Atomfegyverek működése Hatásai

1. Atomfegyverek működéseHatásai

2. Nukleáris fegyverek fogalma • A nukleáris fegyver a tömegpusztító fegyverek egy fajtája, melynek pusztító hatását nehéz elemek egyes izotópjainak (pl.: 235U, 239Pl, stb…) maghasadása, illetve könnyű elemek (pl.: deutérium D – 2H, trícium T – 3H) magjainak fúziója során felszabadult energia szolgáltatja.

3. Nukleáris fegyverek csoportosítása 1. • Robbanás mechanizmusa szerint: • hasadás (egyfázisú); • hasadás – szintézis (kétfázisú); • hasadás – szintézis – hasadás (háromfázisú);

4. Nukleáris fegyverek csoportosítása 2. • A robbanáskor felszabaduló energia (hatóenergia) szerint • nagyon kis hatóenergiájú ( < 1 kt); • kis (1 – 10 kt); • közepes (10 – 100 kt); • nagy (100 kt – 1 Mt); • és nagyon nagy ( > 1 Mt) hatóenergiájú

5. Nukleáris fegyverek csoportosítása 3. • Hordozóeszközök típusai lehetnek: • légi-, vízibombák; • torpedók; • tüzérség; • akna; • rakéta (interkontinentális ballisztikus, közép és kis hatótávolságú); • szárnyasrakéta;

6. Nukleáris fegyverek működési elve 1. • A magot alkotó nukleonok tömegének és a mag tényleges tömegének különbsége a tömegkülönbség, ez az ún. tömegdefektus, Δm. A Δm tömegváltozás ΔE energiaváltozásnak felel meg számszerű értéke az Enstein-féle egyenlet szerint:

7. Nukleáris fegyverek működési elve 2. Nukleáris láncreakció:

8. Nukleáris fegyverek működési elve 3. Kritikus tömeg: • A kritikus tömeg egy radioaktív izotóp azon tömege, melynél az önfenntartó láncreakció megvalósítható. Ennek az állapotnak a jellemzésére használatos az ún. sokszorozási tényező, mely megadja, hogy az egy hasadásban keletkezett neutronok átlagosan hány neutront hoznak létre újabb hasadás kiváltása útján: Egyes izotópok kritikus tömegei, ideális gömbalakkal, reflektor nélkül

9. Szubkritikus rendszer kritikus rendszer Szuperkritikus rendszer

10. Atombomba szerkezete Little Boy típus (urániumbomba) Manhattan program: Fermi, Bohr, Oppenheimer, Szilárd, Wigner, Teller Fat Man típus (plutóniumbomba)

11. Atomfegyverek típusai • Hagyományos (egyfázisú) atomfegyverek. Energiájukat a nehéz atommagok hasadási láncreakciójával , termelik. Energiájuk közel 50 %-a esik a léglökési hullámra, 35 %- a fénysugárzásra, 10 %-a sugárszennyezésre és 5 %-a áthatoló sugárzásra. • Hidrogénfegyverek (kétfázisú). Energiájukat nehéz atommagok hasadási láncreakciójával megindított könnyű atommagok fúziójával termelik. Hatásuk csaknem azonos az egyfázisú fegyverekével, de sugárhatásuk valamivel nagyobb. • Fokozott sugárhatású, kétfázisú ( vagy neutron ) fegyverek. Energiájukat atommag – hasadással beindított fúzióval termelik, de TNT egyenértékük nem haladja meg a néhány kt – át. A fisszió – fúzió arányának beállításával a robbanási energia 15-60% - a áthatoló sugárzás alakjában jelenik meg. • Háromfázisú fegyverek. Ezek a létező legnagyobb hatóerejű fegyverek

12. Háromfázisú atombomba felépítése

13. Atomrobbantások fajtái • Magaslégköri • légi • földi – vízi • földalatti - víz alatti

14. Nukleáris fegyverek pusztító hatásai • lökőhullám • Fény- és hősugárzás • Áthatoló sugárzás • Kihulló radioaktív szennyezés • Elektromágneses impulzus

15. Lökőhullám

16. Kihullás