Sp á nielek ö r ö kletes é s szerzett leggyakoribb szem é szeti betegs é gei

1. Spánielek örökletes és szerzett leggyakoribb szemészeti betegségei www.spanielmentes.hu A fotók a spániel mentés védenceit ábrázolják, illusztrációk!

2. I/1 Mit is jelent a PRA:Progresszív Retina Athrophia- a kutyáknál 5-6 éves korra vakságot okoz Örökletes! Progresszív: Lassan fejlődő betegségi folyamat , ( a klinikailag terhelt kutyák el fogják veszteni látásukat ) Retina: A szemfenék fényérzékeny területe, érzékelő receptorai a csapok és pálcikák Athrophia: a retina speciális fényérzékelő sejtjeinek degenerációja vagy leépülése Ez egy olyan megbetegedés, amely folyamatosan romló, előrehaladó formában, végül teljes látásvesztéséig (megvakulásáig) fajul. A szemben a fényérzékelő receptorokat ( csapokat és pálcikákat ) a szem ideghártyája, a retina tartalmazza.             1.kép a szem vázlatos felépítése: • Ezen megbetegedés esetében a csapok és pálcikák elfajulásáról, leépüléséről, degenerációjáról beszélünk. A pálcikák az éjjeli látásért, a csapok a nappali- és színes látásért felelősek. Az elváltozások általában a pálcikák elfajulásával kezdődnek, tehát a tulajdonos számára észlelhető tünet, a sötétedéskori látászavar , majd a teljes vakság. A betegség előrehaladta folyamán, még jóval a vakság beállta előtt, feltűnő tünet lehet a pupillák túlzott tágassága, viszonylagos fénymerev mivolta. Későbbiek során az esetek jó részében a szemlencse homálya is csatlakozik a tünetegyütteshez.  • A kutya fokozatosan megtorpan a eleinte a sötétben tárgyak előtt, majd neki is megy azoknak. Előrehaladva a nappali fénynél is történnek ütközések, átesik a cipőn stb. 

3. I/2 A megbetegedésnek, a tünetek megjelenése és a vakság beállta szerint alapvetően 3 formáját különböztethetjük meg: • korai forma: 6 hónapos kor körül kezdődik a sötétedésnél a rossz látás, a megvakulás 1-2 éves kor között bekövetkezik. • Közepes forma: az első jeleket 1-2 éves korban lehet észlelni, a vakság 3-5 éves korra következik be. • Késői forma: a látásromlás 3-5 évesen észlelhető, a vakság 6-9 évesen jön el. A PRA azért nagyon fontos, viszonylag kis számú előfordulása ellenére is, mert örökletes megbetegedése kedvenceinknek. Minden kutyafajtában előfordulhat, még a keverék ebeknél is, de néhány fajtánál az átlagosnál sokkal gyakrabban jelentkező betegség./spánielek/ A megbetegedés autosomális, recessiv öröklésmenetet ez azt jelenti, hogy az utód akkor lesz beteg, ha mind az anyától, mind az apától örökölte az elváltozást hordozó gént.       Abban az esetben, ha az utód csak az egyik szülőtől örökölte a betegség génjét, maga nem betegszik meg, de az utódainak továbbörökítheti az elváltozást meghatározó gént.  A tenyésztői és állatorvosi munka a PRA esetében abból áll, hogy a klinikailag terhelt, és a genetikai hordozó egyedeket ki tudjuk szűrni, és azokat a továbbtenyésztésből ki kell zárni.

4. I/3A vizsgálatokhoz több módszer is rendelkezésére áll az állatorvosoknak. Ophtalmoscopia=szemtükör vizsgálat A legegyszerűbb a szemfenék ophtalmoscopos vizsgálata, amikor is a szemfenéken megjelenő elváltozásokat vizsgáljuk. • A módszer hátránya, hogy csak a klinikai tüneteket mutató egyedeket tudják kiszűrni, a tünetmentes, genetikai hordozókat nem.  1.kép: a szemfenék normál képe:    • 2. kép: enyhe PRA  • 3.kép.közepes PRA • 4.kép.súlyos PRA

