Közigazgatás és költségvetés

1. Közigazgatás és költségvetés 2013. szept.

2. Fogalmak A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium) birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezet által végzett jogalkalmazás (jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által. A közigazgatás tehát: 1) (a modern politikai államokban) a végrehajtó hatalom részeként; 2) de a (szűk értelemben vett) kormányzástól megkülönböztetve; 3) az állam „magjaként” megjelenő (az állami közhatalmat közvetlenül „éreztető”); 4) komplex (jogalkotó és jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező); 5) igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység; 6) amely a törvényeknek (tágabban: a jognak) alávetetten; 7) más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által; 8) közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve 9) az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi. • Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában • a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek • természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. • A közigazgatás fogalmát legkönnyebben akkor érthetjük meg, ha elhagyjuk a „köz” előtagot, és az • igazgatás fogalmából indulunk ki. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak • az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz. • A közügy

3. Magyary Program Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában • a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.

4. Magyary program • http://magyaryprogram.kormany.hu/index • http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyary%20kozig%20fejlesztesi%20program%202012%20A4.pdf • Mikor hatékony a közigazgatás?

5. Tankönyv • http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/11/80000/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2013.pdf Forrás: 2.modul Közigazgatási alapismeretek Közigazgazgatási intézményrendszer

6. közigazgatás • a Kormány; • a kormánybizottságok; • a Miniszterelnökség; • a minisztériumok; • az autonóm államigazgatási szervek; • a kormányhivatalok; • a központi hivatalok; • a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, • az önálló szabályzó szervek.

7. www.kormany.hu • Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a közigazgatás valamennyi ágával foglalkozik. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testülete.

8. www.kormany.hu A Kormány szervei • a kabinet (a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult, tagjai a feladatkörükben • érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek). • a kormánybizottság, önálló államigazgatási szervként a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozhatja létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek Mind a kabinet, mind a kormánybizottság a kormány működését.segíti.

9. Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve, tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és • államtitkár vezetése alatt áll, aki ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját.

10. minisztériumok minisztérium a miniszter munkaszerve, amely a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. Felsorolás: Mo minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. Törvény . A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, • valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Azt, hogy egy adott miniszternek konkrétan milyen feladatai és hatáskörei vannak, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet állapítja meg. Példa : www.ngm.gov.hu

11. minisztériumok politikai és a szakmai elem klasszikusan együtt van • Politikai vezető: miniszterelnök, miniszter • Szakmai vezető: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a minisztérium kormánytisztviselői állománya.

12. Autonóm államigazgatási szerv • Közbeszerzési Hatóság; http://www.kozbeszerzes.hu/ • Egyenlő Bánásmód Hatóság; http://www.egyenlobanasmod.hu/ • Gazdasági Versenyhivatal; http://www.gvh.hu/gvh/alpha • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. http://www.naih.hu/ Beszámolója http://www.naih.hu/files/NAIH_BESZaMOLo_2012_net3.pdf

13. Kormányhivatal A kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A kormányhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Fontos a kormányhivatalokat nem szabad összetéveszteni a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal. Az utóbbiak nem központi, hanem a helyi-területi államigazgatási szervek közé tartoznak.

14. Kormányhivatal • Központi Statisztikai Hivatal; http://www.ksh.hu/ • Országos Atomenergia Hivatal; http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/bemutatkozas_hu/838C3997844B324CC1257B17004EC446 • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; http://www.sztnh.gov.hu/# • Nemzeti Adó- és Vámhivatal. www.nav.gov.hu

15. Központi hivatal • A központi hivatalt a kormány hozza létre kormányrendelet által, és miniszter irányítása alatt működik. A központi hivatal vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatalokat nem sorolja fel a Ksztv., mivel a Kormány hozza őket létre rendelettel. Példa • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság; • Országos Egészségbiztosítási Pénztár; • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; • Országos Tisztifőorvosi Hivatal; • Magyar Államkincstár,

16. Rendvédelmi szervek A rendvédelmi szervek a rendészeti, vagyis a nem civil közigazgatáshoz tartozó szerveket jelentik. Tevékenysége • a társadalmi béke megőrzésére, • az állam külső és belső védelmének biztosítására, • a társadalomellenes cselekvések megelőzésére, üldözésére irányul. Jellemző rájuk, hogy tagjaik egyenruha-viselésre kötelezettek, fegyverviselésre jogosultak. Ide soroljuk a rendőrséget és a büntetés végrehajtási szervezetet.

