1 / 88

Biztos t s

Biztosts. alapfogalmaktermszeti s ember ltal okozott katasztrfk a vilgbana vilg biztostsi piacaa magyar biztostsi piaca biztostsi tevkenysg llami felgyelete. Elso Magyar ltalnos Biztost Trsasg. megalaktsa: 1857 (1858-ban kapta meg a mukdsi engedlyt)az alaptk kz

misae
Download Presentation

Biztos t s

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Biztosítás dr. Zavodnyik József

    2. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete

    3. Elso Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a muködési engedélyt) az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte muködését

    4. Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon az 1860-as évektol sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tozsde alapítójáról, Thomas Greshamrol neveztek el) amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

    5. Biztosítás kockázatkezelési technika egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülheto pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az idoben történo kockázatkiegyenlítodés által jövobeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történo áthárítása, illetve átvállalása

    6. Biztosítási tevékenység biztosítási szerzodésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végzo megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

    7. Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

    8. A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzodésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történo átvállalása)

    9. A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) vagyonbiztosítás felelosségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

    10. A biztosítások csoportosítása az új Ptk.-ban kárbiztosítások (külön szabályok a felelosségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

    11. Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fo csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág) biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

    12. Szektorális zártság elve biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggo tevékenység a Magyar Köztársaság területén a Felügyelet engedélyével végezheto (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkezo biztosító tevékenységét a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggo tevékenységen kívül más üzletszeru tevékenységet nem folytathat

    13. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggo tevékenységek Magyarországon pl. Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) jelzáloghitelezés a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

    14. Katasztrófa kockázatok a természet eroivel összefüggo katasztrófa kockázatok nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezovel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tuz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

    15. A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínuségszámítási alapon elemezheto legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen a kockázatok legyenek homogének az esetleges károk véletlenszeruek legyenek az esetleges kár egyértelmuen leírható és megbecsülheto legyen az esetleges ügylet a szerzodo és a biztosító számára gazdaságos legyen

    16. A terrorizmus kockázata még nem kelloen meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába még nem kelloen tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

    17. Természeti katasztrófák okozta károk a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD 1991: 17 milliárd USD 1992: 30 milliárd USD

    18. Természeti katasztrófák az elofordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsoséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

    19. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2005) 2005 a biztosítók egyik legköltségesebb éve volt több mint 112.000 halott (Pakisztánban 87.000 halott az októberi földrengésben) kb. 225 milliárd USD kár, ebbol kb. 80 milliárd USD volt biztosítva Katrina hurrikán: kb. 135 milliárd USD kár (72,3 milliárd USD költség a biztosítóknál) 1,9 milliárd USD biztosított kár az augusztusi áradások által Svájcban, Németországban, Ausztriában

    20. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) közel 304.000 áldozat 218 milliárd USD kár (2009-ben: 68 milliárd USD) több mint 43 milliárd USD biztosított kár 304 katasztrófa (167 természeti és 137 technikai katasztrófa)

    21. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) 218 milliárd USD katasztrófák okozta kár Ázsia: 74,8 milliárd USD Latin-Amerika: 53,4 milliárd USD Európa: 35,2 milliárd USD Észak-Amerika: 20,5 milliárd USD Ausztrália/Óceánia: 13,1 milliárd USD Afrika: 337 millió USD

    22. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2010) közel 304.000 áldozat Latin-Amerika: 225.784 áldozat (ebbol Haiti, földrengés: 222.000 áldozat) Európa: 56.490 áldozat (a kánikula kb. 56.000 áldozata Oroszországban és Csehországban) Ázsia: 17.955 áldozat

    23. A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2010) 2005, Katrina hurrikán: 72,3 milliárd USD, 1.836 halott 1992, Andrew hurrikán: 24,9 milliárd USD, 43 halott 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 23,1 milliárd USD, 2.982 halott 1994, Northridge (USA), földrengés: 20,6 milliárd USD, 61 halott 2008, Ike hurrikán: 20,5 milliárd USD, 136 halott

    24. A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2010) 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 100 millió USD) 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,3 milliárd USD) 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

    25. Budapest, 2006. augusztus 20. a 2006. évi jegyzett viharkárok között 3 halott, 1 eltunt, 240 sebesült vagyoni kár: 10 millió USD biztosított kár: 5 millió USD

    26. Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító csodje, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

    27. A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentosen nohetnek legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

    28. Mega katasztrófák a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t elso ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (24,9 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (20,6 milliárd USD) ezt követoen új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

    29. Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás fejlodo országok: új biztosítási megoldások lehetosége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

    30. A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

    31. Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot muködtet

    32. Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

    33. Madárinfluenza 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy 78 halott 53%-os halálozási ráta

    34. Influenza az USA-ban egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg a legkedvezotlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

    35. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. nincs kello tapasztalat (eltéroen pl. a természeti katasztrófáktól) 1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte a legtöbb halott: 25-34 évesek – ez a korcsoport fontos csoport ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek) az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

    36. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. jelentos számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tozsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

    37. Jelentos eltérések 1918-hoz képest a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) az amerikai egészségügyi személyzet jelentos részét átküldték Európába 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak az orvostudomány jelentosen fejlodött ma mások a tömegkommunikációs lehetoségek stb.

