510 likes | 604 Views
A tárgyalás. „A tárgyalás kétirányú kommunikáció, amelynek az a rendeltetése, hogy egyezségre jussunk másokkal azonos és eltérő érdekeinket illetően.”(Fischer,Ury,1997). A tárgyalás elméleti megközelítései. A tárgyalás, mint racionális döntés.
E N D
„A tárgyalás kétirányú kommunikáció, amelynek az a rendeltetése, hogy egyezségre jussunk másokkal azonos és eltérő érdekeinket illetően.”(Fischer,Ury,1997)
A tárgyalás, mint racionális döntés • A racionális tárgyalás azt jelenti, hogy saját érdekeink érvényesítése érdekében a legjobb döntést hozzuk meg, tehát az ettől való bármilyen eltérő hátrányos a számunkra.
Milyen tényezők befolyásolják döntéseinket? • Kiszámítható, hogy hol az a pont, ahol már nem jelent előnyt az egyezség számomra • Ahhoz, hogy ezt tudjam, a tárgyalás során felmerülő összes szempontot meg kell vizsgálnom a saját és a tárgyalópartner nézőpontjából is. • Az elégedettség érzésének elérése is fontos számomra
Pl.: az árképzési stratégiámat befolyásoló tényezők a következők lehetnek: • Az árpolitikai céljaim • Mekkora a kereslet a termékeim iránt • Mekkorák a költségeim • A versenytársaim árai
A megegyezési tartomány • Mindkét fél számára adott az az ártartomány, amelyen belül az üzlet megkötésére hajlandó. • Ezen belül zajlik az alku • Ez azonban nagyban függ a körülményektől is • Pl.: sivatagban a víz ára • Pl.: háborúban a kenyér, szappan ára…stb.
Az elégedettség érzése nő abban az üzletfélben,aki minél közelebb kerül a megegyezési tartomány számára kedvező szélső értékéhez Eladó minimum ára Vevő maximális ára Végső megállapodás Eladó nyeresége Vevő nyeresége
A kutatások szerint soha nem a racionálisan elvárhatónak megfelelően döntünk, hanem következetes torzításokat követünk el. • Ezeket a döntésleegyszerűsítő lépéseket nevezik „heurisztikáknak”.
A heurisztikák ( torzítások) • A memóriánkból könnyen előhívható eseményeket gyakoribbnak is hisszük, és emiatt valószínűségüket túlbecsüljük. • Az elsőként kapott információkat nagyobb súllyal vesszük figyelembe és a később kapott információkat az első információhoz viszonyítva értékeljük.
Valamilyen megfigyelt jelenségből próbálunk következtetni a jelenség okára. • Pl.: a tárgyalópartner külső jegyei alapján következtetünk arra, hogy igazat mond, avagy sem • Pl.: felvételi interjúnál
A jövőre vonatkozó elvárásaink is a tárgyalási folyamat részévé válnak • Pl.: az jó, hogy olcsón jutok hozzá egy kínai termékhez, de vajon a termékszállítás folyamatosan tudja-e biztosítani a megfelelő minőséget?! • Inkább veszek megbízható, de drágább magyar minőséget?
A kockázatvállalás szintje • Egy eladó inkább kockázat kerülő magatartást tanúsít, mert ő pénzt kap a folyamat során • A vevő inkább kockázatvállaló helyzetben van, mert ő pénzt ad ki • Ezért a vevők inkább nyerő pozícióban vannak!!! • (ezért az eladóknak vásárlási ösztönzőket kell használni - engedmények, akciók, plusz szolgáltatások)
A nyereség – veszteség megítélésének vonatkozási pontjai • Pl.: órát veszünk→ egyik boltban 4000Ft → míg a másikban 2000Ft = nyereség:2000Ft. • TV-t veszünk egyik→ boltban 100.000 → míg másikban 98.000Ft = nyereség lenne:2000Ft – mégis átmegyünk érte? • Itt a vonatkoztatási pont: a termék ára, nem pedig a nyereség • Így a hibás vonatkoztatási pontok egy tárgyalás során helytelen következtetésekre vezethetnek!
A pozitív hangulatú tárgyaló felek inkább együttműködő stratégiát választanak, és a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.
A jókedvű személyek nagyobb valószínűséggel készítenek terveket, valamint kedvező elvárást alakítanak ki a bekövetkező tárgyalással kapcsolatosan.
