880 likes | 1.05k Views
Biztosts. alapfogalmaktermszeti s ember ltal okozott katasztrfk a vilgbana vilg biztostsi piacaa magyar biztostsi piaca biztostsi tevkenysg llami felgyelete. Elso Magyar ltalnos Biztost Trsasg. megalaktsa: 1857 (1858-ban kapta meg a mukdsi engedlyt)az alaptk kz
E N D
1. Biztosítás dr. Zavodnyik József
2. Biztosítás alapfogalmak
természeti és ember által okozott katasztrófák a világban
a világ biztosítási piaca
a magyar biztosítási piac
a biztosítási tevékenység állami felügyelete
3. Elso Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a muködési engedélyt)
az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József
1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet
1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben
1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte muködését
4. Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon az 1860-as évektol sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például
osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság)
angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tozsde alapítójáról, Thomas Greshamrol neveztek el)
amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)
5. Biztosítás kockázatkezelési technika
egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülheto pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az idoben történo kockázatkiegyenlítodés által
jövobeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történo áthárítása, illetve átvállalása
6. Biztosítási tevékenység biztosítási szerzodésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végzo megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat
7. Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás
magánbiztosítás
(nem társadalombiztosítás)
8. A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás
viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzodésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történo átvállalása)
9. A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) vagyonbiztosítás
felelosségbiztosítás
életbiztosítás
balesetbiztosítás
viszontbiztosítás
10. A biztosítások csoportosításaaz új Ptk.-ban kárbiztosítások (külön szabályok a felelosségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra)
összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás)
betegségbiztosítás
11. Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fo csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág)
biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja
biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer
12. Szektorális zártság elve biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggo tevékenység a Magyar Köztársaság területén a Felügyelet engedélyével végezheto (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkezo biztosító tevékenységét a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult)
biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet
biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggo tevékenységen kívül más üzletszeru tevékenységet nem folytathat
13. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggo tevékenységek Magyarországon pl. Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)
jelzáloghitelezés
a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység
14. Katasztrófa kockázatok a természet eroivel összefüggo katasztrófa kockázatok
nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezovel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tuz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]
15. A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínuségszámítási alapon elemezheto legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen
a kockázatok legyenek homogének
az esetleges károk véletlenszeruek legyenek
az esetleges kár egyértelmuen leírható és megbecsülheto legyen
az esetleges ügylet a szerzodo és a biztosító számára gazdaságos legyen
16. A terrorizmus kockázata még nem kelloen meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába
még nem kelloen tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése
17. Természeti katasztrófák okozta károk a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek
1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt
1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD
1991: 17 milliárd USD
1992: 30 milliárd USD
18. Természeti katasztrófák az elofordulás nagy fokú bizonytalansága
a potenciális kár szélsoséges nagyságú lehet
súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól
szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen
19. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2005) 2005 a biztosítók egyik legköltségesebb éve volt
több mint 112.000 halott (Pakisztánban 87.000 halott az októberi földrengésben)
kb. 225 milliárd USD kár, ebbol kb. 80 milliárd USD volt biztosítva
Katrina hurrikán: kb. 135 milliárd USD kár (72,3 milliárd USD költség a biztosítóknál)
1,9 milliárd USD biztosított kár az augusztusi áradások által Svájcban, Németországban, Ausztriában
20. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) közel 304.000 áldozat
218 milliárd USD kár (2009-ben: 68 milliárd USD)
több mint 43 milliárd USD biztosított kár
304 katasztrófa (167 természeti és 137 technikai katasztrófa)
21. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) 218 milliárd USD katasztrófák okozta kár
Ázsia: 74,8 milliárd USD
Latin-Amerika: 53,4 milliárd USD
Európa: 35,2 milliárd USD
Észak-Amerika: 20,5 milliárd USD
Ausztrália/Óceánia: 13,1 milliárd USD