    38. A világ biztosítási piaca (2009) biztosítási díj összesen: 4.066.095 millió USD (ebbol ipari országok: 86,88%) életbiztosítás: 2.331.566 millió USD (ebbol ipari országok: 87,79%) nem-életbiztosítás: 1.734.529 millió USD (ebbol ipari országok: 85,66%) 2008: 1980 óta az elso év, hogy (elsosorban a fejlett ipari országokban) csökkent a díjak reálértéke (nem-életbiztosítás: 0,8%, életbiztosítás: 3,5%) 2009: további csökkenések

    39. Díjbevételek, részesedések (2009) Észak-Amerika: 1.238.586 millió USD (30,46%) Latin-Amerika: 110.910 millió USD (2,73%) Nyugat-Európa: 1.525.953 millió USD (37,53%) Kelet- és Közép-Európa: 84.667 millió USD (2,08%) Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 699.012 millió USD (17,19%) Dél- és Kelet-Ázsia: 261.887 millió USD (6,44%) Közel-Kelet és Közép-Ázsia: 28.552 millió USD (0,70%) Óceánia: 67.241 millió USD (1,65%) Afrika: 49. 287 millió USD (1,21%)

    40. Részesedések (2009) OECD: 3.466.714 millió USD (85,26%) G7: 2.744.580 millió USD (67,50%) EU 27 tagállam: 1.481.834 millió USD (36,44%)

    41. Egyes államok díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 1.139.746 millió USD (28,03%) 2. Japán: 505.956 millió USD (12,44%) 3. Egyesült Királyság: 309.241 millió USD (9,43%) 4. Franciaország: 283.070 millió USD (6,96%) 5. Németország: 238.366 millió USD (5,86%) 20. Dél-Afrika: 36.987 millió USD (0,91%) 27. Portugália: 20.312 millió USD (0,50%) 39. Csehország: 7.328 millió USD (0,18%) 43. Görögország: 6.556 millió USD (0,16%) 47. Magyarország: 3.986 millió USD (0,10%)

    42. Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 492.345 millió USD (21,12%) 2. Japán: 399.100 millió USD (17,12%) 3. Egyesült Királyság: 217.681 millió USD (9,34%) 4. Franciaország: 194.077 millió USD (8,32%) 5. Olaszország: 115.290 millió USD (4,94%) 16. Dél-Afrika: 28.773 millió USD (1,23%) 25. Portugália: 14.531 millió USD (0,62%) 37. Görögország: 3.409 millió USD (0,15%) 38. Csehország: 3.102 millió USD (0,13%) 39. Magyarország: 2.029 millió USD (0,09%)

    43. Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2009) 1. USA: 647.401 millió USD (37,32%) 2. Németország: 126.591 millió USD (7,30%) 3. Japán: 106.856 millió USD (6,16%) 4. Egyesült Királyság: 91.560 millió USD (5,28%) 5. Franciaország: 88.993 millió USD (5,13%) 23. Dél-Afrika: 8.215 millió USD (0,47%) 30. Portugália: 5.781 millió USD (0,33%) 37. Csehország: 4.226 millió USD (0,24%) 42. Görögország: 3.146 millió USD (0,18%) 50. Magyarország: 1.957 millió USD (0,11%)

    44. Biztosítási díjak a GDP százalékában (2009) 1. Tajvan (16,8%) 2. Hollandia (13,6%) 3. Egyesült Királyság (12,9%) 4. Dél-Afrika (12,9%) 13. Portugália (8,9%) 16. USA (8,0%) 39. Csehország (3,9%) 45. Magyarország (3,1%)

    45. Egy lakosra eso biztosítási díj (2009) 1. Hollandia (6.554,6 USD) 2. Svájc (6.257,6 USD) 3. Dánia (5.528,9USD) 9. Japán (3.979,0 USD) 10. USA (3.710,0 USD) 24. Portugália (1.906,3 USD) 35. Csehország (722,8 USD) 44. Magyarország (398,4 USD)

    46. Élet- és nem-életbiztosítás megoszlása (2009) USA: 43,2%; 56,8% Japán: 78,9%; 21,1% Magyarország: 50,9%; 49,1% Ukrajna: 4%; 96%