A negatív érzelmi állapotú (pl.: dühös) tárgyaló felek kevésbé nyitottak a partner álláspontjára, önmagukra koncentrálnak. • Alacsonyabb közös nyereségre törekszenek és hamarabb adnak ultimátumot a másik félnek.
A gyakorisági torzítás a tárgyalás során • Azok az információk, amelyekkel gyakran találkozunk, ismerősek lesznek, feltűnőbbek,hitelesebbek és nagyobb hatásúak.( erre építenek a reklámok is)
A kérések teljesítésének szempontjai • A pozitív hangulatú személyek szívesebben teljesítik a kéréseket(akár udvariasak,akár nem)
A blöff • A kiismerhetetlenség egyik eszköze a blöff. • A blöff olyan félrevezető viselkedés, amikor nem hangzik el valótlan állítás,csak éppen azt használjuk ki, hogy a partnerünk a viselkedésünk alapján helytelen következtetésre jut. • A blöff hétköznapjaink része, az üzleti élet elképzelhetetlen nélküle. (pl.: imázs)
A konfliktus • A szemben álló felek kapcsolata nagymértékben meghatározhatja, hogy kezelhető-e az adott konfliktus. • Ez meghatározóbb szempont lehet, mint a témaszint. • A tárgyalásos rendezés esetén a jó személyes kapcsolat kritikus és nem kritikus téma esetén is megkönnyíti a megállapodás megkötését.
Ha a felek jó kapcsolatban vannak, kritikus téma esetében a tények az elsődlegesek, nem a pozíciók, a problémamegoldó tárgyalásmód a jellemző ( nyerő-nyerő helyzet) a partnerek elfogadják és megértik a célok és érdekek különbözőségét.
A rossz kapcsolat hatására kisebb érdekkülönbségek is problémákat okozhatnak, a könnyen megoldhatónak tűnő kérdések is eszkalálódhatnak az álláspontok megmerevedése miatt. • Ha problematikus a személyes szint, hiányzik például a bizalom, a különbségek áthidalhatatlannak tűnnek, a felek gyakran szélsőséges pozícióba sodródnak, és ott megrekednek.
Thomas és Killman konfliktusmodellje Önérvényesítés szintje vagyis mennyire számítanak csak az én érdekeim Együttműködés Versengés Kompromisszum Elkerülés Alkalmazkodás Kooperáció nagysága, azaz mennyire nézem a másik fél érdekeit
A különböző tárgyalási stratégiák • Elkerülő: az ilyen tárgyalófél nem ad önálló javaslatokat, passzívan viselkedik,a partnere ajánlatait igyekszik elhárítani. Létrejöhet egyezség, de a helyzet összes előnyéhez nem jutnak hozzá a tárgyalók.
Alkalmazkodó: a saját céljainkat alárendeljük a másikénak, ez hosszú távú üzleti kapcsolat esetén megengedhető a személyes szint erősítése érdekében, viszont így nem érjük el a téma szintjén a számunkra legelőnyösebb megállapodást.
Versengő: rövid távú kapcsolat esetén megengedhető és megtérülhet, veszélye azonban, hogy kemény alkukat eredményez, osztozkodó helyzetbe kerülhetünk, és a kezdő ajánlatnál jobbat nem érhetünk el, sőt még a tárgyalás is lehetetlenné válhat.(Pl.: Emil b. lakás eladása)
Együttműködő vagy problémamegoldó: A felek olyan szituációt próbálnak teremteni, ahol a legkisebb a szembenállás, kreativitás jellemző rá, a célokat nem egymást kizáró módon próbálják kezelni, a partner célja is fontos.
Az együttműködő tárgyalási módszer akkor lehet eredményes, ha a partner beállítódása hasonló. • Minél hosszabb távú kapcsolatra törekszünk, annál fontosabbá válik ez a fajta tárgyalási stratégia. • Pl.: ügyfél megtartás, Rover Car esete
Pl.:Rover Car • Átlagban 3 évente cserélnek autót a hűséges vevők, az elsőt 30 évesen , az utolsót 60 évesen veszik • Cél: a vásárlói hűség növelése volt • Egy ügyfél elvesztése: 90.000 Fontot jelent a vásárlásban, 2.700 Fontot a szervizben • GB-ben a Rover hűséges vevők kb.: 56% • A márkahűség 1%-os növelése: 200millió Font növekedést eredményezett
Kompromisszum: a saját érdekek csak a másik érdekeinek korlátozásával érvényesíthetők, kölcsönös engedményeket adnak, így viszont nem érhető el a legoptimálisabb eredmény.
