190 likes | 300 Views
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM. Nagy lábon élünk? Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Trombitás Gábor, trombi@zpok.hu, 70/266-2493. A fenntartható fejlődés. olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), mely
E N D
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Nagy lábon élünk? Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Trombitás Gábor, trombi@zpok.hu, 70/266-2493
A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), mely „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket” Brundtland-jelentés, 1987, ENSZ
A magyar fenntarthatóság „a fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel.” Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007. június, Magyarország
A fenntartható társadalom A fenntartható társadalom alapvető követelményei: • szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; • az életminőség javítására való törekvés; • a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; • és a környezetminőség megőrzése.
Mit kíván a fenntarthatóság? A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”.
Fogyasztás és fenntarthatóság • Ha ez erőforrásokat gyorsabban fogyasztjuk, mint ahogy a természet újra képes őket termelni, akkor a környezet pusztul – ez nem fenntartható • Ha ez erőforrásokat lassabban fogyasztjuk, mint ahogy a természet újra képes őket termelni, akkor a környezet megújul – ez fenntartható
Fenntarthatóság indikátorok • Fajlagos vízfelhasználás • Fajlagos energiafelhasználás • Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke • Ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya • Újrahasznosított papír használat • A térségben élők foglalkoztatása • A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson résztvevő munkavállalók aránya
Az ökológiai lábnyom az a föld-, illetve vízterület,amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonalvégtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne
A lábnyom elemei • Az erdőterület, amely az egyéni energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti, • a termőterület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, • a legelőterület, amely az ember által elfogyasztott hús előállításához kell, • az erdőterület, mely a fa-és papírfogyasztást fedezi, • a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú tengerfelület, • a lakáshoz szükséges földterület.
Élő bolygó jelentés – 2008, WWF 1998 óta kétévente jelenik meg az Élő bolygó jelentés, amely számadatok alapján mutatja be a bolygó ökológiai állapotát. A biológiai sokféleség változását az élő bolygó index méri,az ökológiai lábnyom pedig azt elemzi,hogy mennyire használja az emberiség a Föld ökológiai tartalékait valójában.
Élő bolygó jelentés – 2008, WWF összesen 1686 gerinces faj 4645 populációját mérte fel, ez alapján az élő bolygó index az 1970-es évekhez képest 30 százalékkal romlott, azaz az elmúlt 35 évben a gerinces fajok egyedeinek száma 30 százalékkal lett kevesebb. Drámai csökkenés tapasztalható a trópusi és az édesvízi fajoknál. Ennek legfőbb okai között az erdőirtás, a nem megfelelő földhasználat, a vízfelhasználás, valamit a klímaváltozás áll. De ide sorolható még a természet szennyezése vagy a túlhalászat is.
Élő bolygó jelentés – 2008, WWF A Föld lakossága a világ természeti erőforrásaiból 30%-kal többet használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll. A bolygó állapota romlik, a fajok sokfélesége tovább csökken, és egyre több állam küzd állandó vagy időszakos vízhiánnyal.
Az ökológiai lábnyomszámítás eredményei • Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár, vagyis 21.000 m2 jutna (ez a biológiai kapacitás). • A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld eltartani képes. • A Föld országainak 75%-a ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az ország biológiai kapacitását.
Az ökológiai lábnyomszámítás eredményei • A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi állama, és a jövő nemzedékek biológiai tartalékait használják fel. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják. • Az Egyesült Államok lakóinak ökológiai lábnyoma fejenként 9,4 hektár, ezzel szemben egy kínai lakosé mindössze 2,1 hektár. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni.
Az ökológiai lábnyomszámítás eredményei Magyarország az előző, 2006-os jelentéshez képest nyolc hellyel került hátrább, vagyis lábnyomunk jelenleg a világ 40. legnagyobb lábnyoma. Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy csökkent az ökológiai lábnyomunk, ami még mindig 3,5 hektár/fő, csupán azt, hogy más országok lábnyoma a mienknél gyorsabban nőtt.