    47. A nem-életbiztosítási piac (2008-2010) 2008: a díjbevétel csökkenése a fejlett országokban (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Japánban) 2009: több országban még visszaesés (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Kelet-Európában) 2010-tol némi fejlodés

    48. Az életbiztosítási piac (2008-2010) 2008 és 2009: visszaesés (adott esetben igen jelentos visszaesés) 2009-tol: növekedés (kivételekkel, pl. az USA-ban még csökkenés)

    49. Magyar biztosítási piac 2010 (Mabisz) nominális növekedés (1,6%), reálértéken csökkenés 843,79 milliárd Ft csökkenés a nem-életbiztosítási piacon (12,9 milliárd Ft), zsugorodott a kgfb és a casco piac az életbiztosítási ág díjbevétele 31,6 milliárd Ft-tal nott (442,6 milliárd Ft), de kedvezotlen, hogy csökkent a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele

    50. A magyar biztosítási piac szereploi a kínálati oldalon biztosítók biztosításközvetítok egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)

    51. Biztosításközvetíto a biztosításközvetítoi tevékenység a biztosítási szerzodés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszeru tevékenység, amelyet függo, illetve független biztosításközvetíto végezhet a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerzodések megkötésének elosegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerzodések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerzodések teljesítésében való közremuködésre

    52. Függo biztosításközvetíto (egyes ügynök) a biztosítói oldalt képviseli egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyzo termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelos

    53. Független biztosításközvetíto biztosítási alkusz vagy többes ügynök több biztosító egymással versenyzo termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért maga felelos

    54. Biztosítási szaktanácsadó írásos megbízási szerzodés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggo biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közremuködik annak megvalósításában biztosítási szerzodést nem közvetíthet

    55. Biztosító az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggo tevékenységre jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a muködést és a piac elhagyását illetoen a piacra lépés kétszintu engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

    56. Biztosítók a magyar biztosítási piacon biztosító részvénytársaság biztosító szövetkezet biztosító egyesület harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe másik tagállamban székhellyel rendelkezo biztosító (fióktelep, határon átnyúló szolgáltatás)

    57. A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a muködés ellenorzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító muködtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerzodési jog szabályozása

    58. A fokozott állami felügyelet egyéb indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerzodési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

    59. A vállalkozási szabadság korlátozása a biztosítás esetén a piacra lépés és a muködés korlátozásai a biztosító befektetéseinek korlátozásai (lehetoség az elérheto nyereség mértékének korlátozására)

    60. A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozások a biztosítás esetén a tulajdonossá válás korlátozása a tulajdonosi jogok korlátozása (pl. szükséghelyzetben; a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tokéje feletti szabad rendelkezési jog kapcsán)

    61. A szerzodési szabadság korlátozása a biztosítási szerzodés esetén a szerzodés tartalmában (egyoldalú kogencia) a szerzodés formájában (írásbeliség) a szerzodési akaratban (biztosításkötési kötelezettség) a felek személyében (a biztosító és a vagyonbiztosítási szerzodés biztosítottja)

    62. Felügyeleti ellenorzés preventív kontroll: már a vállalat megalakulásánál érvényesül és célja elsosorban az, hogy csak kello realitással, pénzügyi, szakismereti feltételekkel rendelkezok folytathassanak biztosítási tevékenységet represszív kontroll: a már megalakult biztosítók muködésére koncentrál

    63. Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos elore meghatározott feltételek teljesítésétol teszi függové, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elo) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

    64. Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedo, elozetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetoképességi) felügyelet (alapvetoen a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

    65. Felügyeleti rendszerek III. szektorális több szektorra kiterjedo

    66. Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttmuködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

    67. Állami felügyelet az USA-ban 1860-as évektol, minden államban külön szabályozás 1855, New York állam 1859, Massachussetts koncesszió elve, mélyreható szabályozás egyes államokban szigorú eloírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) a felügyelo hatóság széles köru jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

    68. Az elso európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 kaució megkövetelése muködési engedély eloírása üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító muködése során a muködéstol való eltiltás lehetosége stb.

    69. Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) eloírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. a muvelni kívánt biztosítási fajták meghatározása eloírások az általános biztosítási feltételekrol a felügyelo hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

    70. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer 1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletérol és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekrol: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság 1923. évi VIII. törvény és 1923. évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelo Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet

    71. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. foosztálya veszi át egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl. 1941. évi 2.890 M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)

    72. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Foigazgatóság látja el a felügyelo hatóság teendoit 18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységrol: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el 24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és fokönyvelojét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

    73. Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletrol: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekrol és a biztosítási tevékenységrol 1999. évi CXXIV. törvény: 2000. április 1-tol Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrol 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérol 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérol

    74. Általános felügyeleti elvek a felügyelet elore tekinto és kockázatalapú megközelítésen alapul a felügyelet kiterjed a biztosítási és viszontbiztosítási üzletág szabályszeru muködésének, valamint annak folyamatos ellenorzésére, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók megfelelnek-e a felügyeleti szabályoknak a biztosítók és viszontbiztosítók felügyelete a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelo kombinációjából áll a megállapított követelményeket a biztosítóknak (viszontbiztosítóknak) üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan kell alkalmazniuk

    75. Pénzügyi felügyelet a székhely szerinti tagállam kizárólagos felelossége, beleértve a fióktelepeken keresztül vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységet is magában foglalja a biztosító vagy viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás fizetoképességének, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, a vállalkozás eszközeinek és a figyelembe veheto szavatoló tokének a székhely szerinti tagállamban – a közösségi szinten elfogadott rendelkezések alapján alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban – történo ellenorzését a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságai állapítják meg, hogy a vállalkozás megfelel-e a prudens muködés elveinek

    76. Pénzügyi követelmények szavatolótoke-szükséglet: kockázat-érzékenységi követelmény, amely eloretekinto számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és idoszeru beavatkozását minimális tokeszükséglet: olyan biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege

    77. Általános irányítási követelmények (irányítási rendszer) a biztosítók és viszontbiztosítók hatékony, az üzleti tevékenység körültekinto és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert muködtessenek, így minimálisan megfelelo, átlátható szervezeti felépítés a felelosségi körök egyértelmu meghatározása és megfelelo elhatárolása az információáramlást biztosító hatékony rendszer megléte rendszeres belso felülvizsgálat

    78. Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (lásd a 1092/2010/EU rendeletet) Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, Európai Értékpapír-piaci hatóság európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága tagállami felügyeleti hatóságok

    79. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belso piac muködoképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlo versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezoen alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elosegítése teljes köru részvétel a felügyeleti kollégiumokban közremuködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

    80. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete országos hatásköru közigazgatási szerv fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv költségvetése az Országgyulés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez a Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi foösszegei kizárólag az Országgyulés által csökkenthetoek számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elo felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet

    81. A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítorendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony muködésének biztosítása a pénzügyi közvetítorendszer részét képezo személyek és szervezetek prudens muködésének elosegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegeto, nemkívánatos üzleti, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens muködésének biztosítása érdekében megelozo intézkedések alkalmazása együttmuködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintu kockázatok kialakulásának megelozésében, a már kialakult rendszerszintu kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevok érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítorendszerrel szembeni közbizalom erosítése

    82. A Felügyelet beszámolási kötelezettsége a Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységérol a tárgyévet követo év május 31. napjáig beszámol az Országgyulésnek a Felügyelet elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyulés feladatkörrel rendelkezo bizottságának a Felügyelet a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítorendszer muködésérol félévente kockázati jelentést készít

    83. A Felügyelet elnöke a Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll irányítja a Felügyelet munkaszervezetét kiadja a Felügyelet szervezeti és muködési szabályzatát ajánlást ad ki kialakítja a Pénzügyi Békélteto Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját félévente meghatározza a Felügyelet ellenorzési tevékenységének kiemelt célterületeit képviseli a Felügyeletet részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában stb.

    84. A Felügyelet elnöke a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki a Felügyelettol származó havi keresete a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelozo évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese

    85. A Pénzügyi Stabilitási Tanács konzultációs testület célja: összhangot teremtsen a pénzügyi közvetíto rendszerben muködo intézmények egyedi kockázatait felügyelo, mikroprudenciális felügyelet, illetve a pénzügyi rendszer egészét veszélyezteto rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között tagjai: a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke, az illetékes miniszter

    86. A Felügyelet szabályozó eszközei a Felügyelet elnökének rendelete muködési politikák engedélyezési útmutatók felügyeleti módszertanok ajánlások vezetoi körlevelek módszertani útmutatók irányelvek mintaszabályzatok állásfoglalások magatartási kódexek

    87. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási joga a pénzügyi szervezetek Felügyelet részére történo adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és idopontjára vonatkozó részletes szabályok a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre vonatkozó részletes szabályok a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesíto alelnök kijelölésére vonatkozó részletes szabályok a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó részletes szabályok

    88. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási joga a pénzügyi közvetítorendszer biztonságos muködése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a törvényben meghatározott szervezetre és személyre kiterjedoen határozott idore, de legfeljebb kilencven napra egyes, az ágazati törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti

    89. Közérdeku igényérvényesítés a Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége az ágazati törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy az Fttv.-be, a Grt.-be, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol szóló törvény rendelkezéseibe ütközik, ha a jogsérto tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti a perindításra a Felügyelet csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt eljárását már megindította

More Related