Móricz: Barbárok

1. Móricz: Barbárok Újszerű parasztábrázolás(szerkesztés, motívumok, szereplők, nyelvi megformálás)

2. 1. Bevezetés- a) Móricz • 20. századi novellista, regényíró • nyugatos: Nyugat-szerkesztő (1929-1933) • Témája: parasztság, dzsentri(Úri muri, Rokonok) • Ábrázolásmódja: tényfeltárás, drámaiság, lélektaniság • Stílusa: realista, naturalista • A tipikus móriczi hős: önmagával és környezetével viaskodik • Nyelvi kifejezésmódja: különböző nyelvi regiszterek, kiejtés szerinti írásmód, „népnyelv” • A magyar falu legnagyobb írója: léthelyzet, szemléletmód, babonák, hiedelmek, ellentétek, nyomor- megszépítés nélkül, hitelesen

3. b) Írói indulás- Hét krajcár • 1908 (Nyugat; az első kötet címadó novellája) • Idill( a pénz játékos keresése, meghitt anya- gyermek kapcsolat)- tragédia( nyomor, a koldus adja a hetedik krajcárt,az anya tüdőbeteg köhögése)

4. b)- Tragédia • 1909 • Groteszk novella • „hőse” Kis János értelmetlen lázadása: célja kisszerű, nevetséges; önmagát pusztítja el • A lelke deformálódik az állandó nélkülözés miatt • Az idill egy-egy pillanatra tűnik fel( az aratók évődése, a lakodalmi vendégek vidámsága) • A tragikum a komikum határát súrolja • Drámai szerkesztés

5. 2. Tárgyalás- Barbároka) • 1931 • Novella • Téma: a puszta zárt világa, a pusztai emberek gondolkodásmódja, hiedelemvilága • Cím= műveletlen, embertelen, kegyetlen világ • Történetszövés (krimiszerű): rablógyilkosság, nyomozás és leleplezés, igazságszolgáltatás • Nem a cselekményre kerül a hangsúly, hanem a történtek miértjére, a motivációra • A gyilkosság oka nem a nyomor, az éhezés, hanem a vagyonszerzés

6. b) szerkesztés • Drámai szerkesztés: három rész, részenként három cselekménymozzanat(késleltetés, hirtelen kirobbanó tett, a történtek lecsengése) • Első rész: erős drámai feszültség- a puli viselkedése, a közeledő tragédia megsejtése, a juhászok fenyegető hallgatása, a természeti környezet jellege, az idő múlásának érzékeltetése, a hirtelen bekövetkező brutális gyilkosság, a gyilkosok vacsorája, nyugalma

7. b) • Második rész: - lírai rész: a fekete- fehér asszony keresi az urát - az asszony népmesei hős - hűsége, állhatatossága példázat: ebben a kegyetlen világban is vannak emberi érzések, értékek

8. b) • Harmadik rész: - a veres juhász vallatása és a rézveretes szíjjal kikényszerített vallomása - a szíj a pusztai emberek babonás hitét szimbolizálja - a bíró mondja ki: „Barbárok”( = az ember igazságérzete)

9. c) szereplők • Ellentétes jellemek: kegyetlen gyilkosok(veres juhász és társa)- emberi jóságukat megőrző emberek (Bodri juhász és családja) • Beszélő nevek( fejtsd ki!) • Bodri juhász felesége mint mesehős • Jellemzésük: viselkedés(gesztusnyelv!),öltözék( kalap a szemre húzva, az asszony ruhájának fehérsége stb.), beszéd(párbeszédek)

10. d) motívumok(szimbólumok) • Rézveretes szíj jelképes:a gyilkosság ürügye, a Bodri juhász művészi hajlamai, a bűntény bizonyítéka, a veres juhász bűntudata, a leleplezés eszköze, az igazság győzelme • A sivár puszta(találd ki!)- térszimbolika • A görbe vadkörtefa • Színszimbolika( fekete- fehér, vörös stb.)

11. e) Nyelvi megformálás • „népnyelv” • Tájnyelvi fordulatok, kifejezések • Drámai erejű dialógusok

12. 3. Befejezés- a Móricz-féle parasztábrázolás utóélete • A paraszti világ hiteles ábrázolásából új műfaj születik: irodalmi szociográfia(népi írók mozgalma) - Illyés Gyula : Puszták népe