A közszolgálat és a pártszolgálat határa

1. A közszolgálat és a pártszolgálathatára Pós Péter előadás-vázlat a A bajban orvosság kell című nemzetközi konferencia A befolyásolás eszköztára tárgyú témaköréhez 2009. február 28.

2. Bevezető • Előre bocsátom, hogy szándékosan mellőzökmindenolyan megfogalmazást, amelyet a magyar nyelven ki sem fejezett PC („píszí”)-elv, azaz „politikailag korrekt”(?) ködösítés jegyében manapság, az EU-szerteelvárt önkéntes cenzúrajegyében divat alkalmazni. • Előadásomban nem kizárólag, de - hazánk mai helyzetére tekintettel – hangsúlyosanaközszolgálat és a pártszolgálatmédia területén való ütközéséről lesz szó.

3. Miért időszerű a téma? • Hogy érzékeljük,a „mi kutyánk kölyke” iránt elnéző, hazug elhallgatás is végzetes lehet! • Elnézésünk - a sajnos már csak büntetőjogi értelemben nem létező(!) – politikai bűnözők néma cinkosává tesz. • Ideje elkezdenimagyarul, a könnyű megértés érdekében a maga nyers valójában, pőrén, a tárgyalt pártoktól függetlenüligazat mondani. • Lesznek, akik kifejezéseimet, felvetéseimet helyenként már-már szemtelenül sértőnek érzik. • A taglalt helyzet, s így minden elnéző, enyhítő megfogalmazás súlyosanközérdeket sértő!

4. Mióta időszerű a téma? • Az 1989-90-es események óta, amelyeket a magát politikai elitnek dicsérő pártpolitikai osztály irányította köznyelv módszerváltás helyett rendszerváltásnak hív. • 2008. november 4.-én (talán csak érzéketlenség miatt az ’56-os forradalom vérbefojtásának napján) jelent meg - szép csendben, a parlament honlapján az egyik legszemérmetlenebb kísérlet az áldemokráciává színpadiasított diktatúra visszatérítésére a közvetlen diktatúra felé. • Nem kevesebbről van szó, mint a média pártállami jellegű visszaállamosításáról egy új médiatörvény útján!

5. Rögtön sikerült? • Nem, az első kísérlet csúfosan megbukott! • A média megpuccsolásának kísérlete olyan visszhangot váltott ki, hogy az azt addig támogató öt parlamenti párt - színleg - egymással versengve határolódott el tőle. • Még a pártpuccshoz legmakacsabban ragaszkodó médiapolitikus is csak sértődötten tudott alkotmányellenes butaságokat nyilatkozni, arra vágyódva, hogy hagyjunk fel a szemforgatással, adjuk a politikának azt, ami (szerinte) rá tartozik. • Olyat akart a pártpolitikára bízni, amihez annak még a hatályos Alkotmány szerint sincs semmi ráhatási joga: a közszolgálati elektronikus sajtót.

6. És a „másik oldal” mit szólt? • A kormánypárt szószólói egyenesen azt állították, hogy ők nem is látták az általuk is támogatottként nyilvánosságra hozott tervezetet. • Pedig az nem egy kocsma falán, hanem parlament világhálós felületén tűnt fel. • Azt ígérték, szóba sem jöhet, hogy ezt a vállalhatatlan fércmunkát még 2008. folyamán javítgatással a tekintélyes képviselőtestület elé terjeszthetővé tegyék. • Aztán december 23.-án, nyilván karácsonyi ajándékként, már ott dicstelenkedett az újabb változat a honlapon. • Ennyit a politikai „elit” megbízható ígéreteinek műfajához. A karácsonyi ajándék megérkezett!

7. Karácsony, Újév a pártok ünnepe? • „A 2008. november 4-én vitára bocsátott szakmai munkaanyaghoz érkezett észrevételeket, véleményeket az országgyűlési frakciók által delegált szakpolitikusok és szakértők áttekintették.A szakértők által átdolgozott tervezetet ismételten vitára bocsátjuk, a véleményeket újra várjuk a mediaszabalyozas@parlament.hu címre 2009. január 9-ig.” • Az ismételten öt frakció általi támogatottságot sugalló szöveg talán az ünnepekre is tekintettel most teljes 17 naptári napot biztosít a felelős állampolgárok részére. • A jogalkotási törvényre pedig tesznek, mint eddig!

8. Jogalkotás Magyarországon… • A demokratikusnak álcázott részletekkel nem untatok senkit, csak a csemegével, pontosabban a lényeget jelentő maszlaggal: • „43. § Ha a miniszter, az államtitkár az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a társadalmi szervezet vagy az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz fordulhat.” • A meglopott meg forduljon a tolvajhoz!

9. Demokrácia Magyarországon(?) • Éppen oda lehet fordulni panasszal, ahol a legfőbb szinten felelősek a jogszabály semmibe vételéért. Ez ám az EU-tagállamhoz való jog! • A Kormánynál is feljebb, nincs hová fordulni! • Várjuk, amíg a parlamenti képviselőknek kedvük lesz lassan 20 év után megalkotni azt a törvényt, amelynek alapján az Alkotmány 2. § (3) bek.-ben tiltott erőszakos hatalomgyakorló törekvésekkelszemben (melynek egyik jó példája a jogalkotási törvény semmibe vétele)törvényes úton mindenki jogosult (lenne) és egyben kötelesfellépni. • Addig 4 évente szavazgassunk, aztán a következő 4 évben mindig csak „coki nekünk”?!?