5. II/1Retina diszpláziaA retina diszplázia a retinát alkotó sejtek rendellenes fejlődését jelenti.E betegség esetén konkrétan ismerünk néhány olyan okot (Herpesz vírusfertőzés, A-vitamin hiány, röntgensugárzás), amely a retina diszplázia kialakulásában szerepet játszik, de túlnyomó részben veleszületett betegségről van szó, azaz az ideghártya elváltozása leggyakrabban örökletes.A kutyatulajdonosok rendszerint az állat tájékozódó képességének romlását veszik észre, vagy a retina diszpláziával esetenként együtt járó kisebb szemgolyót (mikroftalmia), illetve szürkehályogot (cataracta) észlelik. Gyakran azonban semmi külső jele nincs e betegségnek, sokszor rejtve maradnak a szemfenék vizsgálattal látható klinikai jelek.Szemvizsgálattal (szemfenék vizsgálattal) már jól felderíthető a retina diszplázia, a klinikai tünetek lehetnek egy- vagy kétoldaliak, és a tipikus elváltozások helyeződése is különböző lehet a retinán, illetve súlyos esetben retina leválást is .A retina diszplázia esetében több kutyafajtában részleteiben ismertté vált e betegség öröklődő jellege, az öröklődés típusa, és már azt is tudjuk , hogy az érintett kutyafajtákban mely szemtünetekkel jár gyakran együtt a retina diszplázia. A leggyakoribb ilyen szemtünetek a mikroftalmia és a szürkehályog .Ismert e betegség: amerikai cocker spániel, többnyire recesszív (úgynevezett autoszomálisrecesszív) öröklődést figyeltek meg. Igazolódott több vérvonalban, hogy nemcsak recesszív, hanem domináns öröklődést is mutat e betegség. Ebben az esetben gyakran társul csípőízületi diszpláziával,Mivel nagyon gyakori a betegség tünetmentes hordozása – ami azt jelenti, hogy csak szemfenék vizsgálattal vagy genetikai vizsgálattal állapítható meg – ezért sok tenyésztő nem is tudja, hogy a kutyája retina diszpláziás. Ezért lenne e betegségnél is fontos a szűrővizsgálat, mielőtt tenyésztésbe veszik a kutyát. Magyarországon nem kötelező a szemészeti szűrővizsgálat, bár az érintett fajták tenyésztőinek ajánlott e lehetőség igénybevétele, hiszen a jó hírnevük, és a vérvonalak „tisztasága“, vagyis mentessége mindenkinek az érdeke. Emellett számos tenyészkutya külföldre kerül, és egyes országokban alapkövetelmény a szűrővizsgálatok elvégzése.Ez a szemészeti elváltozás nem gyógyítható, a felismerése azonban nem jelenti azt, hogy az állat rosszabbul fog látni vagy megvakul. Diszkrét, a szemfenék egészére nem kiterjedő elváltozások nem vezetnek a látóképesség romlásához. Vakságot a következményes retinaleválás okoz általában, vagy az e betegséggel gyakran együtt járó egyéb szembetegségek, például a szürkehályogokozhat jelentős látásromlást.

6. III/1Szürkehályog– CataractaA szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak és embereknek egyaránt.  A szemlencse betegsége , enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vízesésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában. A betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, más szembetegség-gyulladás ,vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya.Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.A jelenlegi ismeretek szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálék kiegészítőkkel stb.) nem lehetséges.A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás, amely során a szemlencse eltávolítását követően új szemlencse implantációja történik./még ritkán alkalmazzák/

