Kivitelezői EBK Oktatás

1. Munkairányítói EBK oktatási modul Kivitelezői EBK Oktatás Kiadva: 2013.03.01.

2. Az oktatási modul célja A munkairányítóknak kiemelt szerepük van a kivitelezői munkabiztonságban: - szakképzett létszámot biztosít - megfelelő munkaeszközöket biztosít - szervez és irányít - ellenőriz és beavatkozik - felelős az EBK szabályok betartatásáért Ezért átfogó ismeretekkel kell rendelkezniük a munkavégzés: - személyi, tárgyi és szervezési feltételeiről - EBK jellegű jogszabályi előírásairól - a MOL vonatkozó EBK szabályairól - a munkafolyamatok összehangolásáról - stb.

3. A kivitelezés MOL oldali szereplői A beruházási, karbantartási munkák megrendelői, a területükön történik a kivitelezési munkák végrehajtása. - Kutatás & termelés - Termelés (Finomítók és a TVK) - Logisztika (Bázistelepek, közúti-, vasúti töltők) - Kiskereskedelem (Töltőállomások) Üzletek Beruházás A beruházási munkákat szervező, koordináló MOL/TVK szervezet. MOL oldali szerződésgazda és projekt irányító. Petrolszolg A karbantartási munkákat szervező, koordináló és részben végrehajtó MOL leányvállalat. MOL oldali szerződésgazda és projekt irányító. FF & EBK MOL/TVK szinten egységes EBK szervezet; EBK szabályokat hoz, segít a kivitelezőknek azok értelmezésében, és ellenőrzi betartásukat.

4. A szerződés EBK követelményei Önálló mellékletként tartalmazza a MOL EBK szabályokra vonatkozó előírásait - jogszabályi követelmények - MOL szabályok (lehet szigorúbb a jogszabályinál!!) A munkairányító kötelessége megismerni a szerződés EBK mellékletének előírásait!!! Fővállalkozó A fővállalkozónak csatolnia kell az EBK mellékletet az alvállalkozóival kötött szerződésekhez!!! Alvállalkozó Alvállalkozó

5. Munkairányító Munkavédelmi törvényből adódó felelőssége Az Mvt. a munkáltató kötelességévé teszi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítását, összhangban a munkavállalók felelősségével (kötelezettségével). A munkáltatók felelőssége elsődleges, mivel a feltételek megteremtéséhez az eszközöket neki kell biztosítani. A munkavégzés irányítási feladatai során a helyszíni irányító személy bizonyos mértékben e munkáltatói feladatokat veszi át a munkavégzés helyszínén.

6. Biztonsági és egészségvédelmi terv követelményei 4/2002 SzCsM-EüM rendelet alapján az építés-, kivitelezési tevékenység esetén biztonsági és egészségvédelmi tervet kell készíteni. Ha a MOL szabályok szerint az adott munka EBK Terv köteles is, akkor közös dokumentumban kell elkészíteni!!! A tervet első alkalommal a tervezési szakaszban kell elkészíteni, majd a kivitelezési szakaszban az esetleges változásokkal aktualizálni kell. Tartalmi kialakításnál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabály követelményeit, valamint az alábbiakat: • munkafolyamatok időbeni lefolyása, • egyidejű munkavégzések összehangolása, azok egyedi szabályai, • csak egymás után végezhető tevékenységek meghatározása, • az adott építési munkahely sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre és a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények meghatározása, • azon különleges intézkedések meghatározása, amelyek az adott építési munkahely veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

7. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor • A biztonsági és egészségvédelmi tervet ellenőrzi és az abban foglaltakat betartatja. • Összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását. Különösen az egyszerre, vagy csak egymás után végezhető munkafázisok meghatározását. • A különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának összehangolását végzi. • Közreműködés az építési munkahelyeken egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között, a tevékenységek összehangolásában. • Párhuzamos munkavégzések esetén a helyszíni munkairányító koordinációból adódó feladataiból is vesz át a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A koordinátor kijelölése és foglalkoztatása a fő(vállalkozó) feladata és felelőssége.

8. A munkairányító feladatai, kötelességei (1) • rendszeresen meggyőződik arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket (jogszabályi és MOL/TVK követelmények) • - köteles a munkaengedély kiállításában az üzemeltetővel együttműködni, az abban előírt speciális előírásokat betartatni • feladata, hogy a munkahelyek, munkaeszközök, berendezések a munka- es tűzvédelmi követelményeknek megfeleljenek • a munkavállalók a munkájukkal összefüggő ismereteket elsajátítsak, az előírásokat betartsák • a megfelelő eszközöket, munka- illetve védőruházatot használják, szükség esetén cseréljék;

9. A munkairányító feladatai, kötelességei (2) • az irányítása alá tartozó területen rend és fegyelem legyen. • felelős a gépek, berendezések, szerszámok biztonságos állapotáért, az időszakos felülvizsgálatok elvégzéséért, az ezt igazoló dokumentumok helyszíni rendelkezésre állásáért • gondoskodik arról, hogy a gépek, berendezések, technológiai leírások, egyéni védőeszközök magyar nyelvű dokumentumai rendelkezésre álljanak, a helyszínen legyenek, azok bizonyítottan oktatásra kerüljenek a munkavállalók részére. • felelősek a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzéséért, annak megfelelően, hogy azok folyamatosan kielégítsék az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

10. A munkairányító feladatai, kötelességei (3) • köteles gondoskodni szükség szerint az ivóvíz, melegítőital ellátásról, ill. az előírt pihenőidők betartásáért • felelős az elsősegélynyújtás feltételeinek a munkahelyen történő személyi és tárgyi feltételeinek a biztosításáért • köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók egészségüket vagy biztonságukat fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén a munkát azonnal beszüntessék, és biztonságos helyre távozzanak.