A Barlai féle 8 fázisú modell (1992) • Előkészület: 1.tervezés, átgondolás 2.ráhangolódás • Interakció: 3. légkörteremtés 4. bizalomkeltés, szükségletfelmérés 5. aktív ráhatás, motiválás 6. elfogadás(döntés, megegyezés) 7. lezárás, befejezés • Utógondozás: 8. értékelés, státuszelemzés
Az előkészület első fázisa:a tervezés, átgondolás • Információ gyűjtés (STEP elemzés, magáról a partnerről, stb.) • A tárgyalási célok meghatározása • A tárgyalási folyamat megtervezése • A saját álláspontunkat támogató adatok rendezése • Az érvek kidolgozása • A tárgyalás során előforduló helyzetek előre moderálása( Oakwood módszere) • A prezentáció eszközeinek kiválasztása
Az előkészület második fázisa: a ráhangolás • Lépései: • Lazítás • Pozitív beállítódás • Koncentrálás • Helyszín felmérése • Előzetes benyomások értékelése(ha van)
A pozitív beállítódás az önértékelés magas szintjét eredményezi, amely magasabb személyes elvárásokhoz és nagyobb eredményekhez vezet
A tudatosan irányított gondolatok elősegítik, hogy ne a tétre koncentráljunk, hanem a különböző megoldási lehetőségekre.
A légkörteremtés fázisa • Lépései: • Első benyomások szerzése • Köszönés, bemutatkozás • Megjelenés • Semleges témaválasztás • Pozitív kapcsolat kiépítése
A légkörteremtés fázisa • A kommunikációs egymásra hangolódás időszaka ez, a testbeszédnek és az illemtannak fontos szerep jut. • Ilyenkor alakítjuk ki, vagy mélyítjük el a kapcsolati szintet
Gyakorlott tárgyalók nagy hangsúlyt fektetnek a jó légkör kialakítására, mert a későbbi egyezkedési szakaszban komoly jelentőséggel bírhat.
Ha jó benyomást sikerül kialakítunk magunkról, akkor ez ráépül a cég és termékeink imázsára. Ez pedig hatékonyan működik a partner ellenállásának felszámolásában.
A szükségletfelmérés fázisa • Nevezzük igényfeltárásnak is • A partner igényeit, szükségleteit felmérjük, feltárjuk • Kérdezéstechnika • Értő figyelem módszere
Az aktív ráhatás, motiválás fázisa • A meggyőzés fázisa • Érvelések, haszonérvelés • Létrejönnek a kölcsönös ajánlatok, és felvázoljuk a lehetséges egyezség körvonalait
Az elfogadás (döntés, megegyezés) fázisa • Összefoglaljuk a megállapodás szerteágazó feltételeit • A döntést ebben a szakaszban hozzuk meg • Ha nem érett meg a döntés, akkor „fellazításként” új érvet, egy másik választási lehetőséget,újabb feltételt adhatunk • A megállapodás írásos elkészítése
A lezárás, befejezés fázisa • A viselkedés ismét formálissá válik • A feszültségi és figyelmi szint is csökken • Előtérbe kerül újra a kapcsolati szint, • Jó hangulatban,kedvező benyomással akarunk búcsúzni • Érzékeltetnünk kell, hogy a búcsúzással még nem szűnik meg a kapcsolat
Utógondozás: értékelés, státuszelemzés fázisa • A tárgyaláson szerzett adatok írásos rögzítése • A tárgyalás menetének elemzése • A tárgyalás eredményeinek elemzése • Az elért helyzet megítélése • Felkészülés a következő tárgyalásra
A tárgyalás során két fő módon haladhatunk: laterális és vertikális rendszerben(Scott,1988) • Laterális megközelítésben: a téma egészét tárgyaljuk, egyre jobban belemegyünk a részletekbe • Vertikális megközelítésben:a tárgyalást több résztémára bontjuk,egyenként mélyítjük el, és ha valamilyen eredményt elértünk, akkor áttérünk a következőre.