Egy csokor virág...

Egy csokor virág... attilam49

Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked. Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,

S ím kész ajándékra a virágcsokor. Kérlek, bármerre is sodor az élet,

Ajándékom vidd magaddal, Akár gyalog jársz, akár víg fogattal.

Csokrodban első virágszál a szeretet, Azért oly fontos, mert Istentől ered.

Emberi sorsok összeötvözője. Ha elveken nyugszik, nem múlandó,

Neked is ilyen szeretet a jó.

Türelem a második virágszál, Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,

Bármi is menjen végbe a szívedben. Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,

S vihar ne zúgjon el családod felett, Így gazdagabb lesz benned a szeretet.

Csokrod harmadik virága a hűség, Amit megkíván tőled a föld s az ég.

Hű légy Istenhez és szent elveihez, Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,

Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe, S szívetek legyen mindig összekötve.

A negyedik virágszál a kedvesség, Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,

Ha bosszúság fellege el nem fedi, S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,

Meghódítja még az ellenségedet is, Otthonodban nem lesz ború és tövis.

Az ötödik virágszál a szorgalom. Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom A házban és minden csak terád várjon,

Míg az idegek összetörnek fájón. A szorgalom az, ha végzed a munkád, Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.

Virágcsokromat átnyújtom neked, S kívánom, a jó Isten legyen veled!

Illatozz otthon, vagy a zord idegenben Mindig derülten, mindig kedvesebben,

Míg eljön Urunk, s bú válik örömre S virágcsokrába beköt majd örökre...