11. A munkairányító helyettesítésének módja, esetei A munkairányító csak indokolt esetben és rövid ideig hagyhatja el a munkaterületét. Amennyiben a munkavégzés helyszínét ideiglenesen elhagyja, köteles egy alkalmas személyt a munka irányítására kijelölni, (karszalagját átadni) és ezt a munkavállalók tudomására hozni. A munkairányító köteles a munkavégzés teljes időtartama alatt viselni a piros karszalagot

12. Kapcsolattartás a MOL képviselőivel • A munkairányító köteles az elérhetőségét biztosítani a MOL kijelölt kapcsolattartója felé. • Területi kapcsolattartó lehet: az üzemeltető területi felelőse, projektfelelős, vagy a munkaengedélyt kiállító személy. • A munkairányító köteles jelenteni a MOL kapcsolattartója felé, ha: • MOL általi beavatkozás, közreműködés szükséges • veszélyt, rendellenességet észlel a munkavégzés során • változás állt be a munkaengedélyben leírtakhoz képest, - EBK esemény történik

13. EBK terv Célja: EBK kritikus munkák esetében a kivitelezést végző fő-, és / vagy alvállalkozó(k) előzetesen átgondolják az előttük álló munkafolyamatokat, technológiából adódó körülményeket, lehetséges kockázatokat és felmérjék annak eszköz (munka-, védő-, és biztosító) és személyi kompetencia igényét. Készítő: Az adott munkát végző fő-, vagy alvállalkozó készíti el, és adja le a konkrét munkavégzés előtt, Jóváhagyó: A munkavégzéssel érintett üzemeltető kijelölt képviselője valamint a MOL FF&EBK illetékes szakértője

14. EBK terv tartalmi elemei - Ki, mikor, mit fog pontosan csinálni? - Milyen munkaeszközöket, védő-, és biztosító eszközöket fognak a használni? - Kik lesznek a munkavégzés irányítói? - Milyen különálló lépésekből áll az adott munkavégzés? - Milyen kockázatokkal számolnak az egyes munkafolyamatok során, és mit tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat (JSA)? Helyszín és az érintett felek azonosítása Tevékenységek megjelölése Eszközök és berendezések Védőruha, védőeszköz Szükséges képzettségek (EBK kompetencia) Munkaterület határai Alvállalkozók menedzsmentje Felügyelet, ellenőrzés Hulladékgazdálkodás Részletes munkautasítás, melyből a teljes folyamat átlátható Munkafolyamat lépéseinek kockázatelemzése Kockázatcsökkentő intézkedések A munkairányítónak kötelessége megismerni és a dolgozóival megismertetni az EBK Terv tartalmát!!!

15. Munkaterület átadás-átvétel folyamata • Résztvevők: • Üzemeltető képviselője vagy helyettese (engedélyező), • Vállalkozó felelős műszaki vezetője vagy munkairányítója (munkavégző), • Fővállalkozó (vagy Petrolszolg) felelős műszaki vezetője vagy képviselője, • MOL FF&EBK képviselője, • Beruházás képviselője (beruházások esetén), • A vállalkozó Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (ahol értelmezhető), • Feltételek: • Jóváhagyott EBK terv megléte (kötelező), • Üzemeltető által előkészített (izolált) munkaterület, • Munkaterület előzetes helyszíni bejárása, • Átadás-átvételi jegyzőkönyv • Írásban dokumentált (kötött formátumú nyomtatvány), • Minden érintett fél által aláírva érvényes, • Ebben dokumentálható a munkaterület visszavétele és az EBK teljesítmény értékelés is A munkaterület sikeres átvétele önmagában munkavégzésre nem jogosít (Érvényes munkaengedély szükséges)

16. Munkaterület átadás-átvétel / Üzemeltetői feladatok / Üzemeltetői feladatok: • Az érintett munkaterület előkészítése / minden veszélyes energia felkutatása, kizárása, kitáblázása / • A munkaterület átadással érintett tevékenységgel párhuzamosan lesz e még egyéb munkavégzés a helyszínen!? Ha igen, azt minden esetben jelezni kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvön a vállalkozó felé, • A tárgyi munkához szükséges engedélyek típusainak és azon személyeknek (munkavállalói csoport) a megnevezése, akik a meghatározott engedély típusokat kiadhatják, • Információk (jelzés, gyülekezési pont, fontosabb hívószámok, stb.) Havária esetére, • Meg kell határozni, hogy a tárgyi munka befejezése után a technológia / gép újraindításához milyen egyéb vizsgálatok (villamos, gépészeti felülvizsgálat, nyomáspróba, stb..) elvégzése és dokumentálása szükséges. Amennyiben ilyen vizsgálatok elvégzését határozzák meg a munkaterület átadása során, akkor annak visszavételéhez ezen jegyzőkönyvek megléte minden esetben szükséges, mivel azon gépek / technológiák újbóli üzembe állításának feltételei ezen jegyzőkönyvek / vizsgálatok megtörténte. A szükséges vizsgálatokat az üzemeltető határozza meg, azok elvégzése vagy elvégeztetése a munkát végző (fő)vállalkozó feladata. • Telephelyen való közlekedés szabályainak meghatározása. Itt kell megadni azt is, hogy közúti járművekkel, munkagépekkel hol és milyen feltételek mellett állhatnak meg (parkolhatnak) és végezhetnek munkát. Az esetleges útlezárásokról és azok menetéről is ebben a pontban kell nyilatkozni. • A vállalkozó által telepítendő konténerek felállítási helyének meghatározása, telepítésük dokumentált engedélyezése