Afrika: 337 millió USD
22. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) közel 304.000 áldozat
Latin-Amerika: 225.784 áldozat (ebbol Haiti, földrengés: 222.000 áldozat)
Európa: 56.490 áldozat (a kánikula kb. 56.000 áldozata Oroszországban és Csehországban)
Ázsia: 17.955 áldozat
23. A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2010) 2005, Katrina hurrikán: 72,3 milliárd USD, 1.836 halott
1992, Andrew hurrikán: 24,9 milliárd USD, 43 halott
2001. szeptember 11-i terrortámadás: 23,1 milliárd USD, 2.982 halott
1994, Northridge (USA), földrengés: 20,6 milliárd USD, 61 halott
2008, Ike hurrikán: 20,5 milliárd USD, 136 halott
24. A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2010) 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD)
1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD)
2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 100 millió USD)
2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,3 milliárd USD)
2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD)
1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)
25. Budapest, 2006. augusztus 20. a 2006. évi jegyzett viharkárok között
3 halott, 1 eltunt, 240 sebesült
vagyoni kár: 10 millió USD
biztosított kár: 5 millió USD
26. Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen
1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító csodje, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt
27. A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentosen nohetnek
legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország
28. Mega katasztrófák a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t
elso ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (24,9 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (20,6 milliárd USD)
ezt követoen új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése
29. Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás
fejlodo országok: új biztosítási megoldások lehetosége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)
30. A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok)
egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)
31. Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat
a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot muködtet
32. Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény
kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)
33. Madárinfluenza 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy
78 halott
53%-os halálozási ráta
34. Influenza az USA-ban egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában
a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg
a legkedvezotlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott
35. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. nincs kello tapasztalat (eltéroen pl. a természeti katasztrófáktól)
1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte
a legtöbb halott: 25-34 évesek ez a korcsoport fontos csoport ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek)
az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban
a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé
36. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. jelentos számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége
a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tozsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére
a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát
37. Jelentos eltérések 1918-hoz képest a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.)
az amerikai egészségügyi személyzet jelentos részét átküldték Európába
1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak
az orvostudomány jelentosen fejlodött
ma mások a tömegkommunikációs lehetoségek stb.
38. A világ biztosítási piaca (2009) biztosítási díj összesen: 4.066.095 millió USD (ebbol ipari országok: 86,88%)
életbiztosítás: 2.331.566 millió USD (ebbol ipari országok: 87,79%)
nem-életbiztosítás: 1.734.529 millió USD (ebbol ipari országok: 85,66%)
2008: 1980 óta az elso év, hogy (elsosorban a fejlett ipari országokban) csökkent a díjak reálértéke (nem-életbiztosítás: 0,8%, életbiztosítás: 3,5%)
2009: további csökkenések
39. Díjbevételek, részesedések (2009) Észak-Amerika: 1.238.586 millió USD (30,46%)
Latin-Amerika: 110.910 millió USD (2,73%)
Nyugat-Európa: 1.525.953 millió USD (37,53%)
Kelet- és Közép-Európa: 84.667 millió USD (2,08%)
Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 699.012 millió USD (17,19%)
Dél- és Kelet-Ázsia: 261.887 millió USD (6,44%)
Közel-Kelet és Közép-Ázsia: 28.552 millió USD (0,70%)
Óceánia: 67.241 millió USD (1,65%)
Afrika: 49. 287 millió USD (1,21%)
40. Részesedések (2009) OECD: 3.466.714 millió USD (85,26%)
G7: 2.744.580 millió USD (67,50%)
EU 27 tagállam: 1.481.834 millió USD (36,44%)
41. Egyes államok díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 1.139.746 millió USD (28,03%)
2. Japán: 505.956 millió USD (12,44%)
3. Egyesült Királyság: 309.241 millió USD (9,43%)
4. Franciaország: 283.070 millió USD (6,96%)
5. Németország: 238.366 millió USD (5,86%)
20. Dél-Afrika: 36.987 millió USD (0,91%)
27. Portugália: 20.312 millió USD (0,50%)
39. Csehország: 7.328 millió USD (0,18%)
43. Görögország: 6.556 millió USD (0,16%)
47. Magyarország: 3.986 millió USD (0,10%)
42. Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 492.345 millió USD (21,12%)
2. Japán: 399.100 millió USD (17,12%)
3. Egyesült Királyság: 217.681 millió USD (9,34%)
4. Franciaország: 194.077 millió USD (8,32%)
5. Olaszország: 115.290 millió USD (4,94%)
