Háttértárak, címzési rendszerek, csatolófelületek, RAID

1. Háttértárak, címzési rendszerek, csatolófelületek, RAID Készítette: Kovács Nándor KONRACB.PTE

2. Mágneses háttértárak • Mágnesszalagos • Hajlékonylemezes • Merevlemezes

3. Mágneses háttértárak A mágneses háttértárolás esetén egy nem mágnesezhető felületre (alumínium, vagy műanyag) vékony rétegben felhordott ferromágneses anyagot meghatározott módon (a lemezen koncentrikus, a szalagon párhuzamos sávokban) a tárolandó információnak megfelelően változó irányú mágneses térrel átmágnesezik úgy, hogy a kialakult remanens (visszamaradó) mágnesesség elegendő erejű legyen ahhoz, hogy a tárolt információ kiolvasásakor a felület felett elhaladó olvasófejben változó irányú áramot indukáljon.

4. Mágnesszalagos háttértárolók • A mágnesszalagos háttértárolók soros elérésűek. • A műanyag alapú szalagra felhordott mágneses rétegben egyszerre több sávban (7 vagy 9 csatornán) párhuzamosan történik a rögzítés. • Rögzítés előtt a szalag mágnesezettséget nem mutat. Az adat 8 bites formában (1 byte) adott, ehhez igény szerint paritás bit kapcsolható. Az egyes bitek a szalagon egymás melletti párhuzamos csatornákon rögzíthetők. Egyik lehetséges kódolási eljárásnál a logikai 1 értéknek a szalag mágnesezése felel meg, a logikai 0-nál nincs mágnesezés • Az adott hosszúságú szalagon tárolható információ mennyiségét alapvetően az írássűrűség szabja meg. Az írássűrűség a szalag egységnyi hosszúságán elhelyezhető bitek számával jellemezhető. A kialakult gyakorlatban az írássűrűség 4800-9600 bpi (bit per inch).

5. Mágnesszalagos háttértárolók • Mágnesszalagos háttértárolókon nagy mennyiségű, akár több Gbyte adat olcsó tárolása lehetséges. Hátrányuk, hogy a szalagot oda kell pörgetni, ahol a keresett információ található, ezért inkább csak a teljes merevlemez tartalom biztonsági mentésére szokták őket használni, elsősorban nagyobb intézményeknél. • A mágnesszalagos adattárolókat általában streamer-nek ("adatáramoltatónak") nevezik. • (Hewlett-Packard StorageWorks Streamer: - natív kapacitás (tömörítetlen): 38,40 TB - tömörített kapacitás: 76,80 TB • A DAT (Digital Audio Tape)-meghajtók, szintén mágnes-szalagot használnak, itt egy kis méretű kazettán nagyon nagy mennyiségű információ fér el, mivel korszerűbb technikát használnak.

6. Mágneslemezes háttértárak A mágneslemezes tárakban a jelrögzítés koncentrikus körök (sáv vagy track) mentén történik. A sávok sűrűn egymás mellett helyezkednek el. A sávokon kívül egy-egy lemezoldal, mint egy torta szeletei, szektorokra is oszlik. A sávok és szektorok metszéspontjainál kialakuló ívekben, a blokkok jelentik a legkisebb átvihető adatmennyiséget. A sávsűrűséget tpi-ben fejezik ki, jelentése track per inch radiális irányban.

7. Mágneslemezes háttértárak • A szektorok jelentik a legkisebb címezhető adategységet, ami 512 byte a PC esetében. • A sáv és szektorszám megadásával az adott blokkban rögzített adatok gyorsan előkereshetők. Ezért a lemez direkt elérésű tároló, szemben a szalag soros elrendezésével. • Ha a lemez mindkét oldalát felhasznál-juk, vagy lemezköteg azonos koncentri-kus köréről van szó, akkor nem sávról, hanem cilinderről beszélünk. Egy koronghoz 2 olvasó-író fej (head) tartozik, a korong mindkét oldalához egy. A könnyebbség kedvéért a merevlemez 3-4 szektort együtt szokott kezelni, ezek a szektorcsoportok, a cluster-ek.

