Lélek és amnézia

1. Lélek és amnézia Ernest Renan és a nemzet

2. Ernest Renan (1823-1892) • Sokoldalú francia tudós, de elsősorban vallástörténész, • Forráskritikát és a filozófiát egyesítette életművében, • Párizsban papi szemináriumot látogatott, • 1852-ben doktorált, • 1862-ben College de France tanára, • héber, káldeus és szír tanszék professzora, • a názareti Jézust „páratlan férfiúnak” titulálta – skandallum, felfüggesztették állásából, • 1883-tól a College de France vezetője, • Főbb művei: • A kereszténység eredetének története (1863-1882), • Jézus élete (1864), • Szellem és reform (1871) • 1903-tól már köztéri szobrot kapott,

3. Mi a nemzet? (1882) • A Római Birodalom, illetve Nagy Károly birodalmának felbomlása óta Nyugat-Európa nemezetekre bomlott, • A nemzet meglehetősen új jelenség a történelemben, • A Római Birodalom jóval közelebb áll, ahhoz, amit hazának nevezünk – jólétet teremtett, a háborúknak véget vetett,

4. Mi a nemzet? (1882) • Az azt követő államok fúziói voltak a különböző népeknek, • A germánok erőszakossága volt az az öntőforma, ami ránehezült a következő népekre, • Az emberek köztikülönbségnek semmi szerepe nem volt az etnikumnak,

5. Mi a nemzet? (1882) • „A felejtés, mi több a történelmi tévedés alapvető tényező egy nemzet kialakulásában, ezért, hogy a történelemtudomány fejlődése gyakorta veszedelmes a nemzetiségre nézve.” • A Habsburg-ház nem olvasztotta össze a népeket, • Szent István Birodalmában nem kerültek közelebb a népek, • az oszmán törökök vallásilag osztották meg őket,

6. Mi a nemzet? (1882) • „Egy nemzet lényege az, hogy minden egyén sok közös jeggyel rendelkezzék, és hogy mindenki sok mindent elfelejtsen.” • A modern nemzet egyazon irányba konvergáló tények sora által létrehozott történelmi eredmény • Hol egy uralkodó tette ezt meg, pl. Franciaország • A tartományok közvetlen akarata, pl. Svájc, Németalföld, • Általános szellem, pl. Itália, Németország,

7. Mi nem a nemzet • 1. A faj, etnikum, • Etnikai meggondolásoknak semmi szerepe nem volt a nemzet kialakulásában, • A tiszta faj agyrém • 2. A nyelv egyesülésre hív, de nem kényszerít, rá, • 3. A vallás sem elégséges, • 4. Az érdekazonosság sem az, a Zollverein nem haza, • 5. A földrajz sem elegendő,

8. Mi a nemzet? • „A nemzet: lélek, szellemi alapelv. Ezt a lelket, ezt a szellemi principiumot két dolog alkotja, mely azonban voltaképpen egy. Az első a múltban gyökeredzik, a másik a jelenben. Az egyik: emlékeke gazdag örökségének birtoklása, a másik: jelenlegi egyezés, vágy arra, hogy közösen éljünk, annak szándéka, hogy a továbbiakban is kamatoztassuk az osztatlanul kapott örökséget.”

9. „az vagyunk, ami ti voltatok: az leszünk. Ami ti vagytok…” • A nemzeti emlékekben a gyász becsesebb, mint a győzelem, • mert a kötelességekre figyelmeztet, • közös erőfeszítésre ösztönöz,

10. A nemzet tehát egyetlen roppant szolidaritás, lényeges része az ősök áldozata,a jövőben mi fogunk meghozni. • Feltételezi a múltat, de a jelen foglalata is folytatni kívánjuk a közös életet, • „Egy nemzet léte mindennapos népszavazás, mint az egyén léte az élet folytonos igenlése..”

11. „Egészséges szellemű és melegszívű emberek hatalmas csoportja megalkotott egy erkölcsi tudatot – ezt nevezzük nemzetnek.” • A nemzetek nem örökkévalóak – európai konföderáció lesz,

12. Ami még • A francia forradalom adta Rennanak is az új határt, • Közös akarat és tudatosan választott történelmi tradíciók (örökölt múlt), • A szelekció, a felejtés épp oly fontos, mint az emlékezés, • Mindennapos népszavazás a nemzeti lét, • A rousseaui társadalmi szerződés modellje – közakarat konstruálta közösség nála a nemzet,

14. Akit még … • Ádám Péter: Még egyszer a renani nemzetfelfogásról. Holmi 678-685. o. • Ernest Gellner: A nacionalizmus és a komplex társadalmak kohéziójának két formája. In: Eszmék a politikában. Szerkesztette: Brettner Zoltán – Deák Ágnes. Pécs, 1995. 188- 211. o. • Ludassy Mária: Ernest Renan időszerűsége. A nemzet mint akarat és szolidaritás. Holmi, 1994. 8. sz. 1175-1177.