17. Munkaterület átadás-átvétel / (Fő)vállalkozói feladatok / (Fő)vállalkozói feladatok: • Nyilatkozat az EBK terv elkészítésére és jóváhagyására vonatkozóan (ki és mikor fogadta el). Elfogadott EBK terv nélkül nem lehet munkaterületet átadni! • Nyilatkozat a foglalkoztatni kívánt alvállalkozókról • Nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy kíván e az átvett munkaterületre konténert vagy mobil WC-t telepíteni, és azoknak mi a rendeltetésük (pl.: melegedő, raktár) , • Nyilatkoznia kell arról, hogy a munkavégzéssel összefüggésben ki az a kontakt személy, akivel az üzemeltető tartani tudja a kapcsolatot, • A munka elvégzése után a munkaterület visszaadásakor az üzemeltető által kért vizsgálatok (villamos, gépészeti felülvizsgálat, nyomáspróba, stb.) elvégzése, azok jegyzőkönyvezése, a jegyzőkönyvek átadása az üzemeltetőnek,

18. A munkamegrendelés tartalma Munkamegrendelés főbb tartalma: SAP SM rendelésszám: egy munkára vonatkozik Megrendelésszám: egy adott SM számon belül több megrendelés is lehetséges, különböző munkákra Kivitelező adatai A megrendelt munka rövid megnevezése Munkát végezni (munkaengedélyért folyamodni) csak munkamegrendelés birtokában lehet

19. A „Megbízás” dokumentum • Nyilatkozat az: • emberek megfelelő szakképzettségéről • eszközök megfelelőségéről • A munkáltató állítja ki és írja alá • A munkairányító hozza magával • Ahány munkáltató, annyi megbízás • Minden típusú munkához szükséges • Egy adott munkára szól • Sorszámmal rendelkezik • Két példányos • Névlista és eszközlista (mindkettő „pótlapozható”) • Meghatalmazás a: • (veszélyes) tevékenység végzésére

20. A „Munkaengedély” dokumentum (1) • A munkairányító folyamodik munkaengedélyért az alábbi feltételek teljesülése és ismerete esetén: • - munkavégzés helye és tartalma • - megfelelő létszám és eszközök • - munka megrendelés szám • - kitöltött megbízás A munkavégzés engedélyhez kötött • A MOL/TVK terület képviselője kiállítja a munkaengedélyt: • - típus (általános, tűzveszélyes, beszállásos, behajtási engedély) • - veszélyek, kockázatok • - elvégzendő feladatok (kezdeti gázkoncentráció mérés, szakaszolás, lehatárolás, stb.) • - óvintézkedések, védőeszközök, folyamatos gázkoncentráció mérés stb. Adott időszakra szól Hosszabbítható Az engedély kiadó és a munkairányító közösen értelmezik az engedélyben foglaltakat

21. A „Munkaengedély” dokumentum (2) Amennyiben az engedély kiadója szükségesnek tartja, akkor amunkairányítóval helyszíni bejárás során értelmezik az engedélyben meghatározott feltételeket. • A munkairányító átveszi a munkaengedélyt és az alábbiak szerint jár el: • - az engedélyben foglalt feltételek teljesüléséről gondoskodik • - értelmezi az engedélyben foglalt követelményeket az irányítása alatt lévő dolgozókkal (napi tool-box megbeszélések) • - a feltételek teljesülését folyamatosan ellenőrzi és megköveteli az irányítása alatt dolgozóktól • - megőrzi és a munkavégzés helyén tartja • - ellenőrzéskor bemutatja A munkavégzés engedélyhez kötött Nem csak egy papír, ami nélkül tilos dolgozni!!!

22. A „Munkaengedély” dokumentum (3) Általános munkára Tűzveszélyes munkára Ezekben az esetekben az engedély kiadást mindig megelőzi a MOL/TVK általi kezdeti gázkoncentráció mérés. Csak határérték alatti mért értékek esetén történik meg az engedély kiadás Beszállásos munkára Gépjármű behajtásra

24. Magas EBK kockázatú tevékenységek - felsorolás Tűzveszéllyel járó munkavégzés Magasban végzett munka Beszállással járó munkavégzés Ezen tevékenységek részletes szabályait a vonatkozó jogszabályok írják,de a MOL oktatásnak is része. Kritikus gépi emelés Földmunka Veszélyes tartalmú edényzetek megnyitása Vegyszeres tisztítás, Nagynyomású (300 bar) tisztítás, szemcseszórás

25. Emelési műveletek I. • Az emelőgép üzemeltetője csak olyan emelőgépet és teherfelvevő eszközt használhat, amely rendelkezik: • munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, • munkavédelmi üzembe helyezési engedéllyel (üzemeltető adja ki), • telepíthető emelőgépeknél, telepítési előírással (tervvel), • magyar nyelvű kezelési utasítással, • terhelési diagrammal (gémkinyúláshoz tartozó terhelhetőség), • emelőgép naplóval (rendszeresen vezetett), melyben a rendszeres műszaki karbantartás dokumentálva van, • dokumentált időszakos felülvizsgálatokkal (érvényessége a szerződött munka befejezésének időpontjáig szól): • műszakos vizsgálat (kezelő által dokumentálva emelőgép naplóban) • szerkezeti vizsgálat, (üzemi csoportszám szerinti időközönként) • fővizsgálat, (üzemi csoportszám szerinti időközönként) • biztonságtechnikai felülvizsgálattal (5 évente) • Az emelőgépet csak olyan személy kezelheti, aki: • az emelőgép üzemeltetésére a munkáltatójától írásos megbízással rendelkezik, • az emelőgép kezeléséhez a jogszabályban előírt gépkezelői jogosítvánnyal (könnyű vagy nehézgépkezelői jogosítvány és típusvizsga) rendelkezik, • orvosilag alkalmas,