8. Mágneslemez előkészítése • Formázás (formattálás): tároláshoz szükséges struktúra létrehozása. Ennek során a lemezen létrejönnek a sávok, track-ek és a szektorok. • A formázó program feladata még, hogy a fájlok tárolásához szükséges, az operációs rendszer által használt lemezrészek kialakítása is. A lemez fizikai felépítése, növekvő szektorszám szerint: 1. partíciótábla (Master boot record. Csak merevlemez eseten létezik) 2. betöltő szektor (Boot record) 3. fájl allokációs tábla (FAT) 4. fő(gyökér) tartalomjegyzék (Root Directoriy) 5. altartalomjegyzék (ek) és adatállományok (Subdirectory) 6. a tartalomjegyzék bejegyzések felépítése (32 byte)

9. bit cella szinkron jel (vivő frekvencia) bináris 1 kódja bináris 0 kódja Mágneslemezes háttértárak • Fontos fogalom a bitcella, amely a tárolt bit helyét jelenti a hordozón. A frekvenciamodulációs eljárásnál minden bitcella helyét szinkron jellel jelöljük meg. Ez tulajdonképpen a vivőfrekvencia, amelyet modulálunk a felírandó információ függvényében. A szinkron jel periodikus négyszöghullám. • A bináris 1 kódolásánál a bitcella közepén is létrehozunk egy impulzust, míg a bináris 0 esetén változatlanul hagyjuk a cella tartalmát. • Az impulzusok felírása, illetve olvasása eredményezi az adathozzáférési időt.

10. Hajlékonylemezes háttértárak • A hajlékonylemez cserélhető adathordozó • Méretek: 8”, 5.25" és 3.5" átmérőjű lemezek • 8”: 160-500KB • 5.25”: (IBM PC, XT) 360 KB, majd később 1.2 MB kapacitás • 3.5”: 1.44 MB kapacitás • Az adatok felírása és visszaolvasása elektromágneses úton történik. • Az adattárolásnál a meghajtónak ismerni kell a sávok kezdőpontját, amit a lemezen és a tokon levő apró ún. indexlyuk tesz lehetővé, melynek helyzetét egy optikai érzékelő olvassa le.

11. Hajlékonylemezes háttértárak • 1.44 MB-os floppylemez esetén: • 80 sáv, és egy track-en 18 szektor. • Egy szektor mérete 512 byte. • Műanyag tokban hajlékony műanyag lemez található, mely mindkét oldala mágnesezhető réteggel van bevonva. • Használatát az teszi lehetővé, hogy a forgás következtében létrejövő centrifugális erő hatására sík és viszonylag merev lesz. • A lemezt a meghajtóban egy elektromotor forgatja, a felület mindkét oldalán író-olvasó fejek írnak/olvasnak. Ezek rendkívül kis méretű elektromágnesek • Feloldható írásvédelmi (write protect) lehetőség: az adatok nem kívánt felülírását vagy törlését akadályozza meg.

12. Merevlemezes háttértárak • A mágneses réteg üvegből vagy alumíniumból készült lemezeken helyezkedik el, ez biztosítja a hordozó anyag stabilitását és szilárdságát. • A lemezeket egymás fölé helyezik egy közös tengelyre, melyet a motor hajt meg. • A lemezek közé nyúlnak be az olvasófej karjai, általában minden lemezhez két darab, az egyik alul, a másik felül olvassa az adatokat. • A fejek tizedmikronnyi távolságra helyezkednek el a mágneses rétegtől, ezért ezt a réteget felhordás után tökéletesen simára polírozzák, hogy az egyenetlenségek ne sértésék meg a fejeket. • A fejek szintén központi tengelyen vannak összekapcsolva, ezt a tengelyt egy lineáris motor mozgatja, mely félelmetes pontosságra és sebességre képes, másodpercenként akár 50-szer tud pontosan pozicionálni akár úgy, hogy minden lekérdezendő adathoz a teljes lemezsugár távolságot meg kell tenni. Hozzáférési idő = Pozicionálási idő átlaga + Forgási idő + Adatátviteli idő + Vezérlési idő.

13. Merevlemezes háttértárak Ezek alkotják a merevlemez mechanikát, melyet egy zárt házba tesznek. A ház teljesen nem zárt, van rajta egy nyomáskiegyenlítő szelep, ezen keresztül gondosan szűrt levegő tud beáramlani, ha csökkenne a nyomás, és itt tud ugyanígy távozni, ha megnőne (nyomáskülönbség a hőmérséklet-változás miatt következik be). A szelep porvédő, ezért az apró portól is megvédi a belső mechanikát, de a levegő szabadon járhat rajta keresztül. A merevlemez házára szerelik kívülről az elektronikát, mely a motorokat és a fejeket vezérli, adatokat olvas és ír, valamint itt helyezkedik el a cache memória, ahol az átmeneti adatok tartózkodnak.