7. III/1 Zöldhályog – Glaukóma A kissé félreérthető elnevezés onnan ered, hogy a glaukóma görög szó, eredetileg kékes zöld színűt jelent, innen származik a zöldhályog kifejezés. A zöldhályog esetén a szem tulajdonképpen nem zöld, hanem inkább szürkésfehér, esetleg kékes, nagyon ritkán halvány kékeszöld megjelenésű, és szemben a szürkehályoggal, ahol a szemlencse szürkül, itt a ,,zöldhályognál” a szem szaruhártyájának a színe változik meg. Ez a tünet azonban (tehát, hogy a zöldhályognál megváltozzon a szem szaruhártyájának a színe) csak igen előrehaladott állapotban tapasztalható. A glaukóma a szem belső nyomásának a megemelkedését jelenti, amely akár órák vagy napok alatt visszafordíthatatlanul vakságot okozhat, és jelentős fájdalommal jár állatokban. Az ok, ami a szemnyomás növekedését okozza lehet genetikai; örökletesen bizonyos kutyafajtákban viszonylag korai életkorban tapasztalható a glaukóma, ezért ezekben a fajtákban a tenyésztésbe vétel előtt a szemészeti szűrővizsgálatok során precízen vizsgáljuk a szemnyomást is. Egyes kutyafajtákban már részleteiben ismerjük a betegség örökletes mivoltát. Ide tartozik a amerikai cocker spaniel. A szemnyomás növekedése kialakulhat másodlagosan, valamely egyéb szembetegség következményeként. Ezek közé tartozik például a szemlencse helyzetváltozása, melyet lencse luxációnak vagy lencseficamnak nevezünk. Amennyiben a szemlencse előrefelé elmozdul, és az elülső szemcsarnokba kerül, ott a csarnokvíz elvezetését gátolhatja, így magas szemnyomás alakul ki. Hasonló következménnyel jár egy korábbi belső szemgyulladás, /uveitis/ is vagy mély, szaruhártya sérülés, amennyiben gyulladásos anyagok, sejtek gátolják a csarnokvíz elfolyást vagy úgynevezett letapadások alakulnak ki a szivárványhártya és a szemlencse, vagy a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között. A nagyfokú szemnyomás emelkedésnek jellegzetes tünetei vannak, az állat nyugtalan, vagy éppen nagyon aluszékony, fájdalmat jelez, a szem fehér részén, az úgynevezett ínhártyán számos ér látható, súlyosabb esetben a szaruhártya fehéres szürke színűvé válik (szaruhártya ödéma alakul ki), maga a szemgolyó is láthatóan megnagyobbodik, és látászavar tapasztalható. A megnövekedett szemnyomás a szem hátulsó szegmensében, az ideghártyán visszafordíthatatlan károsodást okoz, és akár órák vagy napok alatt megvakulhat az állat.

8. III/2 Az állatorvos feladata, hogy a szemnyomás növekedés legenyhébb tüneteinek az észlelésekor is szemnyomásmérést végezzen, vagy szemészetre specializált praxisba küldje az állatot. Az állatorvosi szemészetben a glaukómás állatok kezelése során a legnagyobb probléma rendszerint, hogy már későn kezdjük a kezelést, ezért hangsúlyozzuk itt is a megelőzés fontosságát. Az állatok éves vakcinázása során akár rutinszerűen végzett szemnyomásmérés (főként az érintett fajtáknál) néhány percet venne igénybe, és sok állat későbbi látásromlása vagy megvakulása így megelőzhető lenne. A szemnyomást állatorvosi célra gyártott szemnyomás mérőkkel mérik,a szaruhártya szemcseppes érzéstelenítését követően, éber állapotban. A vizsgálat nem jár fájdalommal, és néhány másodpercet vesz igénybe.A glaukóma vizsgálatának másik, az előzőt nem helyettesítő, hanem kiegészítő módszere, amely a kezelés meghatározásához is elengedhetetlen, a csarnokzug vizsgálata, az úgynevezett gonioszkópia. Gyógyítani a magas szemnyomást akkor lehet, ha ismerjük a kiváltó okot, és időben beavatkozunk. Ha például a szemnyomás növekedés hátterében például lencse luxáció áll, a szemlencse eltávolításával a szemnyomás normalizálódik. A magas szemnyomás kezelése történhet szemcseppekkel, illetve különböző műtéti eljárásokkal. Ez utóbbi leggyakrabban a sugártest fagyasztásos vagy lézeres módja. • Schiotztonometer =szemnyomás mérő