26. Emelési műveletek II. (emelési terv) • Mit kell tartalmaznia: • Emelőgép azonosítása, • Teherbírások a különböző gémkinyúlásokhoz és dőlésszöghöz (terhelési görbe), • Alkalmazott teherfelvevők, • Emelendő teher tömege, • Teher útjának ábrázolása, • Kitalpalás módja, pótlólagos biztonsági intézkedések, • Emelési műveletben résztvevők kijelölése (teherkötöző, emelést irányító), • Üzemelési terület behatárolása, körülhatárolás módja, • Mikor kell készíteni: • Több daru egymás hatósugarában dolgozik, • Több daruval történő együttes emelés, • Emeléshez emelőgerendát vagy keretet alkalmaznak, • Az emelési művelet alatt személyemelés is történik, • Az emelendő teher meghaladja a névleges terhelhetőség 65%-át, • Munkavállalók dolgoznak a felfüggesztett teher közvetlen közelében, • Villamos vezeték, lakott épület közelében (gép hatósugarában) vagy az feletti emelés, Emelést végző vállalkozás készíti!!!!

27. Emelési műveletek III. • Az emelési művelet közben az emelőgép hatósugarában vagy a függő teher alatt tartózkodni vagy munkát végezni TILOS • Az emelési művelet közben folyamatosan biztosítani kell a kommunikáció lehetőségét az emelésben résztvevők között. A kommunikációs eszközök biztosítása az emelést végző vállalkozás feladata és felelőssége • Az emeléssel érintett munkaterületre az illetéktelenek bejutását meg kell akadályozni elkerítéssel vagy személyes felügyelettel (emelést végzők feladata) • Az emelőgépeket szilárd talajra kell telepíteni (autódaru esetén kitalpalni) az eldőlés vagy akaratlan elmozdulás ellen, mely teherbírása el kell, hogy viselje az emelőgép önsúlyából és az emelt teher súlyából adódó terhet • Az emelendő terhet kizárólag érvényes teherkötözői vizsgával rendelkező személy kötözheti • Amennyiben az emelési utat az emelőgép kezelője nem látja be teljes mértékben, úgy emelést irányító személyt kell kijelölni • Több emelő berendezés együttes emelése esetén még akkor is kötelező az irányító személy kijelölése, ha az emelési utat a darukezelők belátják • Mindig az emelendő teher súlyának megfelelő teherbírású emelőgépet kell használni. Az emelési művelet közben az emelőgépet túlterhelni (gémkinyúláshoz tartozó terhelhetőségtől eltérni) TILOS (amennyiben nem rendelkezne túlterhelés gátlóval) • Az emelés útvonalát és a lerakás helyét minden akadálytól meg kell tisztítani • Az emelőgépek akaratlan vagy engedély nélküli használatát ki kell zárni. Nem használt,őrizetlenül hagyott emelőgépben indító kulcsot hagyni TILOS! • Emelési művelethezminimum 2 fő jelenléte szükséges. Az emelőgép kezelőn kívül a másik személy MOL munkavállaló is lehet, azonban ilyenkor az emelési művelet teljes időtartama alatt az emelés helyszínén kell lennie.

28. Beszállásos munkák I. • Beszállás előtti feladatok: • Veszélyes anyagok, energiák kizárása, kitáblázása (alkalmazása amennyiben lehetséges) • EBK terv készítése (beszállást végzők feladata) • Munkaterület átadás – átvételi eljárás • Előzetes légtérmérés elvégzése (ott, ahol veszélyes gázok, gőzök megjelenhetnek, vagy O2 hiány léphet fel) • Munkaengedély kiadása (üzemeltető – beszállási engedély kiadására vonatkozó jogosultság megléte szükséges) • „Megbízás” a beszállást végzők részére (saját munkáltatójuk adja ki az adott beszálláshoz) • Beszállással végzett munkának minősülminden olyan tevékenység, mely alapvetően nem emberi tartózkodásra készült berendezésbe, szűk térbe való behajolással vagy annak belsejében tartózkodással végezhető, Ilyen terek, berendezések például a következők: • Tartályok • kolonnák • liftakna, • Akna (pl. vízóra akna), • csatorna, • kazán, • árok (1,2 m –től) • szűk tér, stb.

29. Beszállásos munkák II. • Beszálláshoz szükséges létszám • Az EBK tervben, ill. a munkaengedélyben kerül meghatározásra a veszélyek (CH szennyezettség, tevékenység jellege) ill a vonatkozó szabvány előírásainak ismeretében • Beszállók számának meghatározása belépési pontonként • Figyelők számának meghatározása belépési pontonként • Beszálláshoz szükséges védő-, és biztosító eszközök: • Védőruha (engedélyben szereplő védelmi képesség) • Védőlábbeli (bokacipő, bakancs, csizma) • Személyi légtérmérő műszer (ha az engedélyben szerepel) • Veszélyes anyagok belégzése esetén izolációs légzésvédelem • Biztosító eszközök (heveder, jelző-, és mentőkötél) • A veszélyes térbe való bejutást és az ottani munkavégzést segítő eszközök (pl.: létra, állvány, alpintechnikai eszközök)

30. Beszállásos munkák III. • Személyi feltétel • Beszállás személyi feltételei: • 18 életévét betöltött, • Szellemileg és fizikailag a beszállásra, a külső felügyeletre és az esetleges mentésre alkalmas, • Időszakos orvosi vizsgálattal rendelkeznek az adott tevékenységre (p.: tartálytisztítás esetén a tisztítási tevékenységre), • Munkaköréhez a megfelelő szakmai képesítéssel (pl.: tartályvizsgáló), gyakorlattal rendelkezik, • Az adott üzemi EBK oktatásán részt vett, sikeres alap EBK vizsgával rendelkezik, • Minimum létszám megléte (3 fő), A beszállás ideje alatt folyamatos légtérmérés (ha az engedélyben szerepel)

31. Tűzveszélyes tevékenység I. • Tűzveszélyesnek kell tekinteniminden olyan tevékenységet, mely a környezetben és a technológiákban előforduló anyagokra gyújtási veszélyt (pl.: gyulladási hőmérséklet, szikra, láng) jelent. • Ilyenek pl.: • Hegesztés • Lángvágás • Forrasztás • Gyorsvágó, sarokcsiszoló (flex) használata, • Bármely nyílt lánggal járó munka, stb.. • A tűzveszélyes tevékenységre kiadott munkaengedély a dohányzási tilalmat nem oldja fel!!!!