14. Írási és olvasási sebesség Befolyásolja: • a lemez forgási sebessége: 5400, 7200, 10 000 vagy 15 000 fordulat/perc (rpm). • az átviteli sebesség: növelésének érdekében beépítenek egy gyorsítótárat (cache) • Írásnál: merevlemez elektronikája a gyorsítótárba gyűjtögeti a kiírandó adatokat, majd ha elegendő összegyűlt, egyszerre kiírja a lemezre. • Olvasásnál: a lemezről többet beolvas, mint amennyire szükség van az adott pillanatban, arra a statisztikai tényre építve, hogy „úgy is kérni fogjuk az utána lévő adatokat” (előreolvasás). • A gyorsítótárnak köszönhetően a HDD elérési ideje lényegesen lecsökken. • Cache méretek: lehetőségeinek kihasználása érdekében a nagyobb adatsűrűségű tárolókhoz nagyobb méretű szokott lenni. Régebben 2, 4, 8 MB-os, • Manapság a nagyobb kapacitás új HDD-k mellé 16, 32 vagy 64 MB-os gyorsítótárat szoktak rakni.

15. Címzési rendszerek Adatok címzésére két féle módot használunk: CHS (Cylinder, Head, Sector), LBA (Linear Block Address)

16. Címzési rendszerek CHS Címzés CHS (Cylinder, Head, Sector) Korlát: C: 0-1023 H: 0-15 S: 1-63 Max.: 504 MB CHS kapacitás = cilinderszám x fejszám x szektorszám x 512 byte (szektor méret) ◦Példa: 1.44 MB FD ◦Cilinder szám: 80 (0-79) ◦Fejek száma: 2 (0-1) ◦Szektorok száma egy sávon: 18 (1-18) ◦Össz. Méret: 80*2*18=2880 szektor * 512byte • ECHS (kiterjesztett) • Korlát: C: 0-1023 • H: 0-254 • S: 1-63 • Max. 8,4 GB

17. LBA címzés • LBA címzés (Logical Block Addressing) • Szektorok sorfolytonosan számozva • Korábban 28 bites, kb. 137GB-ig jó. • Később 32 bites cím – 2000 GB-ig • Jelenleg 48 bites, 144 PB (Petabájt)

18. Optikai tárolók • A digitális adatok optikai tárolására a kompakt lemezeket (CD = Compact Disk) használják. • Az adatrögzítés egy három rétegű adathordozón történik:

19. Optikai tárolók • A CD: polikarbonát lemezen alumínium v arany fényvisszaverő réteg helyezkedik el, ezen sorjáznak a bitek,a visszatükröző réteg bemélyedései (pitek), ill. változatlan felülete (landok). • Valójában a pit és a land is logikai "0"-t jelent, a logikai "1" a kettő közötti átmenetnek felel meg. Az olvasás egy lézersugár visszaverődésének érzékelésével történik, a visszaverődő szórt fényt mérik: a sötétebb pontokról kevesebb fény verődik vissza. Pit vagy lyuk (0,833-3,054 µm) Spirál hossz: 5734 m Land vagy sík

20. Optikai tárolók A meghajtó lézerfejét fókuszálni kell a lemezre, és a fejnek nagy pontossággal (1 mikrométeren belül) kell követnie a lemezre írt spirális sávot. Feladata: az olvasott adatok felismerése, a sorosan érkező csatornabitek összeállítása és visszakódolása bájtokra, az előforduló olvasási hibák észlelése és javítása, az olvasott bájtok átadása az interfész felületen a CD-vezérlőnek

21. Compact Disk • Az adathordozó egy 8 v.12 cm átmérőjű és 1,2 mm vastag korong, amelyre az adatok spirál formában kerülnek felírásra. A spirálon az adattárolás szektorokban történik. Egy szektor mérete kb. 2 KB • Általános felépítése: • Szinkronizációs mező • Fejléc a szektorazonosítókkal • Adatrész • EDC (=Error Detecting Code): hibaellenőrzés • ECC (=Error Correcting Code):hibajavító • A lemez elején található egy tartalomjegyzék (TOC = Table of Contents), amely a lemezen található adatokról és ezek helyéről ad információt.