9. IV/1Szárazszem-betegség – Keratoconjunctivitissicca (KCS)A betegség kutyákban gyakra fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, a mopsz, a pekingi palotakutya.stbFontos tudnunk, hogy a szaruhártyát és a kötőhártyát egyenletesen fedő könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van. Amennyiben a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb és minden regenerációs folyamat lassabban, nehezebben megy végbe.A betegség lényege a könnytermelés csökkenése, amely számos okból létrejöhet. Lehetséges, hogy veleszületetten alulfejlett a könnymirigy, előfordulnak fertőző okok ,hajlamosíthatnak anyagforgalmi és hormonális betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Azonban mindezeknél sokkal gyakrabban fordul elő az immunológiai hátterű szárazszem-betegség. Ebben az esetben arról van szó, hogy a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „támadja meg”, amelynek ezáltal könnytermelése csökken. Ritkán az is előfordulhat, hogy az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése sérül. Szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben hunyorgás, a 3. szemhéj előesése tapasztalható, valamint állandó hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a probléma régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor a szaruhártyán az idült gyulladás egyéb tünetei is megjelennek, mint a szaruhártya erekkel való átszövődése, pigmentációja és kifekélyesedése (folytonosság hiánya). Az állandó szemváladékozás miatt, valamint azért mert a fájdalom miatt az állat sokszor kaparja a szeme környékét, a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Gyakran tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, főként elhúzódó esetekben.Szárazszem-betegség esetén elsődlegesen a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Erre szolgál a rendelőben könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt, amelynek során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső – külső részébe. A felszaladó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Ezen kívül vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk

10. IV/2Amennyiben a betegség beigazolódik, több oldalú és általában élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés elsődlegesen a szem védelme, a könnytermelés stimulálása, a tünetek csökkentése, melyeknél mindig tudnunk kell, hogy a szárazabb szem épp úgy mint embereknek, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.Elsősorban a könnytermelés stimulálása szükséges, erre a célra több immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésre. Ezeket a szemcseppeket vagy szemkenőcsöket az esetek nagy többségében az állat élete végéig kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x. A leginkább elterjedt ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatívaként használható ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is.A könnyfilmet pótló emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem válik be, mert a megfelelő pótláshoz rendkívül gyakran kellene az állat szemébe csepegtetni ezeket.Amennyiben szövődmények is felléptek, azokat is kezelni kell, például másodlagos bakteriális fertőzést antibiotikummal, a szaruhártyafekélyt regeneráló készítményekkel, ezekre hosszú távon általában nincs szükség.A betegség felismerése és idejében történő kezelése nagyon fontos, mert az állapot megfelelő gyógyszerekkel jól karbantartható, míg kezelés nélkül súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amely az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

11. V/1Pillaszőrök rendellenességei – trichiasisAmíg nálunk, embereknél az alsó és felső szemhéjunkon is vannak szempillák, addig a kutyáknál csak a felső szemhéjon találunk pillaszőröket. Fiziológiás (normál) körülmények között ezek a szőrszálak a szőrtüszőkből nőnek ki, és szabályosan, azaz a szemtől kifelé irányulva helyeződnek. Kóros körülmények között előfordulhat, hogy e pillaszőrök a szemhéjak területén elhelyezkedő ún. Meibom mirigyekből nőnek ki (distichiasis) vagy az is előfordulhat, hogy a szőrszálak a megfelelő területről szabályosan a szőrtüszőkből származnak, csak az irányulásuk rendellenes, vagy az adott bőrterület szabálytalansága miatt úgy irányulnak, hogy irritálják a szemet .TrichiasisA trichiasis, amikor a normál helyről kinövő szőrszál hozzáér a szaruhártyához.  Legtöbbször ez a szemhéjak befelé fordulásakor, azaz entrópiumnál figyelhető meg, vagy úgynevezett prominens orredő esetén (például spániel,mopsz vagy pekingi fajtáknál), amikor a felemelkedő bőrredőn lévő szőrszálak elérik a szaruhártyát. Ilyenkor helytelen és nem elegendő a szőrszálak levágása, az alap betegséget kell orvosolnunk, így a bőr vagy a szemhéjak plasztikai műtétét kell elvégezni. Kezeletlen esetben a szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak súlyos szaruhártya fekélyhez vagy akár lukadáshoz-perforációhoz vezethetnek.