1. példa: az ingázás lábnyomaaz USA-ban - kerékpár Alapadatok: 230 munkanap/év, napi 2x5 km-nyi ingázás, 15 millió hektárnyi autóút (1ha=10.000 m2), 1,75 fő/autó Kerékpár: • Kerékpározás: 90 kJ/kilométer, megtett út: 10 km/nap • Az élelmiszerek termesztéséhez föld, feldolgozásukhoz pedig energia kell. A mezőgazdasági termeléséhez és az élelmiszer feldolgozásához szükséges kereskedelmi energia föld-egyenértéke jellegzetesen ugyanannyi, mint a termőterület, ezért az élelmiszer megtermeléséhez és feldolgozásához igényelt teljes földterület a termelési terület kétszerese. • Az útfelületet elhanyagolhatónak tételezzük fel. • Egy kilogramm könnyű élelmiszer tápértéke körülbelül 13.000 kJ. • A mezőgazdasági termelés világátlaga évente 2600 kilogrammnyi gabona hektáronként. SZÁMÍTÁS: 900 [kJ/fő/nap] x 230 [nap/év] x 2 / (13.000 [kJ/kg] x 2600 [kg/ha/év]) = 0,0122 hektár vagyis évi 122 négyzetméterbringásonként.
2. példa: az ingázás lábnyomaaz USA-ban - autóbusz Autóbusz: A rövid távon járó buszok energiaszükséglete 0,9 MJ/fő/km. Az utak, a buszok és a fenntartás közvetett energiaszükséglete feltételezések szerint további 45 százalékkal járul hozzá ehhez (ugyanúgy, mint az autóknál). Évi 100 gigajoule-nyi fosszilis üzemanyag fogyasztás egy hektárnyi ökológiailag termelékeny föld használatának felel meg. 1,45 x 0,0009 [GJ/fő/km] x 230 [munkanap/év] x 10 [km/nap] / 100 [GJ/ha/év] = 0,03 ha/fő = 300 négyzetméter/fő A buszközlekedéshez útfelület is szükséges. Első megközelítésként azt feltételezzük, hogy egy busz utasa csak 2,6 százaléknyit használna abból az útfelületből, amire egy autós tart igényt ugyanazon a távolságon (lásd lejjebb), A vancouveri csúcsforgalom 98,4 százalékát kitevő autók az ingázók 62 százalékát szállítják, tehát egy busz utasának csak az autóvezető által elfoglalt útfelület körülbelül 2,6 százalékára van szüksége: (0,016/0,38)/(0,984/0,62) = 0,026 ez 128 x 0,026 = 3 m2-t. Ezért a teljes földkisajátítási igény a napi kétszer 5 kilométeres átlagos buszozáshoz megközelítőleg 303 négyzetméter.
3. példa: az ingázás lábnyomaaz USA-ban - autó Autó: Benzinfogyasztás: kb. 12 liter/100 km, a benzin energiatartalma: 0,035 gigajoule/liter autógyártás és útfenntartás közvetett szénfogyasztása: +45% Az autós ingázás fosszilis üzemanyag lábnyoma: 1,45 x 12 [l/100km] x 0,035 [GJ/l] x 10 [km/nap] x 230 [munkanap/év] / 100 [km] x 100 [GJ/ha/év] = 0,14 ha/fő = 1400 négyzetméter/fő Ezenfelül az autóknak útfelületre van szükségük. Az útfelület amerikai állampolgáronként: 15.000.000 [ha] / 250.000.000 [amerikai] = 0,06 ha/fő = 600 négyzetméter/fő Az autók használják az útfelület 97,4 százalékát. Azonban a napi (2x5 [km] =) 10 kilométernyi ingázás csak körülbelül 1/8-át teszi ki az átlagos évi autóhasználatnak, s minden autóra 1,75 ember jut. Ezért a 10 kilométeres ingázáshoz szükséges fejenkénti útterület 0,974 x 0,125 x 1,75 x 600 = 128 négyzetméter lenne, többnyire mezőgazdasági területen. Így a teljes földkisajátításnak az egy személy által használt autóval való ingázásra eső hányada 1530 négyzetméter.
Honlapok Global Footprint Network: • http://www.footprintnetwork.org Living Planet Report: • www.panda.org/lpr/08 Lábnyomszámítás magyarul: • http://www.kothalo.hu/labnyom/