190 likes | 451 Views
Biológia. 5. előadás Arisztotelész. Ajánlott irodalom. Szabó Á. – Kádár Z. (1984) Antik természettudomány. Gondolat, Bp. 239 – 404. Sir David Ross (1996): Arisztotelész. Osiris, Bp. 149 – 169. Daedalus és Irarus. Villa imperiale. Pompei. Misztériumok háza, Pompei.
E N D
Biológia 5. előadás Arisztotelész
Ajánlott irodalom Szabó Á. – Kádár Z. (1984) Antik természettudomány. Gondolat, Bp. 239 – 404. Sir David Ross (1996): Arisztotelész. Osiris, Bp. 149 – 169.
Arisztotelész (i. e. 384 – 322) Természetfilozófiai művek: Fizika (Physica) Az égbolt (De Caelo) A keletkezésről és a pusztulásról (De generatione et Corruptione) Meteorológia (Meteorologica) Természettani munkák: Állattan (Historia Animalium) Az állatok részei (De Partibus Animalium) Az állatok mozgása (De Motu Animalium) Az állatok járása (De Incessu Animalium) Az állatok keletkezése (De generatione Animalium) Bizonytalan eredetűek: A színekről (De Coloribus) Természeti problémák (Problemata physica) A természetfilozófiai műveket a tíz kötetes Metafizika követi.
Arisztotelész kezdetben a püthagoreusok és Platón nézeteit követte, és maga is háromdimenziósnak, tökéletesnek, és kontinuusnak írta le a kozmoszt. • Kezdetben a csillagvilág folytonos körmozgásának az okát – Platón ideájával szemben – a természet adta. Utóbb a mozgás forrását a Mozdulatlan Mozgatóhoz kötötte. • A Mozdulatlan Mozgató tisztán szellemi természetű, az anyagtól teljesen mentes forma, amely önmagát gondolta el. Arisztotelész a mozgást a Mozdulatlan Mozgatóra vezette vissza. • A mindenség kerületén, az Mozdulatlan Mozgató által közölt mozgás a vele határos állócsillagok szférájában – a leggyorsabb. A kerület felől (azaz az első égboltból) a középpont a Föld felé, az áttételek következtében egyre gyengül a Mozdulatlan Mozgatótól eredő mozgás. • Az égbolt örökkévalón mozog (alakja szükségszerűen forgó gömb), a kozmosz középpontja pedig nyugalomban van. • A csillagok isteni természettel rendelkeznek, anyaguk az éter, természetes mozgásuk a körmozgás.
Arisztotelész annyi mozgatót illetve szférát feltételez, ahány különféle mozgás van a csillagvilágban. Ebben a kérdéskörben a csillagászok – Eudoxosz és Kallipposz – nézeteit fogadta el. Különböző számítások által a csillagvilágot egyensúlyban tartani képes lehetséges szférák – mozgatók – száma 55 illetve 44. • A kozmosz középpontja a nyugalomban lévő Föld, amely köré a négy elem szerveződött. Így a Föld, ahol a négy elemből létrejönnek a földi dolgok, a keletkezés és a pusztulás világa. A De Caelo II-III. könyve a sublunáris régióval, a négy elem szférájával foglalkozik. Az elemek egymásba való átalakulását a Nap közeledése-távolodása magyarázza, s ez a periodikus jelenség az indok arra, hogy szüntelen a keletkezésük és az elmúlásuk. A szublunáris világ egyben maradása a Nap mozgásának eredménye.
Állatok rendszertana • MELEGVÉRÛEK • Elevenszülőek • 1. Ember • 2. Bundás négylábúak (szárazföldi emlősök) • 3. Cetfélék (tengeri emlősök) • Tökéletes tojással • 4. Madarak • 5. Pikkelyes négylábúak (hüllők, kétéltűek) • 6. Halak • VÉRTELEN ÁLLATOK • Nem tökéletes tojással • 7. Lábasfejűek • 8. Rákfélék • Bábrakóak • 9. Rovarok • Nyálka, sarjadás útján • 10. Mészhéjúak (kagylók) • Spontán úton szaporodóak • 11. Virágállatok
Szövegelemzés Apollóniai Diogenész: anatómia és szaporodás Hippokratész, Eraszisztatosz, Lüsziász receptjei