12. VI/1Entropium = szemhéjszél befelé fordulásaElsősorban kutyáknál és azon belül is bizonyos fajtáknál előforduló betegség, amelynél a külső szőrös bőr a szemgolyó felé fordulva érintkezik a kötőhártyával vagy a szaruhártyával. Különböző fokú elváltozás alakulhat ki attól függően mennyire fordul be a szemhéj. A szemhéjszél befordulhat teljes hosszában, vagy csak bizonyos szakaszokon a külső vagy a belső részén, illetve érintheti az alsó vagy felső szemhéjat, esetleg mindkettőt egyszerre. Az entropium különböző életkorban jelentkezhet. Általában 1 éves korig örökletesen fordul elő, később akár trauma következtében vagy a szemgolyót érintő egyéb fájdalom okozta görcsös hunyorgás miatt találkozunk a betegséggel. Veleszületett vagy fejlődési rendellenességként a fajtatiszta kutyákban szokott gyakran előfordulni, általában almonként 1-2 kölyköt érintően. (a leggyakoribb cavalierkingcharles spániel, cockerspániel 4-7 hónaposan). Ritkán egyéb ok is kiválthat másodlagosan entropiumot, mint pl. fájdalom, szaruhártyafekély, izomsorvadás a fejen, krónikus izomgyulladás, szaruhártya sérülések vagy akár korábbi sérülés hegesedése miatti zsugorodás.A szemhéj szélén lévő szőrök, annak befele fordulása miatt helyi irritációt okoznak, ami a szaruhártya fájdalmasságával és fokozott könnyfolyással jár együtt. Emellett a kötőhártya kipirultságát, erezettségét, a szaruhártya homályosodását, pigmentálódását, fekélyt és súlyos, elhanyagolt esetben a szem perforációját (kilyukadását) is eredményezheti.A betegség műtétileg tökéletesen gyógyítható. Átmenetileg szemcseppek és gélekkel kezelhető, de végső megoldás a műtét.

13. VII/1Ectropium = a szemhéjszél kifele fordulásaEz fajta és korfüggő probléma. Nagyon gyakran csak az alsó szemhéj érintett és általában a túl hosszú szemhéj miatt alakul ki, amikor az kb. 1-10 mm hosszan nem érintkezik a szemgolyóval, és ennek következtében egy öböl vagy zsákocska alakul ki. Az így kialakult deformáció miatt a szemhéj, pislogási reflex és a könny nem tölti be a szerepét, azaz nem tisztítja, védi, nedvesíti a szemet. Ennek következménye egy krónikus gyulladás. A normális mennyiségű könny kifolyásához és könnycsurgók kialakulásához, ezáltal akár a szem szárazságához is vezet. Lehet elsődleges/veleszületett és fajtafüggő/örökletes. (érintett fajta: spánielek)Különböző egyéb okai is lehetnek a kialakulásának, mint pl. a nehéz fülek, hosszú szemhéj, oldalsó szemzug instabilitása, oldalsó szemizom gyengesége. Másodlagosan műtét vagy trauma/sérülés/ utáni hegesedés, illetve idegi károsodás /arcidegbénulás/miatt alakulhat ki.A betegség műtétileg gyógyítható. Átmenetileg szemcseppek és gélekkel kezelhető, de végső megoldás a műtét.

14. VIII/1Harmadik szemhéj és a harmadik szemhéjmirigyA kutyákban, macskákban a harmadik szemhéj vagy pislogóhártya jóval fejlettebb, mint az embereknél. Funkcióját tekintve elsősorban a szem fizikai védelmét szolgálja. Vázát egy T-alakú porc alkotja. A harmadik szemhéj mindkét oldalán (a szemgolyó felé és a szemhéj felé eső) a felszínét kötőhártya borítja, melyen sok apró nyiroktüsző található. Gyakran csak a szemgolyó hátrahúzódásakor válik láthatóvá, mozgása passzív. Általában pigmentált, és normál esetben 4-5 mm látszik belőle. A szemet érintő elváltozás miatt ennél nagyobb felület tűnik elő („előesik” a harmadik szemhéj). Lehet másodlagos is az előesés: láz, krónikus hasmenés, kiszáradás, enophtalmus (szembesüllyedés), microphtalmus (csökevényes, kicsi szemgolyó), szem mögötti lézió(sérülés), cannabis toxikáció, tetanusz, veszettség és még sok más szisztémás betegség miatt is.A harmadik szemhéj mirigye egészséges esetben mélyen „ül” a lágy szövetben és nem látható. A könnytermelés 40-60%-ért felelős. „Előesése” esetén a belső szemzugban egy rizsszem, cseresznyeszem nagyságú vöröses massza tűnik elő, ezért ”cseresznyeszem”- betegségnek is hívják ezt a kórképet. Az előesés általában kötőszöveti gyengeség miatt alakul ki. Lehet egy vagy kétoldali, egyszerre vagy egymás után is előjöhet a probléma, általában 2 éves kor előtt. Krónikus kötőhártya-gyulladás is okozhat ideiglenes előesést. A probléma antibiotikumos szemcseppekkel, súlyosabb esetben műtéttel gyógykezelhető. A mirigy visszahelyezésére sokféle műtéti technika létezik, de az operáció ellenére újra előeshet, akár már a varratok felszívódásakor/ eltávolításakor. A mirigy eltávolítása a könnytermelésben betöltött jelentős szerepe miatt, csak kifejezetten indokolt esetben fogadható el, kockáztatva a szövődményként előforduló úgynevezett „száraz szembetegség” kialakulását. A műtétet megelőzően és azt követően is antibiotikumos szemcseppel szükséges a szemet kezelni. Leggyakrabban amerikai cocker spániel, fordul elő.A harmadik szemhéj mögött gyakori valamilyen idegentest, főleg növényi részek, toklász stb. előfordulása. Ebben az esetben a szaruhártya irritációja akár súlyos fekélyt is okozhat. Könnyezés, fájdalom, a szem dörzsölése, a harmadik szemhéj előesése utalhat a bajra. Ilyen esetben mindenképpen orvosi ellátás és a szaruhártya sérülés foka szerinti gyógykezelés szükséges.