10. Miért csonkul az alkotmányos igény? A hatályos törvénnyel ellentétben az új médiatörvény-tervezetnek már a bevezetőjében leírt legfontosabb céljai közül is kihagyjákaz Alkotmány 61. §-ában leírt legfontosabb követelmények teljesítését. Lássuk, mi az,ami már nem fontos a pártoknak: • 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. • (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

11. Mit hagynak meg a pártok? • A saját döntési jogaik sérthetetlenségét: • „61. §(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” • Ne mondja senki, hogy alkalmatlanok! Saját jogaikra nagyon is tudnak vigyázni!

12. Mennyit ér a mi jogunk a pártoknak? • A médiatörvény egy ország alkotmánya után talán legfontosabb, az egyesülési és a gyülekezési jog mellett a leglényegesebb demokratikus alapjogokat szabályozó jogszabály, és most éppen ennek gyökeres megváltoztatásáról van szó, szép csendben! • Egy olyan ügy megvitatására, aminek megnyugtató szabályozása nélkül még hozzávetőleges demokráciáról sem lehet beszélni, a magyar áldemokráciában (Karácsony körül) 17 naptári napot szánnak!

13. Van jó is a médiatörvény-tervezetben! • 53. § (4) A közszolgálati médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye csak a Magyar Köztársaság területén lehet, és az általa nyújtott médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén kell meghozni. • Talán szóba került más is? Hisz’ nálunk – ki tudja miért – az Alkotmány a köztársasági elnökön kívül nem írja elő pld. az alkotmánybírók magyar állampolgárságát, a legfőbb ügyész és a legfelső bíróság elnöke pedig bármilyen állampolgár lehet! • Derék dolog, hogy ezt a jogot az Alkotmány azért a bennszülött magyaroknak is biztosítja! Kettős állampolgár meg nálunk bármivé válhat, igazi befogadó nemzet vagyunk!

14. Egy példa a hazai médiajogra…

15. egy kétharmados elnökválasztás…

16. …érvénytelenségéről

17. A Magyar Rádiót „emer”-ré tevő… …Such György, akinek előzetes támogatásában a párthátterű kurátorok megegyeztek, mégis elnökként funkcionál, és a magyar jogállam azóta sem tette lehetővé, hogy érdemben megvizsgálják a szavazatok érvényességét. • Senki nem gátolhatná meg az azóta regnáló új kuratóriumot, és Ellenőrző Testületét, hogy saját hatáskörében elvégezze az ellenőrzést, és kimondja, semmis a választás, nincs elnök, meztelen a király! • A pártoknak alkalmas, vannak akik azt bánják, hogy nincs több mindenre vállalkozó Such-juk! • Önök is így látják?

18. Azért gondolkodjunk el egy picit!…minek is kell nekünk közszolgálati média?I. • Talán valós híreket, vitatkozó jogi értékeléseket akarunk a közelmúltban felvett nemzetközi hitelek egyelőre átláthatatlan jogi hátterének jogszerűségéről? • Talán a politikai körökben hétköznapi virtuskodásnak számító hűtlen vagy hanyag kezeléssel megvalósuló ingatlan-panamákrólszeretnénk többet tudni? • Persze, csak ha nem sikerül a fehérgalléros politikai bűnözők szándéka, hogy szinte alkotmányos politikusi jogukká váljon paloták bagóért, haveroknak való elkótyavetyélése!

19. …minek is kell nekünk közszolgálati média?II. • Talán azért, hogy ne felejtsük elkövetelni a lakásmaffia módszerváltás óta, komoly jogi háttértámogatással, szinte zavartalanul folyó üzelmeinek felszámolását, a bűnözők azonosítását, megbüntetését, a károsultak kártérítését? • az országot áthálózó köztörvényes olajügyek és kapcsolódó bűntettek (csalás, sikkasztás, okirat-hamisítás, hatalommal visszaélés) sorozatára vonatkozó, 85 éves titkosításának feloldását, s az érintettek felelősségre vonását – a hatalomnak a közszolgálati médiában rendszeresen tükröt tartva?

20. …minek is kell nekünk közszolgálati média?III. • Talán szeretnénk a képzetlen cigányok munkalehetőségeinek szinte teljes megszűnéséről, ma folyó rejtett holokausztjáról, ennek a bűnözéssel való összefüggéséről, és az ügynek az egész országot is veszélyeztető voltáról nyílt, az érintettekkel, ésnem kéretlen prókátoraikkal folyó párbeszédet folytatni?