32. Tűzveszélyes tevékenység II. • Tűzveszélyes tevékenységet végző munkavállaló(k) felelős vezetőjének írásos megbízása az adott munkavégzésre • Személyi feltételek megléte • 18. életévét betöltött, • Szellemileg és fizikailag az adott munkavégzésre alkalmas, • Érvényes orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkezik, • Munkaköréhez előírt szakmai képesítésekkel rendelkezik (pl.: hegesztés esetén minősített hegesztő), • Tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik (jogszabály szerint munkavégzés jellegének megfelelő), • Az adott üzemi területre vonatkozó telepi EBK oktatáson részt vett, • Előzetes légtérmérés (csak CH-s területen) • Folyamatos légtérméréshez személyi gázkoncentráció mérő készülék megléte (tűzveszélyes tevékenység esetén a folyamaton gázkoncentráció mérés csak CH-s telephelyek esetben kötelező – a mért érték nem haladhatja meg a felfüggesztési határt), • Minimum 2fő munkavállaló (veszélyes tevékenységnek minősül, így egyedül nem végezhető – 1 fő megfigyelő szükséges, aki szükség esetén be tud avatkozni, segíteni tud a mentésben • Egyidejű, párhuzamosan végzett tűzveszélyes tevékenység esetén EBK terv, melynek része a tevékenységre vonatkozó veszélyelemzés. • Minimum 1 db üzemképes, ellenőrzött tűzoltó készülék (A munkaterületen a tevékenységből és a feltételezhetően keletkező tűz mértékének és jellegének függvényében meghatározott számú és fajtájú)

33. Tűzveszélyes tevékenység III. • Engedélyt csak jogosultsággal (tűzveszélyes tevékenység) rendelkező személy adhat ki • Tűzveszélyes tevékenység környezetéből (10m-es körzetből) minden éghető anyagot el kell távolítani • A munkavégzés alatti CH-s területen valamint annak 20m-es körzetében lévő csatorna és akna nyílásokat gázzáró takarással le kell fedni (10cm homok + ponyva) • A munkavégzést fel kell függeszteni, ha az éghető gáz koncentrációja meghaladja, nyílt terepen és emberi tartózkodásra szolgáló épületekben az ARH 20%-ot, tartályba, aknába való beszállás esetén az ARH 5%-ot. • Magasban történő tűzveszélyes (szikrát keltő) munkavégzések esetén különös figyelmet kell fordítani az alatta elhelyezkedő helyiségekre, munkaterületekre. • A nyíltláng, fedetlen ív alkalmazásával járó munkavégzések (hegesztés, lángvágás, stb.) hatókörzetében (helyiségekben, építményekben) üzemelő füst-, láng- vagy hőérzékélőket a tűzveszélyes tevékenység közvetlen megkezdése előtt – a munkavégzés időtartamára – a téves riasztások elkerülése érdekében ki lehet kapcsoltatni a munkaterület üzemeltetőjének engedélyével. • A tevékenység befejezését követően az engedély kiadónak gondoskodnia kell az esetleg kikapcsolt védelmi rendszer (üzemelő füst-, láng- vagy hőérzékélőket ) üzembe helyezéséről.

34. Magasban végzett munka I. • Magasban végzett munkának minősülminden olyan tevékenység, ahol a munkavégzés szintje a talajszinttől legalább 2m magasságban vagy az fölött van és nincsen rögzített leesés elleni védelem (pl.: Építési munkahelyeken legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük) A kollektív védelmet előnyben kell részesíteni az egyéni védelemmel szemben!!!!

35. Magasban végzett munka II. • Magasban végzett munka esetén a munkavégzés helyének megközelítésevalamint maga a munkavégzés is körülményes és veszélyes lehet, ezért az alábbi követelmények betartása szükséges: • Lehetőség szerint rögzített talajról (telepített munkaállás)végezzünk munkát, ahol legalább 1m magas 2 soros korlát védi a munkavállalót a leesés ellen, • Telepített munkaállás hiányában az alábbi lehetőségek választhatók: • Szabványos állvány építése (szabványos járófelület, 2 soros korlát lábdeszkával), ahol a munkaterület megközelítése és a munkavégzés helye is biztonságos közlekedésre és munkavégzésre alkalmas • Létrák használata a munkaszint megközelítéséhez és rövid idejű rutin feladatok (egyszerű és könnyű szerszámok – pl.: csavarhúzó - alkalmazása) elvégzéséhez 2m magasságig. • Leesés ellen egyéni védelem használata. Egyéni védelem választása esetén a teljes testhevederzet használata minden esetben kötelező. A munka jellegétől függően kell megválasztani a kikötési ponthoz való kirögzítés módját. Ez lehet helyzetbe hozó „Y” kötéllel vagy egy felső ponthoz vagy kötélpályához kirögzített zuhanásgátló alkalmazásával. Az egyéni védőeszközök kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni az adott munkahely körülményeit Leesés elleni védelemként munkaöv használata TILOS.