16. Dél-Afrika: 28.773 millió USD (1,23%)
25. Portugália: 14.531 millió USD (0,62%)
37. Görögország: 3.409 millió USD (0,15%)
38. Csehország: 3.102 millió USD (0,13%)
39. Magyarország: 2.029 millió USD (0,09%)
43. Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 647.401 millió USD (37,32%)
2. Németország: 126.591 millió USD (7,30%)
3. Japán: 106.856 millió USD (6,16%)
4. Egyesült Királyság: 91.560 millió USD (5,28%)
5. Franciaország: 88.993 millió USD (5,13%)
23. Dél-Afrika: 8.215 millió USD (0,47%)
30. Portugália: 5.781 millió USD (0,33%)
37. Csehország: 4.226 millió USD (0,24%)
42. Görögország: 3.146 millió USD (0,18%)
50. Magyarország: 1.957 millió USD (0,11%)
44. Biztosítási díjak a GDP százalékában (2009) 1. Tajvan (16,8%)
2. Hollandia (13,6%)
3. Egyesült Királyság (12,9%)
4. Dél-Afrika (12,9%)
13. Portugália (8,9%)
16. USA (8,0%)
39. Csehország (3,9%)
45. Magyarország (3,1%)
45. Egy lakosra eso biztosítási díj (2009) 1. Hollandia (6.554,6 USD)
2. Svájc (6.257,6 USD)
3. Dánia (5.528,9USD)
9. Japán (3.979,0 USD)
10. USA (3.710,0 USD)
24. Portugália (1.906,3 USD)
35. Csehország (722,8 USD)
44. Magyarország (398,4 USD)
46. Élet- és nem-életbiztosítás megoszlása (2009) USA: 43,2%; 56,8%
Japán: 78,9%; 21,1%
Magyarország: 50,9%; 49,1%
Ukrajna: 4%; 96%
47. A nem-életbiztosítási piac (2008-2010) 2008: a díjbevétel csökkenése a fejlett országokban (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Japánban)
2009: több országban még visszaesés (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Kelet-Európában)
2010-tol némi fejlodés
48. Az életbiztosítási piac (2008-2010) 2008 és 2009: visszaesés (adott esetben igen jelentos visszaesés)
2009-tol: növekedés (kivételekkel, pl. az USA-ban még csökkenés)
49. Magyar biztosítási piac 2010(Mabisz) nominális növekedés (1,6%), reálértéken csökkenés
843,79 milliárd Ft
csökkenés a nem-életbiztosítási piacon (12,9 milliárd Ft), zsugorodott a kgfb és a casco piac
az életbiztosítási ág díjbevétele 31,6 milliárd Ft-tal nott (442,6 milliárd Ft), de kedvezotlen, hogy csökkent a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele
50. A magyar biztosítási piac szereploi a kínálati oldalon biztosítók
biztosításközvetítok
egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)
51. Biztosításközvetíto a biztosításközvetítoi tevékenység a biztosítási szerzodés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszeru tevékenység, amelyet függo, illetve független biztosításközvetíto végezhet
a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerzodések megkötésének elosegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerzodések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerzodések teljesítésében való közremuködésre
52. Függo biztosításközvetíto(egyes ügynök) a biztosítói oldalt képviseli
egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyzo termékeit közvetíti
tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelos
53. Független biztosításközvetíto biztosítási alkusz vagy többes ügynök
több biztosító egymással versenyzo termékeit közvetíti
tevékenysége körében okozott kárért maga felelos
54. Biztosítási szaktanácsadó írásos megbízási szerzodés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggo biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közremuködik annak megvalósításában
biztosítási szerzodést nem közvetíthet
55. Biztosító az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggo tevékenységre jogosult
szigorú szabályozás a piacra lépést, a muködést és a piac elhagyását illetoen
a piacra lépés kétszintu engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése
56. Biztosítók a magyar biztosítási piacon biztosító részvénytársaság
biztosító szövetkezet
biztosító egyesület
harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe
másik tagállamban székhellyel rendelkezo biztosító (fióktelep, határon átnyúló szolgáltatás)
57. A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a muködés ellenorzése
a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása
állami támogatások rendszere
állami biztosító muködtetése
versenyjogi szabályok
a biztosítási szerzodési jog szabályozása
58. A fokozott állami felügyelet egyéb indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye
az általános szerzodési feltételek használatából fakadó problémák
a biztosítás sajátosságai
59. A vállalkozási szabadság korlátozása a biztosítás esetén a piacra lépés és a muködés korlátozásai
a biztosító befektetéseinek korlátozásai
(lehetoség az elérheto nyereség mértékének korlátozására)
60. A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozások a biztosítás esetén a tulajdonossá válás korlátozása
a tulajdonosi jogok korlátozása (pl. szükséghelyzetben; a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tokéje feletti szabad rendelkezési jog kapcsán)
61. A szerzodési szabadság korlátozása a biztosítási szerzodés esetén a szerzodés tartalmában (egyoldalú kogencia)
a szerzodés formájában (írásbeliség)
a szerzodési akaratban (biztosításkötési kötelezettség)
a felek személyében (a biztosító és a vagyonbiztosítási szerzodés biztosítottja)
62. Felügyeleti ellenorzés preventív kontroll: már a vállalat megalakulásánál érvényesül és célja elsosorban az, hogy csak kello realitással, pénzügyi, szakismereti feltételekkel rendelkezok folytathassanak biztosítási tevékenységet
represszív kontroll: a már megalakult biztosítók muködésére koncentrál
63. Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk]
normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos elore meghatározott feltételek teljesítésétol teszi függové, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elo)
materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)
64. Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedo, elozetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet)
angolszász (fizetoképességi) felügyelet (alapvetoen a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)
65. Felügyeleti rendszerek III. szektorális
több szektorra kiterjedo
66. Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttmuködésben)
nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]
67. Állami felügyelet az USA-ban 1860-as évektol, minden államban külön szabályozás
1855, New York állam
1859, Massachussetts
koncesszió elve, mélyreható szabályozás
egyes államokban szigorú eloírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni)
a felügyelo hatóság széles köru jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)
68. Az elso európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 kaució megkövetelése
muködési engedély eloírása
üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége
adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító muködése során
a muködéstol való eltiltás lehetosége stb.
69. Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges
szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság)
eloírások az üzleti tervre, a részvényekre stb.
a muvelni kívánt biztosítási fajták meghatározása
eloírások az általános biztosítási feltételekrol
a felügyelo hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre
70. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer
1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletérol és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekrol: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság
1923. évi VIII. törvény és 1923. évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelo Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet
71. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. foosztálya veszi át
egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl. 1941. évi 2.890 M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)
72. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Foigazgatóság látja el a felügyelo hatóság teendoit
18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységrol: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el
24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és fokönyvelojét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát
73. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletrol: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte
1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekrol és a biztosítási tevékenységrol
1999. évi CXXIV. törvény: 2000. április 1-tol Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrol
2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérol
2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról
2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérol
74. Általános felügyeleti elvek a felügyelet elore tekinto és kockázatalapú megközelítésen alapul
a felügyelet kiterjed a biztosítási és viszontbiztosítási üzletág szabályszeru muködésének, valamint annak folyamatos ellenorzésére, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók megfelelnek-e a felügyeleti szabályoknak
a biztosítók és viszontbiztosítók felügyelete a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelo kombinációjából áll
a megállapított követelményeket a biztosítóknak (viszontbiztosítóknak) üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan kell alkalmazniuk
75. Pénzügyi felügyelet a székhely szerinti tagállam kizárólagos felelossége, beleértve a fióktelepeken keresztül vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységet is
magában foglalja a biztosító vagy viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás fizetoképességének, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, a vállalkozás eszközeinek és a figyelembe veheto szavatoló tokének a székhely szerinti tagállamban a közösségi szinten elfogadott rendelkezések alapján alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban történo ellenorzését
a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságai állapítják meg, hogy a vállalkozás megfelel-e a prudens muködés elveinek
76. Pénzügyi követelmények szavatolótoke-szükséglet: kockázat-érzékenységi követelmény, amely eloretekinto számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és idoszeru beavatkozását
minimális tokeszükséglet: olyan biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege
77. Általános irányítási követelmények (irányítási rendszer) a biztosítók és viszontbiztosítók hatékony, az üzleti tevékenység körültekinto és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert muködtessenek, így minimálisan
megfelelo, átlátható szervezeti felépítés
a felelosségi körök egyértelmu meghatározása és megfelelo elhatárolása
az információáramlást biztosító hatékony rendszer megléte
rendszeres belso felülvizsgálat
78. Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (lásd a 1092/2010/EU rendeletet)
Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, Európai Értékpapír-piaci hatóság
európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága
tagállami felügyeleti hatóságok
79. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belso piac muködoképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlo versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb.