17. Az önálló szabályzó szervek • Az önálló szabályzó szerveket az Országgyűlés sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre. A szerv vezetője tevékenységéről évente beszámolással tartozik az Országgyűlésnek. • Vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Ide tartoznak: • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. (összeolvadt a Magyar Nemzeti Bankkal, megszűnt költségvetési szervként) • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (korábban Magyar Energia Hivatal néven kormányhivatal volt)

18. Közös jellemzőik • Az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek • Jogi személyek • Önállóan működó és gazdálkodó szervek • Kincstári körhöz tartozó kincstái ügyfelek Bővebben

19. Közös jellemzőik Költségvetésük: Az éves költségvetési törvényben 2012. évi CCIV törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről KIM – fejezetet alkot http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157592.244250

20. Jogforrási hierarchia • Belső jogforrás: honnan származik? Pl. OGy, Kormány, önkormányzat • Külső jogforrás: a megjelenési formája, pl. törvény, miniszteri rendelet

21. Közjogi szervezetszabályozó eszközök A jogszabályok mellett az állami szervek egymás közti kapcsolatrendszerében jelentősek a közjogi szervezetszabályozó eszközök. Ezen jogforrásoknál alapvető követelmény, hogy az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg – ez különbözteti meg azokat a jogszabályoktól –, de a szervezeti rendszeren belüli szervekre, személyekre nézve mégis kötelező érvénnyel bírhatnak. A hatályos szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszközök két csoportját ismeri, • a normatív határozatot és a • normatív utasítást.

22. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív határozatban szabályozhatja: • az Országgyűlés; • a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv; • az Alkotmánybíróság; • a Költségvetési Tanács; szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját; • a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

23. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív utasításban szabályozhatja: • a köztársasági elnök; • a miniszterelnök; • központi államigazgatási szerv vezetője, (amely egyszemélyi vezetés alatt álló); • az Országos Bírósági Hivatal elnöke; • a legfőbb ügyész; • az alapvető jogok biztosa; • a Magyar Nemzeti Bank elnöke; • az Állami Számvevőszék elnöke; • a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint • a polgármester, a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

24. Közjogi szervezetszabályozó eszközök • Továbbá törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a következők hivatali szervezetének a vezetője: • az Országgyűlés; • a köztársasági elnök; • az Alkotmánybíróság; • az alapvető jogok biztosa; • az önálló szabályozó szerv, valamint • a Miniszterelnökség és a minisztérium, ami a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

25. jogforrási hierarchia Jogszabályok esetében: 1) Alaptörvény; 2) sarkalatos törvény; 3) törvény; 4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete; 5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet; 6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete; 7) önkormányzati rendelet.

26. A dekoncentrált szervek • Az 1990-től létrejött önkormányzati rendszerben a helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól, ezért az államnak szüksége volt helyi-területi szinten olyan szervekre, amelyek a központi szervek helyi-területi szerveként ellátják az államigazgatási ügyek intézését. Fokozatosan kiépültek ezért a minisztériumoknak és más központi közigazgatási szerveknek a dekoncentrált szervei. Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek. A dekoncentrált államigazgatási szervek jellemzői: • különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a megyei kormányhivatalok); • valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten működő szervei; • hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak; • személyi állományuk kormánytisztviselőkből áll.

27. A dekoncentrált szervek 2011. január 1-től • Tizenhét dekoncentrált államigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrálódott. Néhány ágazatban azonban maradtak még „önállóan” működő dekoncentrált szervek. Ezek a nem integrált dekoncentrált szervek főként • rendészeti jellegű szervek (rendőrség katasztrófavédelem, • Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, vagy • olyan szervek, amelyek a tevékenységüket speciális földrajzi területen fejtik ki (Pl. Bányakapitányság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség).