36. Magasban végzett munka III. • Abban az esetben, ha 2m feletti munkaterületen a munkavégzés csak a biztonsági elemek (korlát) megbontásával vagy azokon való áthajolással végezhető, úgy kötelező a leesés elleni védőeszközök (teljes testhevederzet és „Y” kötél vagy zuhanásgátló berendezés) használata. • A kikötési pontokat úgy kell megválasztani, hogy az legalább 1000 kg teherbírású és pozícióját tekintve a munkavégző felett legyen. A kikötési pontok meghatározása a munkavégzést közvetlenül irányító személy feladata az üzemeltető tájékoztatása és egyetértése mellett. • A zuhanásgátló kiválasztásánál figyelembe kell venni a munkaszint és a kikötési pont magasságát a talajszinthez (vagy az alatta lévő szerkezetekhez) viszonyítva, hogy a munkavállaló zuhanását még a talajszint elérése előtt megállítsa annak sérülése nélkül. • A teljes testhevederzet rögzítő elemét (első vagy hátsó) a felette lévő kikötési ponthoz csak szabványos kötélzettel (pl.: „Y” kötél) lehet rögzíteni. Erre a célra nem minősített kötelek használata TILOS. • A magasban végzett munka veszélyes tevékenységnek minősül, így minimum 2 személy végezheti. A személyeknek orvosilag alkalmasnak (magasban végzett munkára), és a védőeszközök használatából kioktatottnak kell lenniük. • Sérült vagy időszakos felülvizsgálat nélküli védőeszköz használata TILOS!!!

37. Magasban végzett munka IV • Magasban végzett munka esetén a szerszámokat, alkatrészeket, gépeket úgy kell elhelyezni (gépek esetében rögzíteni), hogy azok leesésükkel plusz kockázatot ne okozzanak az alatta lévő munkaterületen. A munkavégzés közben a munkaterület alatti közlekedést ilyen esetben munkaszervezéssel kell korlátozni vagy meg kell tiltani. Amennyiben gépet, berendezést telepítenek a munkaszint alatt, akkor azt a leeső tárgyak ellen védeni kell. • A magasban végzett munkához használt egyéni védőeszközök kiválasztása, munkavállalók részére történő biztosítása, időszakos ellenőrzése, használatuk dokumentált oktatása a munkát végző cég feladata és felelőssége. Az eszközök minősítését és időszakos felülvizsgálatának dokumentumait a munka helyszínén kell tartani, hogy egy esetleges ellenőrzés kapcsán azokat be tudják mutatni. • Létrák használata esetén a 3 pontos érintkezést minden esetben fenn kell tartani. Létrán való közlekedés közben a kézben munkaeszközt vinni TILOS, arra szerszámtáskát vagy arra kialakított tokot kell alkalmazni. • Az állványokat és létrákat szilárd alapra kell elhelyezni, szükség esetén eldőlés ellen is biztosítani kell őket.

38. Állványépítés I. • Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. • A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak. • Minden 2m-nél magasabb munkaszinteket, átjárót, feljárót védőkorláttal (1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással) kell ellátni. • Az állványzat mérete, alakja és elrendezése • feleljen meg az elvégzendő munka típusának, • feleljen meg a tervezett terhelésnek (max. terhelhetőséget jelölni kell), • tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést és mozgást, • Az építési állványok tervezését, kivitelezését, felülvizsgálatát, munkavédelmi üzembe helyezését a 4/2002 SzCsM-EüM rendelet előírásai, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell elvégezni, figyelemmel a kapcsolódó, mértékadó nemzeti szabványokban foglaltakra is.

39. Állványépítés II. • Azok az állványok esetében, ahol az állvány teherbírása meghaladja a 2000 N/m2-et, vagy a magassága a 6 m-t ott állványtervet kell készíteni. Az ennél kisebb állványok esetében szerkezeti vázlat készítése kötelező • A telepített állványon való munkavégzéshez szükséges munkaengedély kiadásához az engedély kiadója (üzemeltető) részére minden esetben betekintésre biztosítani kell az állványterv vagy a szerkezeti dokumentáció valamint az előzetes vizsgálat írásos dokumentációját Munkaengedély csak ezek megléte esetén adható ki • A mobil (guruló) állványokat használat előtt elmozdulás ellen biztosítani kell (ki kell fékezni) • Mobil állvány mozgatásakor az alábbiakra kell figyelni: • úgy mozgatni, hogy azon munkavállaló tartózkodik TILOS • a tervezett mozgatási útvonalat biztosítani kell (magassági viszonyok, esetleges villamos légvezetékek, stb..). Szükség esetén az állvány magasságát csökkenteni kell. • ellenőrizni kell a mozgatás útján, az esetlegesen belógó villamos vezetékek vagy technológiai elemekre valamint az útvonal egyenletességére vonatkozóan • Épített állványok esetében minden második szintet egy fix technológiai ponthoz ki kell kötni eldőlés ellen. Kikötésre csak húzó és nyomó igénybevételre is alkalmas szerkezetet lehet használni. Lágyvas huzallal történő kikötés TILOS • Az állvány padozatának szélessége 0,6m –nél kisebb nem lehet. A padozat szélességének alkalmazkodnia kell az állványkeretnek megfelelő terítési szélességnek. Az állványt egymásra merőleges síkban ki kell merevíteni (keresztmerevítők beépítésével – andráskötés) • Az állványzat megközelítésérespeciális létrákat vagy lépcsőket kell alkalmazni, melyeket eldőlés ellen fixen rögzíteni kell. Az állvány munkaszintjének megközelítésére a merevítők nem használhatók • Az állványok építéséhez minimálisan 2 fő munkavállaló szükséges.