15. IX/1Könnycsatorna rendellenességekA könnypontok az állat belső szemzugától néhány milliméterre, az alsó és felső szemhéj „élén”, a kötőhártyán a szemhéjszélhez közel helyeződnek. Apró, kerek vagy csepp formájú, szabad szemmel alig látható kis pontként láthatók. Ezektől a pontoktól két kis csatornácska vezet a könnyzacskóba, amely a könnycsatornában folytatódik. Ennek a szájadéka az orrjáratban van, esetenként – főként a rövid orrú kutyafajtákban – a szájüregben.A könny túlfolyásának oka lehet, ha például a könnypontok szűkek, /alsó könnypont/ , ami azt jelenti, hogy egy kis hártya fedi a könnypontot. De előfordulhat az is, hogy ki sem fejlődik, illetve elzáródást okozhat az alsó szemhéj belső területének a befordulása. vagy gyulladás. Tünetek:a könny túlcsordul, az állat szeme alatti szőrzetet barnásan elszínezi. Esetenként ugyanitt a bőr kipirul, bőrgyulladás alakul ki.Ha a könnypont felkereshető, elvégezzük a csatornácskák öblítését. Ha a könnypont nyílása nem szabad, például ha a (főként alsó) szemhéj deformitása miatt nem megfelelő anatómiai pozícióban van, akkor a szemhéj plasztikai műtétét szükséges elvégeznünk. például amerikai cocker spánielekben gyakrabban fordul elő.Nehezebb a helyzet, ha nem találjuk meg a könnypontot, ha az ki sem fejlődött vagy a kis odavezető csatornácska hiányzik veleszületetten. Ilyenkor mesterségesen kialakított kis csatornácskát képezhetnek, például a szájüreg felé. Azonban jelenleg ezeket a beavatkozásokat igyekeznek elkerülni a viszonylag magas szövődmény miatt, hiszen olyan betegségről van szó, amely az állat látását nem befolyásolja, és tüneti kezeléssel is az állat fájdalommentesen élhet.Meg kell vizsgálnunk, átjárható-e a könnycsatorna, illetve át kell-e öblíteni. Ez nyugodt állatoknál történhet éber állapotban is, azonban idegesebb, élénkebb kutyákat rövid időre ilyenkor elbódítják. Nagyon vékony, ún. könnycsatorna kanült vezetnek először a felső könnypontba, és fiziológiás sóoldattal átmossák a könnycsatornácskákat, illetve magát a könnycsatornát.

16. X/1Kutyák kötőhártyagyulladása (conjuctivitis)  A kutyák leggyakoribb szembetegsége. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálas, akkor kötőhártyahurutról, egyéb esetekben kötőhártyagyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formái a következőek:  Heveny kötőhártyahurut Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek (pl. rovarok), a szemhéj hibás befordulása (ectropium), a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása (trichiasis, illetve districhiasis, mint mechanikai okok, kémiai anyagok  (pl. enyhébb savak, illetve lúgok), vitaminhiány (pl. A – vitamin hiány), vírusos fertőző betegségek (pl. szopornyica), illetve erős napfénysugárzás. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas .A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás – hurutos váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek felhasználása szükséges. Idült kötőhártyahurut Ugyanazok a kórokok idézik elő, mint a heveny kötőhártyahurutot, hatásuk azonban intenzívebb és tartósabb. A kötő hártya mérsékelte kipirult, duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hoszszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, illetve szemkenőcsöket gyakran változtatni is kell. Gennyes kötőhártyagyulladásGennyesztő baktériumok okozzák. Kialakulhat allergiás alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegentestek előidézte sérülés és fertőzés következtében alakul ki. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság kíséri. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek (láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság). Idegentestek okozta gennyes kötőhártyagyulladás esetén az idegentestet haladéktalanul eltávolítjuk. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges.