22. CD típusok

23. DVD(Digital Versatile Disc) • CD-nél nagyobb adatsűrűségű, de szintén az optikai tárolás elve alapján működő adathordozó • Működési elve, mérete, kinézete hasonló a CD-hez, de kapacitása jóval nagyobb: 4,7 GB-17 GB. Adatsűrűsége nagyobb, az adatok 2 v. 4 rétegben is lehetnek a lemezen. • DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki.

24. Használt rövidítések: • SS-SL (Single Slide, Single Layer): Egyrétegű, egyoldalas (DVD-5) • SS-DL (Single Side, Dual Layer): Kétrétegű, egyoldalas (DVD-9) • SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual Layer): Kétrétegű, egyoldalas • DS-SL (Dual Side, Single Layer): Egyrétegű, kétoldalas (DVD-10) • DS-DL (Dual Side, Dual Layer): Kétrétegű, kétoldalas (DVD-17) • DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer): Kétrétegű, kétoldalas

25. Blu-ray A kék lézer rövidebb hullámhosz-szon működik (405 nanométer), mint a vörös lézer (650 nanom). A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből („pits”) is kiolvas-sunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer hosszúak . • Ez kevesebb, mint fele a DVD-n található kis gödrök méretének.Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok szélességét 0,74 mikrométerről 0,32 mikrométerre. • A kisebb gödröcskék, a kisebb fénysugár, és a rövidebb sáv együttesen azt eredményezte, hogy az egyrétegű Blu-ray lemezen több mint 25 GB információt tudunk tárolni – kb. ötször annyi információ, mint amennyit egy DVD képes tárolni; egy dupla rétegű Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható.

26. Magneto- optikai adattárolók • A mágneses és az optikai technológia ötvözésével jöttek létre a magneto - optikai lemezek, melyek többször írhatók. • Ez az eljárás ötvözi a mágneses perifériák törölhetőségét az optikai elvű tárolók igen nagy kapacitással. • A felíráshoz és a törléshez mágneses térre és lézerfényre egyaránt szükség van, az olvasás azonban csak lézerfénnyel történik. • Gyártáskor a fémrétegen homogén mágnesezettséget alakítanak ki. • Ezt az állapotot tekintik a lemez kezdeti, vagy törölt (logikai nullát tartalmazó) állapotának. • Az írás során a lézersugár a lemez egy (kis) pontját a Curie - pontig (130-150 Celsius fok közé esik, anyagtól függően) melegíti fel, melynél a lemez felületi rétege elveszíti mágneses tulajdonságát. • Ahogy az anyag a Curie - pont alá hűl, a korábban felmelegített felület a környezetében levő mágneses  állapotot veszi fel.

27. Magneto-optikai adattárolók • Elég tehát egy kis mágnest "tenni" a lemez közelébe, amelynek erővonalai a lemez törölt állapotához tartozó térrel ellentétirányúak. • Ehhez az állapothoz rendelik a logikai 1-et. • Törlésnél az eredeti, gyári állapotot állítják vissza, vagyis nulla mágnesezettséget. • Így a lemez nem érzékeny önmagában a mágneses térre (normál, nem melegített  állapotban mágneses mező közelítésére). • Új információ felírása előtt az előző információ eltávolítására külön törlési ciklusra van szükség. • A technológia alapján nevezik ezt a CD típust TMO – nak, azaz Thermo Magnetic Optic – nak. A TMO - lemezek megbízhatósága jó, a MAXWELL cég MO lemeze 7 millió írási / olvasási ciklus után sem hibásodik meg. • Lemezméretek: 3.5, 8, • de leginkább 5.25 inch-es,

28. Csatolófelületek A merevlemezek a korábban elmondottak alapján képesek mágneses hordozóként működni, azonban szükség van adatátviteli és definiált adatstruktúrákra ahhoz, hogy értelmezhető adatot nyerjünk ki belőlük. Adatátvitelhez csatolóval rendelkeznek, mely a számítógépekben elterjedt szabvány szerint lehet: • IDE Integrated Device Electronics • ATA AT Attachment (később PATA) • SATA Serial ATA • SCSI Small Computer System Interface • SASSerial attached SCSI • FC Fibre Chanel

29. Csatolófelületek IDE: Olyan háttértároló-architektúra, amelyben a vezérlő áramkörök egy része magára a meghajtóra került integrálásra. (speciális I/O kártyákkal csatlakozott) ATA/IDE: szabvány kiterjesztése, amely lehetővé teszi a merevlemezektől eltérő eszközök (pl. CD-író, DVD-meghajtó, steamer) illesztését is a csatolóra. (csatlakozók alaplapra integrálva) ATA-133, vagy UDMA 133 esetében általában (!) elegendő a sávszélesség a mai HDD-khez még, viszont azt tudni kell, hogy ez megoszlik a kábelen lévő eszközök között.