40. Állványépítés III. • Az állványt az arra felhatalmazott személynek (állványt építő cég munkavállalója) át kell vizsgálni: • Használatba vétel előtt, • Szerkezeti módosítás vagy használaton kívül helyezéskor, • Kedvezőtlen időjárás után (vihar, földrengés, stb..) • Az állvány átvizsgálásának tényét és az eredményt írásban kell rögzíteni, amely tartalmazza az átvizsgált követelményeket a végleges értékelést, valamint egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az állvány a vonatkozó szabvány előírásainak megfelel és munkavégzésre alkalmas, • Minden baleset vagy esemény után ami befolyásolhatta annak szerkezeti elemeit vagy stabilitását, • Hosszú megszakítás a használatban (1 hét után ismételt vizsgálat és dokumentálás szükséges) • A vizsgálatnak ki kell terjednie: • Az állványtervekkel való azonosságra, • Szerkezeti elemek állékonyságára (pl.: alapozás, toldás, merevítés, kikötés), • Biztonsági berendezésekre (pl.: feljárók, korlát, lábdeszka, terhelhetőség, egyéb feliratok, tűzvédelem, villámvédelem, világítás)

41. Földmunka I. • A földmunkák a talaj megbontásával járó kézi vagy gépi tevékenységek, melyek a sekély kézi ásástól az épületekhez és nagyobb szerkezetekhez végzett nagy és összetett, gépek használatával járó kiásásig terjednek, melyek jelentős kockázatot jelentenek (pl.: talajmegcsúszás, betemetés, mocsaras területen való elmerülés, beesés, árokban végzett munka)

42. Földmunka II. • Aföldmunkák esetébenaz alábbiminimális létszámotkell biztosítania az azt végző vállalkozónak: • A MOL területein végzett földmunkák (kézi vagy gépi) esetén az 1,2 m vagy annál mélyebb árkok kiásására vonatkozóan EBK tervet kell készíteni, valamint a munkavégzés előtt a munkaterületet dokumentáltan át kell adni a vállalkozó részére • Az 1,2m–nél mélyebb árkok esetében figyelembe kell venni a beszállásra vonatkozó követelményeket is • Az EBK terv készítésénél az alábbiakra is ki kell térni: • munkagödör kialakításának módja (kézi, gépi), • kitámasztásra használt elemek, • létszám követelmények, • védő és biztosító eszközök, • munkaterületen lévő vezetékek (villamos, termék, stb..) elhelyezkedése, kizárásra vonatkozó követelmények, • Az EBK terv tartalmát minden érintett munkavállalóval dokumentáltan meg kell ismertetni.

43. Földmunka III. • Földmunkák végzésekor, • 0,25 m és 1,25 m mélységek közöttjelzőkorlátot(piros-fehér vagy sárga-fekete csíkos jelző szalag, mely a munkaárokhoz közeledőknek jelzi a veszélyt. 1 m magasságban kell kifeszíteni) • 1,25 m-t meghaladó mélység esetén védőkorlátot (minimum 1 m magas stabil telepítésű – pl.: fadeszkákból ácsolt korlát – szerkezet, mely fizikailag akadályozza meg a beesést) kell létesíteni a munkagödör köré, annak szélétől 1m távolságban. • Földmunkavégzés esetén építési napló vezetése kötelező, melynek felelőse a földmunkát végző vállalkozó • Munkaengedély a földmunkára csak akkor adható, ha: • EBK terv készült, mely jóvá lett hagyva (1,2m vagy annál mélyebb árok esetén) • a munkaterület átadásra került (1,2m vagy annál mélyebb árok esetén) • az adott földmunkához szükséges létszám rendelkezésre áll, • a földmunkával érintett technológiai területen fel lettek térképezve a veszélyes energiák (földben futó csővezetékek, villamos vezetékek, irányítástechnikai kábelek), melyek szükség esetén izolálva lettek • teljesülnek a beszállás feltételei (kizárólag 1,2 m vagy annál mélyebb kézi földmunka esetén) • a kötelező folyamatos légtérméréshez kalibrált készülékkel rendelkeznek (csak abban az esetben nem kötelező a folyamatos légtérmérés, ha az éghető gázok jelenlétével biztosan nem kell és lehet számolni – pl.: zöldmezős beruházás esetén)

44. Földmunka (Gépi) IV. • Gépi földmunka esetén a földmunkagép hatósugarában vagy az éppen megmunkálás alatt lévő árokban, személy nem tartózkodhat. Ezt a munkagép mind a két oldalán táblával („A gép veszélyes körzetében tartózkodni tilos”) meg kell jelölni • Gépi földmunka esetén a munkaárkot csak olyan távolságban lehet megközelíteni, hogy a munkaárok szélének megcsúszása, beomlása valamint a munkagép bezuhanása ne következhessen be. Ez a távolság csökkenthető, ha a munkaárok dúcolását úgy tervezték meg, hogy elbírja a munkagép általi többletterhelést • A munkaárok szakadó-lapján gépek berendezések telepítése, nehéz anyagok tárolása nem megengedett. • A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve. • A leállított vagy őrizetlenül hagyott földmunkagépeket az akaratlagos elmozdulás ellen biztosítani kell, valamint biztosítani kell, hogy illetéktelenek ne tudják elindítani (pl.: indítókulcsot ilyenkor ki kell venni) • A földmunkagép vezetőjén kívül más személy csak abban az esetben szállítható a munkagépen, ha gyártó által kialakított üléssel rendelkezik, mely megfelelően rögzített és biztosítja a benne ülő személy ki vagy leesés elleni védelmét.