hatóság, nem bizottság
határozatokat, kötelezoen alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat
a felügyeleti konvergencia elosegítése
teljes köru részvétel a felügyeleti kollégiumokban
közremuködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt
rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket
80. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete országos hatásköru közigazgatási szerv
fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv
költségvetése az Országgyulés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez
a Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi foösszegei kizárólag az Országgyulés által csökkenthetoek
számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elo
felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet
81. A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítorendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony muködésének biztosítása
a pénzügyi közvetítorendszer részét képezo személyek és szervezetek prudens muködésének elosegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete
az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegeto, nemkívánatos üzleti, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens muködésének biztosítása érdekében megelozo intézkedések alkalmazása
együttmuködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintu kockázatok kialakulásának megelozésében, a már kialakult rendszerszintu kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében
a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevok érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítorendszerrel szembeni közbizalom erosítése
82. A Felügyelet beszámolási kötelezettsége a Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységérol a tárgyévet követo év május 31. napjáig beszámol az Országgyulésnek
a Felügyelet elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyulés feladatkörrel rendelkezo bizottságának
a Felügyelet a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítorendszer muködésérol félévente kockázati jelentést készít
83. A Felügyelet elnöke a Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll
irányítja a Felügyelet munkaszervezetét
kiadja a Felügyelet szervezeti és muködési szabályzatát
ajánlást ad ki
kialakítja a Pénzügyi Békélteto Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját
félévente meghatározza a Felügyelet ellenorzési tevékenységének kiemelt célterületeit
képviseli a Felügyeletet
részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában stb.
84. A Felügyelet elnöke a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki
a Felügyelettol származó havi keresete a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelozo évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese
85. A Pénzügyi Stabilitási Tanács konzultációs testület
célja: összhangot teremtsen a pénzügyi közvetíto rendszerben muködo intézmények egyedi kockázatait felügyelo, mikroprudenciális felügyelet, illetve a pénzügyi rendszer egészét veszélyezteto rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között
tagjai: a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke, az illetékes miniszter
86. A Felügyelet szabályozó eszközei a Felügyelet elnökének rendelete
muködési politikák
engedélyezési útmutatók
felügyeleti módszertanok
ajánlások
vezetoi körlevelek
módszertani útmutatók
irányelvek
mintaszabályzatok
állásfoglalások
magatartási kódexek
87. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási joga a pénzügyi szervezetek Felügyelet részére történo adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és idopontjára vonatkozó részletes szabályok
a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre vonatkozó részletes szabályok
a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesíto alelnök kijelölésére vonatkozó részletes szabályok
a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó részletes szabályok
88. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási joga a pénzügyi közvetítorendszer biztonságos muködése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a törvényben meghatározott szervezetre és személyre kiterjedoen határozott idore, de legfeljebb kilencven napra egyes, az ágazati törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti
89. Közérdeku igényérvényesítés a Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége az ágazati törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy az Fttv.-be, a Grt.-be, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol szóló törvény rendelkezéseibe ütközik, ha a jogsérto tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti
a perindításra a Felügyelet csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt eljárását már megindította