30. Csatolófelületek SATA: A hagyományos (párhuzamos) ATA szabvány továbbfejlesztéseként létrehozták, a hasonló elveken, de soros átvitellel működő csatoló háttértároló eszközök illesztéséhez.A soros ATA a párhuzamos ATA-val ellentétben egy kábelre kizárólag egyetlen merevlemez vagy más eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé. Előnyei: - vékonyabb adatkábel, - nagyobb átviteli sebesség, - az eszközök kikapcsolás nélküli csatlakoztatásának és leválasz- tásának lehetősége („hot-swap”) -jobb adatkapcsolatot biztosít, mint a régi párhuzamos ATA (PATA) csatlakozók.

31. Csatolófelületek SCSI: elsősorban a szerverekben ismert csatolótípus, egy szabvány a fizikai csatlakozás és az adatátvitel terén, mely a számítógépek és perifériák között valósul meg. Az SCSI meghatározza a parancsokat, protokollokat, az elektromos és optikai érintkező felületet Az SCSI nem kompatibilis az IDE-vel. Az SCSI előnye azokban a különleges vezérlőparancsokban rejlik, melyekkel képes úgy vezérelni az egyes meghajtókat, hogy nem foglalja le a teljes sávszélességet, vagyis tud batch módban parancsokat kiadni, akár egyszerre több meghajtónak is, ami jelentős előnnyel jár RAID rendszerek esetében. SAStulajdonképpen hasonló, mint a PATA - SATA átmenet. Az SCSI párhuzamos elven működik, míg a SAS soros elven, de megtartva az SCSI speciális vezérléseit. FC:Gigabites sebességű hálózati technológia, melyet elsősorban adattároló eszközöknél és hálózatoknál használnak. Eredetileg szuperszámítógépekhez tervezték, de gyorsan elterjedt az adattároló rendszerek és szerverek körében. A legújabb változatok akár 4 Gb/s adatátviteli sebességet is támogatnak.

32. RAID A RAID (Redundant Array of Inexpensive or Independent Disks) napjaink egyik fontos technológiája. Segítségével sérülés-biztos merevlemez-rendszereket hozhatunk létre, melyek elengedhetetlenek bizonyos kritikus alkalmazásoknál, vállalatoknál vagy hálózatoknál. A RAID koncepció megközelítőleg 20 éves múlttal rendelkezik. A Kaliforniai Egyetem számítástudományi tanszéke az 1980-as években dolgozta ki a RAID rendszert. Akkoriban még az Inexpensive (olcsó) szót használták a rövidítésben, mára inkább az Independent (független) szerepel a mozaikszóban.

33. RAID célok A RAID technológia lényege a nevében is benne van: több független merevlemez összekapcsolásával egy nagyobb méretű és megbízhatóságú logikai lemezt hozunk létre. A módszer kidolgozásánál a tervezők többféle célt tűztek ki: • Nagy tárterület létrehozása, a logikai diszk haladja meg az egyes fizikai lemezek méretét • Redundancia, azaz nagyfokú hibatűrés, az egyes lemezek meghibásodásával szembeni tolerancia • Teljesítménynövelés, azaz az összekapcsolt lemezek együttes teljesítménye haladja meg az egyes lemezekét (pl. írási és olvasási műveletek átlapolása).

34. RAID A létrejövő logikai lemez mögött álló technológia teljesen láthatatlan az operációs rendszer számára, a RAID ugyanúgy lekezeli az olvasási, írási és egyéb lemezkezelési műveleteket. A RAID alapötlete a fizikai lemezek csíkokra (stripes) bontása. Ezek a csíkok minden lemezen egyforma méretűek, mely 512 byte-tól néhány megabyte-ig terjedhet. Az adatok nem folytonosan kerülnek egy-egy lemezre, hanem az egymást követő csíkokra az összekapcsolt merevlemezeken.

35. RAID szintek • A RAID-ben eredetileg 5 szintet határoztak meg: RAID 1-5-ig. Az egyes szintek nem tükröznek minőségi vagy fejlődési sorrendet, egyszerűen különböző megoldásokat javasolnak. • Azóta újabb szintek is létrejöttek: a 0-ás és 6-os RAID, illetve a különböző ajánlások összekapcsolásával és kombinálásával kapott • RAID 10 → (RAID 0 + RAID 1) • RAID 50 → (RAID 0 + RAID 5).

