A hallás utáni daltanítás

1. A hallás utánidaltanítás

2. A daltanítás történhet: • Hallás után • Jelrendszerről A tanító dönti el, hogy melyiket választja. (Egyes tankönyvek tartalmaznak iránymutatást.) A döntés szempontjai: • A gyerekek életkora, képességei • A dal nehézsége • Tartalmaz-e a dal még nem tudatosított szolmizációs hangot vagy ritmusképletet? • Alsó tagozaton a hallás utáni daltanításé a központi szerep.

3. A hallás utáni daltanítás… • a daltanulás ősi, természetes módja utánzással (mechanikus bevésés), • zenei élmény, • zenei ismeretszerzés, • zenei készségfejlesztés (éneklési készség, zenei hallás, memória). Ezért • csukott könyvvel történik (csak a további versszakokat olvashatják a gyerekek). • Az új dalhoz nem kapcsolunk készségfejlesztő feladatot (játékos mozgás, tánc, osztinátó kivételével)

4. A hallás utáni daltanítás formái: • Globális • Analizáló-szintetizáló (részekre bontással) • Hallás után tudatosított memorizálás

5. 1. Globális daltanítás Dalos játékok (dal+játék egysége) tanítási formája. Főként 1-(2). osztályosoknak. Menete: a tanító többször énekli a dalt, a gyerekek folyamatosan bekapcsolódnak. A tanító énekével fokozatosan a háttérbe húzódik. Dallamrajzzal segítheti a memorizálást. A játék bonyolultságától függ, hogy mikor kapcsolható az énekléshez.

6. HIBAJAVÍTÁS: • A játék lendületében gyakran előfordul, hogy a tanulók keveset törődnek az énekléssel, elmerülnek a játékban. • Leállítás, az ének külön gyakoroltatása. • Hiba esetén szintén fontos a leállítás. • A hiba lehetséges okai: figyelmetlenség, a dallamrészlet nehézsége, hasonló dal zavaró hatása. • Hibás részlet kiemelése, hiba helyének tudatosítása, részlet helyes bemutatása (dallamrajz!) néhányszor, gyakoroltatás. GYAKORLÁS: • = a dal többszöri eljátszása. • Változatosság: kisebb csoportokra való bontás, egymás énekének, játékának megfigyeltetése, esetleg a játék cselekményének megfelelő egyéni szerepeltetés.

7. 2. Analizáló-szintetizáló forma A hosszabb terjedelmű, formailag kötöttebb; ritmusban, dallamban és szövegtartalomban a játékdaloknál igényesebb dallamok megtanításakor alkalmazzuk.

8. Mozzanatsora Bemutatás: • a tanító bemutató éneke (minél többször) összes versszakkal, - hozzá megfigyelési szempontok, melyek ismét a gyarapodó tudástól függnek (szöveg, zenei formai egységek, azonosság-hasonlóság-különbözőség) • a szövegtartalom megbeszélése, Részekre bontás (a zenei anyag struktúrája, nehézsége alapján osztjuk részekre): • A tanító bemutatja a részeket (a dallamrajz segít!), • A gyerekek visszaéneklik (a tanító nem énekel).

9. A részek összekapcsolása: • gyakorlás, • ellenőrzés, A dal előadásának gyakorlása, ZENEI KIDOLGOZÁSA: • A tanító újbóli élményszerű bemutatása • Az előadás megfigyelése a megadott szempontok szerint, • a megfigyeltek megbeszélése, megvalósítása, • gyakorlás, motiváltság folyamatos fenntartásával. Többversszakos daloknál a további versszakoknál nagyobb egységeket mutatunk be, illetve a gyerekek nézhetik a szöveget.

10. 3. Hallás után tudatosított memorizálás Korábban tudatosított zenei ismeretekre is támaszkodik. Ritkábban alkalmazott forma. Mozzanatsora azonos az előzővel, de az első szöveges bemutatás után a részekre bontás már szöveg nélkül történik. Így irányítjuk a figyelmet bizonyos zenei jelenségekre.

11. Milyen zenei jelenségekre épülhet a memorizálás? • Formai egységek, azonosság-hasonlóság-különbözőség, • Ritmikai jelenségek, • Jól ismert dallamfordulatok, esetleg egész dal szolmizációs névvel.

12. A SIKERES DALTANÍTÁS… 1. Alapfeltétele: • A valóban élményszerű tanítói bemutatás • Megfelelő hangmagasság és tempó megválasztása 2. Kritériumai: • Jól és hibátlanul megtanulták-e a dalt? • Megszerették-e, kedvvel éneklik-e a dalt?

13. A tanító felkészülése a hallás utáni daltanításhoz • Tudja hibátlanul kotta nélkül előadni a tanítandó dallamot a gyermekeknek legmegfelelőbb hangmagasságban! • Tudja a kezdőhangot hangvilláról vagy furulyáról megadni! (A bemutatás során emlékezzen a kezdőhangra, a tonalitásra.) • Tudja a sorokat elkezdeni, és a dal bármely belső motívumát felidézni a folyamatból kiragadva, de a tonalitást megtartva! • Vegye észre a hibákat, tudja azok okát, és hangjával tudjon javítani! Ha kell, rövid magyarázattal, hasonlattal, utalással segítsen!

14. 5. Készüljön fel a dallam hibalehetőségeire, nehézségeire, és próbálja megelőzni a hibákat! 6. Tudja elemezni a dalt formai szempontból, tudja énekelni a dalt ritmusnévvel és szolmizálva! 7. Tudja bármikor dallamrajzzal, kézmozdulattal segíteni az osztály énekét! Tudja egyenletes mérő segítségével, vezényléssel énekelni, illetve irányítani az éneket! 8. Ismerje és tudja megmagyarázni a szövegben előforduló, de a gyerekek számára ismeretlen kifejezéseket! 9. Tervezze meg a dal zenei kidolgozását a dal karakterének megfelelően, amelynek szempontjai: tempó, előadási mód, tagolás, levegőbeosztás, szöveg-dallamhangsúlyozás, dinamika, a zenei folyamat megvalósulása. 10. Élményszerűen, pergően vezesse a daltanulást!

15. Az új dal kapcsolata az óra többi részével 1. A daltanulást megelőző óramozzanatokban már el lehet rejteni az előkészítést (beéneklő gyakorlatokban, kézjeles hallásfejlesztő feladatokban, egyéb visszhangéneklésekben, ritmushangoztatásban, hasonló témájú, dallamú vagy karakterű dalok éneklésével) 2. Segíthet a már tanult és hasonló dallamfordulatot vagy ritmust tartalmazó dal ismétlése, dallamrajza, ritmizálása. 3. Megkönnyíti a tanulást az új dal dallamvonalának térbeli követése a bemutatás hallgatása közben, majd az éneklés alatt. 4. A zenehallgatás kapcsolódhat az új dalhoz.

16. 1. Kis kertemben fügefészek, Én a legénynek nem hiszek Mer’ a legény leánycsaló, Mind akasztófára való. 2. Ördög bújjék az anyádba! Mért válogatsz a leányba’? Te sem vagy a legény szépe, Egyen meg a csuda fene! 3. Van szeretőm, de nem tetszik. Most is az ágy alatt fekszik. Olyan, mint a szitaféreg, Majd kiseprem, ha ráérek.