28. A fővárosi és megyei kormányhivatal A fővárosi és megyei kormányhivatal • 2011. január 1-jétől – a 2010. évi CXXVI. törvény alapján – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok helyét a fővárosi és megyei kormányhivatalok vették át. • A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosban, illetve 19 megyében működnek.

29. Szervezete • Kormánymegbizott (politikai vezető) • Törzshivatal (a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti (szakmai vezető) Szakigazgatási szervek, szakigazgató • Járási hivatalok (fővárosban fővárosi kerületi hivatal) • Ügyfélszolgálat, kormányablak

30. Minőségi jogalkotás • „A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába, az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazásán túl beleértjük a színvonalas jogszabályszerkesztést, a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát és az adminisztratív terhek csökkentését is.

31. Minőségi jogalkotás A jogalkotásról szóló magyar szabályozás kötelező elemmé teszi az előzetes és az utólagos hatásvizsgálatot. Az előzetes hatásvizsgálat során a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi- gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, a jogszabály várható hatásait. Az utólagos hatásvizsgálatok kapcsán a törvény előírja a szakminisztériumnak, hogy nyomon kövesse a jogszabályok alkalmazásának hatásait, és gondoskodjon a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során.

32. minőségi jogalkotás A minőségi jogalkotás megalapozásához szükség van a jogi túlszabályozottság mértékének csökkentésére, a jogszabályi deregulációra. A formai dereguláció az ellentmondó, párhuzamos jogszabályok törlését, a joganyag tisztítását jelenti, míg a tartalmi dereguláció a jogi szabályozás (állami beavatkozás) szükségének felülvizsgálatát, a joganyag érdemi csökkentését jelenti. • A jogszabályok közérthetősége és nyelvhelyessége az eredményes jogalkalmazás kulcseleme, ezért a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is kiemelt prioritás.

33. A közigazgatás személyzet 1) . Kormánytisztviselők Kormányzati szolgálati jogviszony Hol dolgoznak? Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok • előbbiek területi, helyi szervei • megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei • a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza 2 Köztisztviselők Közszolgálati jogviszony Hol dolgoznak? helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület- felügyelete és a közös önkormányzati hivatala • egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek hivatala (pl.Országgyűlés Hivatala, KöztársaságiElnök Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala) tartozó központi államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

34. A közigazgatás személyzet 3) Kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszony ua., mint a kormánytisztviselőknél a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el 4) Közszolgálati ügykezelők Közszolgálati jogviszony ua., mint a köztisztviselőknél

35. Közszolgálati alkalmazottak A fenti négy rétegen kívül a tág értelemben vett közszolgálati alkalmazottakhoz soroljuk még a közalkalmazottakat, • akik nem a közigazgatásban dolgoznak, hanem • az állam és a helyi önkormányzat költségvetési szerveinél (pl. tanárok, orvosok), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait (pl. rendőrök, tűzoltók), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjait, a bírákat, az ügyészségi alkalmazottakat, valamint az igazságügyi alkalmazottakat.

36. Kormányablak • A fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatot működtetnek, amelyeket Kormányablaknak nevezünk. • A Kormányablak a következő ügyekben áll az ügyfelek rendelkezésére:

37. Nézzük meg! Nézzük meg! https://www.kormanyablak.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=B65104D527B9CDDD4DDCAB6F1CE38A86

38. Források ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  • 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól  • 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről  • 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről  • 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról  • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről  • 222/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről  • 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 

39. Források IRATKEZELÉS KÖVETELMÉNYEI  • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  • 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  • NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET  • 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról   • KÖZIRATOK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA   • 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról  • 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről  • 17/2010. (VIII.31.) KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 

40. Források TANÚSÍTÓ SZERVEZET KIJELÖLÉSE • 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól  • 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól  • 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről  • 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól  • 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól  • 765/2008/EK rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről  • 2006/123/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól  • 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról

41. Etikai alapelvek A kormányablak tiszviselője • a közjó érdekében, elkötelezetten szolgálja hazáját; • az ügyfelekkel türelmes és segítőkész; • elutasítja a korrupciót, az ellen fellép; • a kölcsönös tisztelet alapján végzi munkáját; • az ügyfelek érdekében tevékenykedik; • előítélettől mentesen látja el feladatát; • szakszerűen, pontosan, etikusan és legjobb tudása szerint jár el. • https://www.kormanyablak.gov.hu/letoltheto/kormanyablak_etikai_alapelvek.pdf

42. Példa álláshirdetés Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal állást hirdet ügyvitelszervezési szakügyintéző munkakör betöltésére. A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama: • határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony, teljes munkaidő • A munkavégzés helye: 1055 Budapest, Bihari János utca 5. • Ellátandó feladatok: Kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyvitelszervezési feladatok ellátása, koordinálása

43. Álláshirdetés Pályázati feltételek: • magyar állampolgárság, • cselekvőképesség, • büntetlen előélet, • felsőfokú végzettség

44. Álláshirdetés A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: • fővárosi és megyei kormányhivatali és/vagy okmányirodai ügyintézői tapasztalat • precíz, önálló munkavégzés • jó szervezőkészség • rugalmasság, csapatszellem • felhasználói szintű informatikai ismeretek • folyamat- és ügyvitelszervezői tapasztalat A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: • végzettséget igazoló okiratok másolata • nyelvvizsga-bizonyítványok másolata • magyar nyelvű, fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz • adatkezelési nyilatkozat a pályázati eljárásban szereplő adatok kezelése vonatkozásában Jelentkezési határidő: 2013. május 10. A pályázatok benyújtásának módja: Elektronikus úton Retek Levente részére a levente.retek@kih.gov.hu e-mail címen keresztül, a tárgyban „ügyvitelszervezési szakügyintéző" megjelöléssel. A pályázat elbírálásának határideje:         2013. május 26. A munkakör betölthető:                              2013. június 1-től

45. Toborzás • Munkatársakat toboroznak a kormányablakokba •  A Kormány döntése alapján megyeszékhelyeken biztosított képzéssel készítik fel a Kormányablakok leendő munkatársait az egyre növekvő feladatokra. Az ősszel induló továbbképzés távoktatási módszerekkel,előadások és személyes konzultációk formájában zajlik. A továbbképzésen résztvevők és sikeresen vizsgázók dolgozhatnak a Kormányablakokban, amelyek száma ajelenlegi 29-ről 2013 végére körülbelül 300-ra nő.

46. Ecostat Az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ elemzésekkel, hatásvizsgálatokkal, megbízható információkkal segíti a közigazgatást, a felelős szakpolitikai döntéshozatalt és a minőségi jogszabályalkotást. Az ECOSTAT ennek érdekében • adatelérési információszolgáltatással és módszertani tanácsadással segíti a közigazgatás jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálati tevékenységét; • adatbankot működtet, amely részletes és megbízható adatokat, információkat biztosít döntés- előkészítést támogató elemzési feladatokhoz; • előrejelző és mikroszimulációs modelleket fejleszt és alkalmaz, bővítve az elemzések, hatásvizsgálatok eszköztárát, javítva azok minőségét és megbízhatóságát; • egyedi elemzéseket, hatásvizsgálatokat és kutatásokat folytat; • a közigazgatás eredményesebb és hatékonyabb működését elősegítő módszertanokat fejleszt és terjeszt.

47. Ecostat Kiemelt hangsúlyt helyez • a közgazdasági, társadalomtudományi elemzési és előrejelzési módszerek megismertetésére és elterjesztésére a döntés-előkészítést és a jogszabályalkotás megalapozását végzők körében; • az adatfelhasználási kultúra fejlesztésére; • a nemzetközi közgazdasági szakmai és tudományos életben való részvételre; • a hazai szakmai és tudományos szervezetek tevékenységének segítésére. • Hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani tanácsadás és adat információszolgáltatás ügyében a hatasvizsgalat@kih.gov.hu címen veheti fel az Ecostattal a kapcsolatot.