36. A RAID 0 mindenféle redundancia vagy paritás nélkül csíkozza az adatokat a meghajtókon. • Ez a szint nyújtja a legnagyobb adatátviteli sebességet és kapacitást, • mind az írási, mind az olvasási műveletek párhuzamosan történnek. • Hátránya, hogy nem biztosít hibatűrést, ezért egyetlen fizikai lemez meghibásodása az egész rendszert használhatatlanná teszi.

37. Az RAID 1-es szint tükrözi az adatokat, azaz az adatok duplikálva vannak. • Az írás és olvasás párhuzamosan történik, ebből következik, hogy az olvasás jóval gyorsabb (kb. 2x) az írásnál. • Amennyiben az egyik meghajtó kiesik, az adatok továbbra is rendelkezésre állnak a másikon, emiatt ez a szint elég jó hibavé-delmet biztosít. • A védelem ára a kétszeres fizikai lemez-szükséglet. • A RAID 1 nem használja a csíkozást

38. A RAID 2 ajánlás már használja a csíkozást, emellett külön meghajtó-kat használnak paritás információk tárolására Hamming-kód segítségé-vel. A Hamming-kód képes hibadetektálásra és annak javítására. A gyakorlatban nem használják ezt a RAID szintet.

39. A RAID 3-4 szintén csíkozza a meghajtókat, és egyetlen kitüntetett lemezre írja a paritásadatokat. A két szint közti különbség, hogy a 3-asnál kisméretű csíkokat használnak, míg a 4-es szint nagyméretű blokkokkal dolgozik. • Ha az egyik meghajtó meghibásodik, az adatok rekonstruál-hatók a paritást tartalmazó lemez segítségével. • Mivel a paritás információt íráskor kell generálni, ezért ez a számításigény kihat a rendszer teljesítményére. • A RAID 3 és 4 a legjobban ott állja meg a helyét, ahol sokszor nagy fájlokat, adatokat mozgatnak, és fontos a redundancia. Tartalék-meghajtók hiba esetén átvehetik a sérült lemez szerepét.

40. A RAID 5 már nem csak az adatokat, hanem a paritás információkat is csíkozva helyezi el a lemezeken. A paritás sorban a következő meghajtóra kerül íráskor, ezzel az egyenletes elosz-tással kiküszöbölték a kitüntetett paritás meghajtó szűk keresztmetszetét. • Az olvasási és írási műveletek párhuzamosan végezhetőek. Szintén írás közben számolja a paritást, de kizáró-vagy (XOR) algoritmust használ, mely kisebb adatmozgatások számára kiváló. • Tartalék-meghajtók hiba esetén átvehetik a sérült lemez szerepét.

41. A RAID 6 csupán az 5-ös szint kibővítése: nem csak soronként, hanem oszlop-onként is kiszámítja a paritást. • Kétszeres meghajtó meghibásodás sem jelent problémát a rendszer egészére nézve. • A megnövelt biztonságért cserébe azonban kevesebb hasznosítható terület áll a rendelkezésre

42. RAID 01 • Min. 4 meghajtó • Csíkkészletenként egy meghajtó elvesztését tűri • Kiváló teljesítmény; • Jó hibatűrés • Adat file-ok számára ajánlott • Drága • Legalább 4 egység diszk kell hozzá

43. RAID 10 • Min. 4 meghajtó • Minden tükör pár egyik felének elvesztését elviseli (a RAID 1-hez hasonlóan) • Jó teljesítmény (kisebb mint a 0 + 1 esetén) • Kiváló hibatűrés • Adat file-ok számára ajánlott

44. A RAID megvalósítási lehetőségei • RAID-et vagy szoftver vagy hardver módon lehet implementálni. • A szoftveres megoldás a számítógép processzorát és memóriáját terheli, rontja a teljesítményt, viszont olcsóbb. • Bizonyos operációs rendszerek rendelkeznek RAID támogatással, egyéb esetben speciális driverekre van szükség. • A 3-as és 5-ös szintű RAID általában hardveres, egy külön RAID vezérlőt igényel, melynek saját processzora van a paritásinformációk és a fájlok helyének számítására. • A hardveres vezérlő nem csökkenti a gép teljesítményét, teljesen átveszi az operációs rendszertől a RAID műveletek kezelését.