140 likes | 261 Views
Emberi Erőforrások Minisztériuma. A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében 2014. április 10. Szeged. Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság
E N D
Emberi Erőforrások Minisztériuma A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében2014. április 10.Szeged Dr. KARDON BélaFőosztályvezető Emberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály bela.kardon@emmi.gov.hu Tudománypolitikai Főosztály
Kutatás-fejlesztés: a versenyképesség kulcsa Tudománypolitikai Főosztály
A kormányzati K+F+I irányítás szerkezete Országgyűlés bizottság • Országgyűlés POLITIKAI SZINT Kormány Stratégiai szint • Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) • Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület (NTIT) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzet- gazdasági Minisztérium Vidék- fejlesztési Minisztérium Miniszter- elnökség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma MTA K+F innovációs (KTIA) Szellemi-tulajdon védelme Fejlesztési források Tudománypolitika, kutatási céltámogatások Agrárinnováció Nemzeti Agrárkutatási És Innovációs Központ Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Innovációs Hivatal OTKA Intézményi finanszírozás KFI stratégia, pályázattervezés, forrásallokáció Intézményi finanszírozás Végrehajtási szint
A kohéziós politika eszközei – EU társfinanszírozás Közvetlen brüsszeli források, egyéb külföldi források Hazai források A hazai kutatás-fejlesztés lehetséges forrásai • Kutatási, Technológiai Keretprogramok (Framework Programme 7, Horizon 2020) • EEAGrants, NorwayGrants • Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA) • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) • Strukturális alapok • ESZA • ERFA • Kohéziós Alap A fő cél: a szinergiák megteremtése, a forráshiány enyhítése Tudománypolitikai Főosztály
A felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljai és a felhasznált eszközök EU2020 célkitűzések NRP vállalások TÁMOP konstrukciók Digitális Cselekvési Terv Tudománypolitikai Főosztály
Europe 2020 Stratégia Kutatás és innováció Klímaváltozás, energia Munkahely teremtés Szegénység csökkentése Oktatás Tudománypolitikai Főosztály
Tudománypolitikai Stratégia Befektetés a Jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia Releváns stratégiák és operatív programok a KFI területén vállalkozói szféra K+F tevékenysége Az akadémiai-felsőoktatási K+F tevékenysége SmartSpecialisationStrategies (S3) Az intelligens szakosodás nem csupán egy felülről irányított stratégiát jelent, hanem olyan együttműködést, amelyben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek közösen tárják fel az egyes tagállamok és régiók innovációs erősségeit és gyengeségeit. A felsőoktatási intézmények szerepe Tudománypolitikai Főosztály
Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások? Kutatóhelyek száma Észak-Magyarország Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Tudománypolitikai Főosztály
Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások? K+F ráfordítások (M HUF) Észak-Magyarország Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Tudománypolitikai Főosztály
A tudománypolitikai stratégia konkrét céljai • Tudományos információhoz való hozzáférés és publikációs eredményesség növelése • A szükséges tudományos információk díjmentes hozzáférésének biztosítása • A tudományos publikációk nyitott hozzáférésének (openaccess) megteremtése • Az alapkutatás támogatási és finanszírozási rendszerének javítása • Alapkutatás humánerőforrás bővítésére és javítására fordítható források növelése • Horizon 2020 részvétel erősítése • Összehangolt támogatási rendszer kialakítása • Nemzetközi együttműködések és hálózatok, tagdíjak • Nemzetközi kutatástechnológiai kapcsolatok erősítése • Tagsági díjak biztosítása • Emberi erőforrás és tudományos utánpótlás • Mennyiségi és minőségi célok : a kutatói létszám növelése: 38e --> 56 e fő • A kutatói és az oktatói életpályához igazodó, teljesítményalapú támogatási rendszer • Kiválóságok támogatása, kutatói mobilitás fokozása • A kutatási infrastruktúra ütemes megújítása • A hálózati alapinfrastruktúra és a szuper-számítástechnikai kapacitás megújítása • Intézményi kutatási infrastruktúra megújítása • A kutatási hozzáférés és a kutatási kapacitások kihasználtságának optimalizálása • Az akadémiai szféra, az ipar és a társadalom kapcsolatának erősítése • Tudásháromszög típusú együttműködések kialakítása • A felsőoktatási intézmények harmadik missziójának erősítése • A technológia transzfer tevékenység támogatása Horizontális cél : Az akadémiai szféra közreműködése a regionális intelligens szakosodás stratégiák megvalósításában
A K+F+I és az intelligens szakosodás növelése a humán területeken EU S3 Stratégia Nemzetközi értékláncok Gazdasági specializáció K+F specializáció Globális trendek • kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, kutatókórházak profiljának specializálása • rájuk építve a tudásháromszögkiépítése (oktatás – kutatás – innováció kapcsolódásának segítése) • vállalati és felsőoktatási – akadémiai intézményi együttműködésektámogatása; • az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, • hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése; • a kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával és a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése. Klaszterek Érintettek együttműködése
Az EFOP struktúrája a felsőoktatás vonatkozásában EFOP 3. Gyarapodó tudástőke prioritás 3.3 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés (~TÁMOP 4.1.) 3.4 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés (~TÁMOP 4.2.) EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás 4.2 Felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések c. intézkedés (TIOP 1.3.) • 2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~50 Mrd Ft 2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~54 Mrd Ft 2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~30 Mrd Ft Döntően konvergencia régiókban felhasználható támogatások! Tudománypolitikai Főosztály
A Horizon 2020 szerkezete • Az Unió kutatás és innováció 2014-20 finanszírozására szolgáló programja • Célcsoport: kutatóintézetek, egyetemek, innovatív magánvállalkozások és KKV-k • Célja , hogy okos -, fenntartható - és befogadó fejlődés motorjaként szolgáljon Európában • Az Unió kutatási keretprogramjára 87 milliárd euró áll rendelkezésre. • Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások létrejöttére, visszaszorítja a bürokráciát, egyszerűsíti a szabályokat és eljárásokat. • Támogatás a kutatástól a kereskedelemig tartó innovációs lánc különböző szakaszaiban lesz igényelhető, pl. olyan projektekre, amelyek a hangsúlyt helyeznek a társadalmi kihívások kezelésére. Tudománypolitikai Főosztály
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köszönöm a figyelmet! Dr. KARDON BélaFőosztályvezető Emberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály bela.kardon@emmi.gov.hu Tudománypolitikai Főosztály