A totalitarizmus államai

1. A totalitarizmus államai (egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)

2. A szovjet típusú totalitarizmus I. • Előzmények (cári önkény, ellenállás, I. világháború) • 1917 Bolsevik forradalom (1917.Nov.7.) • Polgárháború • Polgárháború alatt hadikommunizmus és bolsevik típusú (forradalmi) állam kiépítése. • 1918. július 10. bolsevik alkotmány – Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság alkotmánya • „Törvényhozó hatalom”: Területi Szovjetek – Legfelsőbb Szovjet

3. A szovjet típusú totalitarizmus II. • „Köztes – fő – hatalom:” Központi Végrehajtó Bizottság („kisparlament” – pártszerv) • „Végrehajtó hatalom:” Népbiztosok Tanácsa (18 népbiztosság = minisztérium, NT = kormány) • Az alkotmány centralizációs természetű és pártállami, alapja a hatalom egységének tana. • Szocialista jogok deklarálása • 1917 végétől Cseka– Összoroszországi Rendkívüli Bizottság – széleskörű terror • A szovjet állam a pártállam és személyi kultusz klasszikusa.

4. A szovjet típusú totalitarizmus III. • 1921 - NEP • 1922 a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása. (Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország föderációja. 1936-ban már 11 tagköztársaság.) • Szovjetunió első alkotmánya 1924. januárjában, nem sokkal lenin halála után. • Szervezeti alkotmány a föderális államhoz. (Centralizáció és hatalom egysége továbbra is.)

5. A szovjet típusú totalitarizmus IV. • Tagköztársaságokat elvileg szerződéses viszony tartotta össze. A valóságban Moszkva a centrum. • Törvényhozó hatalom: Szovjetek kongresszusa, a Legfelsőbb Szovjet. • Ha a LSZ nem ülésezik, akkor a két kamarás Központi Végrehajtó Bizottság. (Egyik kamara a LSZ által választott tagköztársasági képviselőké, másik a Nemzetiségi Tanács) • Végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa. • KVB szerepe is formális, a NT jogalkotásának utólagos jóváhagyása/felülvizsgálata.

6. A szovjet típusú totalitarizmus V. • A bírói szervezetet is centralizálták, a bírákat a pártszervek választották és mindenek felett állt a 11 tagú szövetségi Legfelsőbb Bíróság. • Ügyészi szervezet is centralizált és pártközvetlen. • Hatalmi ágak szétválasztása nem érvényesül. • Külön fejezet az alkotmányban az Egyesített Állami Politikai Igazgatóságról (OGPU) – Kuriózum. [Államelleni cselekmények elleni szerv, ami egyszerre nyomozó, vádhatósági, bírói és végrehajtói szerv.]

7. A szovjet típusú totalitarizmus VI. • Sztálinizmus • 1920-as évek vége, 1930-as évek - szisztematikus terror. • Gulag. • 1936. évi sztálini alkotmány. • Joglátszat – alapjogi látszat – szocialista mintaalkotmány. • Társadalmi rend alkotmányos szabályozása. • Ha a LSZ nem ülésezik, eljárhat a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége.

8. Az olasz típusú totalitarizmus I. • Előzmények (I. világháború, vesztes-győztes szerepben, kormányválságok) • 1918 és 1922 között kormányválságok sora. • 1919 március Milánó – Fasiszta Mozgalom élén BenitoMussolinivel. • 1921-es választások – 7% - III. Viktor Emmánuel király kormányalakításra kéri fel Mussolinit. (Marciasu Roma) • Első kormány koalíciós. (14-ből 4 tag fasiszta.)

9. Az olasz típusú totalitarizmus II. • A hatalom kisajátítása: • Egy éves rendkívüli királyi felhatalmazás. • 1923. Acerbo-törvény(választójog átalakítása) • 1924-es választások: 64% (535 képviselőből 404 fasiszta) • Matteotti1924-es meggyilkolása, ellenzék felszámolása. • Egypártrendszer bevezetése. • Korporatív állam. • 1920-as évek végétől a Fasiszta Nagytanács a quasi törvényhozó hatalom. • Mussolini a pártban Duce, a kormányban Capo di Governendo.