17. XI/1Szaruhártya fekélyA szaruhártya több sejtrétegből felépülő szövete számos ok miatt károsodhat, amely minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, még ha felületes sérülésről is van szó. Ennek oka egyrészt a felületes fekélyek esetén is jelentkező erős fájdalom, másrészt a fekély lehetséges mélyülése, amely, ha bekövetkezik és átszakad a szaruhártya, a szemgolyó gyakran visszafordíthatatlanul károsodik.Állatokban a leggyakoribb a sérülésből eredő szaruhártya fekély, illetve a különböző rendellenes szemhéjállások miatt (például entrópium) kialakuló szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél a szaruhártyát védő könnyfilm réteg mennyiségi és minőségi megváltozása miatt szintén előfordulhat e kórkép. Idősebb állatokban, főként kutyákban a szemhéjakon előforduló szövetszaporulatok, daganatok folyamatosan irritációt, fekélyt okozhatnak. A szaruhártya felszíni sejtrétegeinek igen gazdag idegellátása miatt a felületet érintő irritáció, a  felületes fekély is rendkívül fájdalmas. Gyakran fájdalmasabb, mint a mélyebb réteget érintő elváltozások. Ezt mi, emberek is észlelhetjük, ha például por, homok vagy szempilla kerül a szemünkbe.Az állat hunyorog, kerüli a fényt, dörzsöli a szemét és a szemfelszínen, illetve a kötőhártyán váladék figyelhető meg. A szem, szemkörnyék kipirul, a dörzsölés miatt a szemhéjak is megduzzadhatnak. Az állatorvosi vizsgálat során megfelelő nagyító eszközzel megvizsgáljuk a szaruhártya felületét, meghatározzuk a fekély mélységét. Azt, hogy a fekély a szaruhártya mely rétegeit érinti az úgynevezett fluoreszcein próbával állapítjuk meg, amikor egy kis fluoreszcein festékkel impregnált papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez. A kioldódó festékanyag normál körülmények között nem festi meg a szaruhártya ép felszínét, míg a mélyebb szövetekhez a festék hozzákötődik. Ezzel a teszttel meghatározhatjuk a fekély kiterjedését.

18. XI/2Amennyiben a szaruhártya felszíni hámsejtjei megsérülnek (enyhe trauma hatására is bekövetkezhet), szabad út nyílik a különböző fehérjebontó enzimeket termelő kórokozóknak, amelyek tovább károsítják a mélyebb sejtréteget, mintegy „feloldva” azt. Az így kialakuló fekélyt „olvadó” fekélynek is nevezzük, melynél a kezdetben felületi sérülés nagyon gyorsan tovább terjedhet. Bizonyos kutyafajtákban igen gyakran találkozunk ezzel a tünettel/spánielek/ Állatoknál azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fájdalom miatt dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ezzel további sérülést, úgynevezett „self traumát” okozhatnak.A felületes elváltozásokat gyógyszeresen kezeljük különböző szemcseppekkel, szemgélekkel, a szaruhártya regenerációját támogató készítményekkel. Igen gyakran használunk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet a szembe cseppentve a gyógyulást elősegítve igen jótékony hatású, mivel az előbb említett úgynevezett fehérjebontó enzimek nagy részét a szérum inaktiválja. Mély fekélyek esetében vagy nagyon intenzív kezelést és gyakori ellenőrzést javaslunk, vagy az elváltozástól függően a sebészi ellátást kell választanunk

19. Szemünk fénye a kutyánk, adjuk meg nekika fájdalommentes , tiszta látás örömét! Így lesz egy tenyérnyi kiskutya boldog nyugdíjas társunk!