21. …minek is kell nekünk közszolgálati média?IV. • Talán annak az okát is szeretnénk elemezni, miért járatódott úgy le a pártpolitikai osztály, hogy ezzel lehetővé tette egy Seres Márianevű kisgyermekes anyának, hogy pártok, szakszervezetek és civil tömörülések támogatása nélkül is a szükséges aláírások háromszorosát tudta összeszedni, hogy a politikusokat kötelező erejű népszavazással emlékeztesse népfenséget sértő, bizonylat és más érdemi ellenőrzés nélküli költségelszámolásaik erkölcstelenségére?

22. …minek is kell nekünk közszolgálati média?V. • Talán, egy valóbanközszolgálati médiát alkalmazva követni akarnánk az eredményes példát, és akár: még fontosabb területeken is érvényesíteni tudnánk a népfenség lényegét?

23. Folytassuk a gondolkodást!Miért is nem kell a pártoknak a közszolgálati média? • Mert a pártok érdeke szerint például a fenti témákról legjobb hallgatni, nehogy kiderüljön, hogy azért van olyan sok megoldhatatlannak látszó probléma ebben az országban, mert ezekre vonatkozóan a hangadó politikusoknak – saját érdekeik hajtása mellett – tulajdonképpen nincsenek is figyelemre érdemes megoldási javaslataik! • Nekünk viszont az az érdekünk, hogy ez végre kiderüljön!

24. Egyértelműen kiderült, a fű alatt becsempészni akart médiatörvény-tervezetnek az alapvetése is alkotmányellenes, olyan demokratikus alapjogokat épít le, vet a pártok martalékává, amelyek nélkül a jövőben itt bármiféle maradék demokráciáról sem lehet a szó. • Pártoktól független sajtó nélkül: sem egészségügyi, sem közbiztonsági, sem közoktatási kérdést, semmi fontosat nem lehet a közérdeknek megfelelően megtárgyalni. • Akkor hiába lehet majd kimenni az utcára akár tüntetni, akár petíciókat átnyújtani, ezekről a pártérdekű sajtó semmit nem fog közvetíteni, azok fognak tudni róla, akik éppen ott voltak!

25. Az Alkotmány nem érvényes a MÉDIATÖRVÉNYRE? • Sólyom László a hatályos médiatörvény parlament általi, 2008. végén megszavazott módosításáról az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kérte. • Az államfő az alkotmányospártfüggetlenség szempontjából a médiahatóságra nézve súlyosan aggályos, párthatáskörbe helyezett döntési mechanizmust kifogásolt. • Ugyanezt akarják a pártok a médiatörvény új tervezetében immár 3 testületre is alkalmazni. Evés közben jön meg az étvágy,és jogsértés közben a pártok demokráciasértő érdekérvényesítési kedve!

26. Közszolgálatról pártszolgálatosok • A közszolgálati média jogi szabályozásának gyökeres megváltoztatása nem az az ügy, amelyet határozott politikai állásfoglalás nélkül, annak megfogalmazását névtelen, szakértői apparátusra bízva, pilátusi kézmosás mellett lehet – a választók torkán lenyomva – végrehajtani. • Ha nem akarnak egymással felcserélhető arctalan lárvákká válni, a parlamenti pártok vezetőinek határozottan meg kell nyilvánulniuk abban a kérdésben, igaz-e, hogy az alkotmányos előírásokkal is szembe menve, újra államosítani, azaz megszüntetni akarják a közszolgálati feladatú médiát.

27. Egyéb példák a pártszolgálatú államra • Az Alkotmányban szereplő minden végső jogi garancia már ma is értéktelen alibi-intézmény, a pártok eszköze, martaléka. • Senki nem szégyelli a köztársasági elnök megválasztásának a jelölés szempontjából megalázó, a titkosságot pedig megcsúfoló botrányát, az alkotmánybírók, az ombudsmanok, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása körüli ismétlődő színjátékot? • Minden lényeges döntés pártmutyi, pedig – az Alkotmány szerint – minden hatalom a népé! • Muszáj ezt a mocskot nekünk tűrnünk, vagykötelességünk nem tűrni?

28. …példák a pártszolgálatú államra • Természetesen minden további fontos intézmény vezetésének kinevezése is az alkotmányellenesen a pártok által uralt parlament hatásköre. • Bár jogszerűen a képviselők szavazatát senki sem befolyásolhatja, a képviselők(akik komoly információkkal és szakértelemmel – nem véletlenül –nem, vagy csak véletlenül rendelkeznek)pártfrakcióik alkotmánysértő parancsára szavaznak. • Ez a parlament, mint nem véletlenül gyorsított üzemű törvénygyár „szokásos üzemmenete”!

29. Hogyan változtassunk? • Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési választásokon több egyéni képviselő jusson a parlamentbe? • Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési választásokon érdemben ne mindig csak két lehetőség között választhassunk? • Akarja-e Ön, hogy jellemzően semmiről sem tudó, bekiáltott parancsra gombot nyomogató bábok helyett valóságos képviselők legyenek az Ország Házában? • Akkor keresse mindig a közös pártérdekből elhallgatott híreket, és tegyen, majd ha tehet!

30. Az előadásnak VÉGE, deaz országunk még áll!Vigyázzunk rá, a miénk, nem a pártoké, nem is a mi pártunké! Megtisztelő figyelmüket köszönöm!