10. Az olasz típusú totalitarizmus III. • Vezérkultusz a Duce körül. • Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam. • 1939-re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi rendszer egészében. • Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba sorolja a gazdasági tevékenységeket. • 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re végére átveszi a Törvényhozás helyét.) • Autarkia – gazdasági önellátás. • Szigorú cenzúra.

11. Az olasz típusú totalitarizmus III. • Vezérkultusz a Duce körül. • Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam. • 1939-re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi rendszer egészében. • Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba sorolja a gazdasági tevékenységeket. • 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re végére átveszi a Törvényhozás helyét.) • Autarkia – gazdasági önellátás. • Szigorú cenzúra.

12. Az olasz típusú totalitarizmus IV. • 1938-tól – Német hatásra hivatalos antiszemitizmus. • II. Világháború • 1943-as bukás, Mussolini szöktetése • 1943-1945 - Szálói Köztársaság (Olasz Szociális Köztársaság) • 1945 – totális összeomlás.

13. A német típusú totalitarizmus I. • Előzmények (I. világháború katartikus elvesztése, háborús jóvátétel, gazdasági összeomlás, nyomor, hadirokkantak, katonai elégedetlenség) • Szélsőségek jelennek meg a weimari időszak alkotmányos lehetőségei között. • Egymást érik a szélsőségesek fegyveres atrocitásai – gyenge szankciók. • 1923. november 8-9. Müncheni Sörpuccs • Hitler pere: „Amikor az önkény felhasználja a jogállamot.”

14. A német típusú totalitarizmus II. • A Német Nemzetszocialista Munkáspárt megerősödése. • 1933. január 30-i választások. (Törvényes, alkotmányos.) • Hitlert kancellárrá választják egy koalíciós kormány élére. • Februárban feloszlatás, márciusban új választás. (A kampány időszakban kölcsönös terror és erőszak.) • 1933. február – a nácik elérik, hogy szükségrendelet tiltsa be a kommunista gyűléseket.

15. A német típusú totalitarizmus III. • 1933. február 27. Reichstag-tűz – Hindemburg szükségrendelete „A nép és az állam védelméről” • Polgári jogok felfüggesztése, leszámolás a kommunistákkal. • Ebben a miliőben zajlik a márciusi választás. • A nácik a szavazatok 44. %-át szerzik meg. • Pártmegállapodások után kétharmadot szereznek az 1933. évi Ermächtigungsgesetz kiadásához. • A felhatalmazás mindenre kiterjedt, csak a birodalmi elnök tisztségét és a törvényhozás jogállását nem érinthette.

16. A német típusú totalitarizmus IV. • Hindenburg 1934. augusztusi halálával gyakorlatilag megszűnt a birodalmi elnök tisztje, mivel azt összeolvaszották a kormányfőével. • Kancellár + Birodalmi elnök = Führer • 1933-ban minden pártot feloszlatnak, vagy önfeloszlatásra kényszerítenek. • 1934-től kizárólagos és korlátlan hatalom. • 1934-ben megszűnik a föderális jelleg. • Gleichschaltung – a náci ére mindenre történő kiterjesztése.

17. A német típusú totalitarizmus V. • Centralizált közigazgatás (Gau – Gauleiter) • Propagadna – cenzúra • Állami terror pártszervekkel is (Gestapo, SS, SicherheitsDienst.) • Politikai bíráskodás (1937-től minden gyakorló jogásznak párttagnak kell lennie.) • Állami antiszemitizmus – 1935-től nürnbergi törvények. • Szisztematikus népirtás, mint az államrezon része.

18. A német típusú totalitarizmus VI. • Nincs egységes kartális alkotmány. • Népi vezéri állam. • EinVolk, Ein Reich, Ein Führer. • Führerprinzip – főhatalom egységessége • 1939-től Hitler az igazságszolgáltatás csúcsa is, közvetlen beavatkozási joggal. • 1942-től féktelen totalitarizmus.