45. Földmunka (Gépi) V. • Amennyiben a földmunkával érintett munkaterületenveszélyes energiák (pl.: villamos vezetékek, irányítástechnikai vezetékek, termék vezetékek, stb.) jelenlétével kell számolni, úgy azokat előzetesen fel kell térképezni és lehetőség szerint ki kell zárni. • Kőolaj vagy termék vezetékeket munkagéppel (annak bármely elemével – kanállal) 0,5 m–nél jobban nem lehet megközelíteni. A vezetékek feltárását ilyen esetben kézi munkavégzéssel kell tovább végezni. • Elektromos szabadvezetékeket földmunkagéppel vagy annak bármely alkatrészével (pl.: gém) úgy lehet megközelíteni, hogy az alábbi biztonsági távolságokat minden esetben tarthatók legyenek: • Amennyiben az itt felsorolt biztonsági távolságok nem tarthatók, akkor az üzemeltető köteles intézkedéseket tenni az áramütés veszélyének elkerülésére. Ilyen intézkedés lehet a feszültségmentesítés, a vezeték áthelyezés, vagy a munkaterület lehatárolás.

46. Földmunka (Kézi) VI. • Kézi földmunkavégzés esetén a munkaárkot oly módon kell kialakítani, hogy • meg lehessen akadályozni a kitermelt föld visszapergését a munkaárokba (0,5 m-es padka kialakításával) • biztosítva legyenek a munkaárok oldalai bedőlés, beomlás ellen (dúcolás vagy megfelelő rézsűzés alkalmazásával) • a munkavállalók részére minden körülmények között biztosítva legyen veszély esetén a munkagödörből való biztonságos kijutáslehetősége (ezt többnyire létrával kell megoldani, melynek a teljes művelet alatt a telepítés helyén kell maradnia.) • A munkagödörnél alkalmazott biztonságtechnikai elemeket (kialakított rézsűzési szög, dúcolás, lépcsőzetes kialakítás) a talajmechanikai tulajdonságok figyelembe vételével kell meghatározni. 0,8 m vagy annál mélyebb munkagödör esetén alkalmazásuk kötelező • Dúcolt munkagödör • mélyítését a talaj minőségétől függően (tömör talajban 1 méterenként, lazább talajban legalább 0,5 méterenként) dúcolással követni kell, • fenékszélessége nem lehet 0,8 m-nél kisebb. • A munkagödörbe való lejutást és az onnan való feljutást 5m mélységig elmozdulás ellen rögzített támasztó létrával meg lehet oldani. Ezt meghaladó mélység esetén lépcső kialakítása indokolt. A munkaárokba behelyezett támasztó létrának olyan hosszúnak kell lennie, hogy a talajszint fölé min. 1 m-re kinyúljon, ezzel biztosítva a biztonságos közlekedést.

47. Földmunka (Kézi) VII. • Munkaárkok és munkagödrök esetén legalább 200 méterenként átjárót kell kialakítani. Az átjáró szélességének legalább 0,6 m-nek kell lennie. 1 m-nél mélyebb munkaárkok felett kialakított átjáró esetén mindkét oldalon 2 soros korlátot kell kialakítani. • Meglévő épületalap mellett munkagödröt csak olyan mélységben szabad kialakítani, amely nem befolyásolja a mellette lévő épület vagy szerkezetek állékonyságát.

48. Megfelelői munkavállalói létszám / tervezés A tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok megfelelő azonosítása Egészségi-, orvosi alkalmasság A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések figyelembevétele (fiatalkorúak, nők alkalmazása, stb.) – vonatkozó jogszabály szerint Tevékenységhez kapcsolódó speciális orvosi alkalmasság megléte (pl. légzésvédő használatára alkalmas-e a munkavállaló) Munkafolyamatokhoz rendelt munkaerőforrás igény Munkavégzéshez szükséges szakképzettség, készség, képesség, gyakorlat meghatározása Tűzvédelmi szakvizsga kötelezettség Bányabiztonsági vizsgakötelezettség Mol-csoport területére érvényes kivitelezői alap- és terület specifikus tatás Mol-csoport területére érvényes munkairányítói oktatás Kockázatelemzés meghatározó szerepe Veszélyes tevékenységek azonosítása Egyedül nem végezhető munkák Nehezített, rendkívüli körülmények Felügyelet biztosítás pl. beszállásos munkák Pihenőidők biztosítása Megfelelő munkaerő biztosítása (képzettség és létszám) A munkairányító felelőssége, hogy az adott tevékenységet az végezze, aki végezheti

49. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeirőlés megfelelőségének tanúsításáról A tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok megfelelő azonosítása Szállítás, anyagmozgatás Raktározás, tárolás, állagmegőrzés, Anyag-átalakítás: megmunkáló gépek Energiaátalakítás: munkagép, erőgép Információ átalakítás: PC, vezérlő, irányító rendszer Kockázatelemzés meghatározó szerepe Gépek biztonsága tekintetében vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges! Gépekre vonatkozóan EK megfelelőségi nyilatkozat, az EK típusvizsgálati tanúsítvány EK megfelelőségi jelölés Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése időszakos biztonsági felülvizsgálat technológiai leírások, munkautasítások a tevékenységre vonatkozó szabályozások gépek biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció A megfelelő mennyiségű és minőségű gépek, eszközök biztosítása (1)

50. A megfelelő mennyiségű és minőségű gépek, eszközök biztosítása (2) • Megfelelő műszaki állapot biztosítása • A veszélyes gépek, eszközök műszaki állapota és időszakos felülvizsgálatuk megtörténte. • Villamos berendezések érintésvédelmi felülvizsgálata • Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálata, a berendezések szerelői ellenőrzése, illetve szabványossági felülvizsgálata (áramvédő kapcsoló, kéziszerszámok, egyéb villamos berendezések) • Az emelőgépekhez rendszeresítésre került-e emelőgép napló és az vezetése műszakonként megtörténik • Emelőgépek időszakos felülvizsgálata • RB-s kivitelű eszközhasználat indokolt esetben „Minden dolgozó köteles a számára átadott gépek és eszközök használatba vétele előtt meggyőződni arról, hogy az alkalmas-e a munka elvégzésére és semmiféle veszélyforrást nem rejt magában.”