (1911-re sikerül egy erős sereget létrehozni) • 1886. minden kiviteli adót eltörölnek, behozatali adókat megemelik – protekcionista vonal • Nagy előrelépés • 1912-es törvény: a külföldi befektetőknek min. 75%-ban román munkaerőt kell foglalkoztatni • 1880. Román Nemzeti bank megalapítása • Nem következik be fellendülés, pedig várták • 1913-ban a népesség mindössze 3%-a dolgozik az iparban

26. Az 1907-es parasztlázadás • Moldovában tör ki (Botoşan, Jászvásár környékén) • Parasztok földet követelnek, nyomor ellen háborognak, és az idegen (zsidó) bérlők ellen • Antiszemita felhang, egész Romániára átterjed a felkelés • A hadsereg pár alakulata is átáll (Jászvásár környékén) • 156 000 katonát mozgósítanak a felkelés leverésére • Jelöletlen tömegsírok: sebesülteket is beletemették • Nincs pontos adat az áldozatok számáról (10-20 ezer paraszt kb.)

27. Szocializmus és populizmus • Első szocialisták és populisták (népies aktivisták) Oroszo.-ból jöttek • Dobrogeanu-Gherea (szoc.), Stere (pop.) • Populisták céljai: a nép felé nyitás, falusi oktatás, egészségügy, stb. • Gherea: az 1848-as forradalom meghaladására szólít fel, tagadja a románság sajátosan paraszti voltát, állami birtokok szétosztása • Stere nem ért egyet vele, szakadás: 1893. szocialisták pártalapítása • Nincs értelme az osztályharcnak mert az állam gyenge, szétesne – mondja Stere • Szocializmus fejlődik: betör a legális politikai életbe, hivatalokat vállalnak • Probléma: Romániában nincs proletariátus – tisztában vannak vele • Május elsejei tüntetések, stb.

28. A háborúhoz vezető út • Nemzeti mozgalom: irredenta, Besszarábia és Erdély felé irányul • A XIX. században az erdélyi románok helyzete bizonytalan, az erdélyi románok számára Románia vonzereje kicsi • Habsburgokhoz húznak • Besszarábia: 1907-es felkelés negatív fényt vet Romániára – cári elnyomással szemben ez az alternatíva? • 1881. Román Nemzeti Párt megalakul Erdélyben: programot fogad el az erdélyi autonómia megvalósulására • Erdélyben román-magyar közeledési törekvések román részről (Vincenţiu Babeş) – magyarok elzárkóznak tőle • Memorandumot terjeszt a RNP a császár elé: hatástalan – Pest feloszlatja a pártot (1905-ben újraalakul) • 1907-es oktatási törvények: felháborodás – az elszakadás felé tolja • Bukarest 1916-ban fogja megtalálni a megoldást az egyesítésre: a háború

29. Köszönöm a figyelmet! Vége ;)

30. Források • Catherine Durandin: A román nép története, Maecenas, Bp. 1995. • Balogh László: Románia története, Aula, Bp. 2001. • Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig, Jate, Szeged 1989.