ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

1. Környezetmenedzsment rendszerekRendszerkiépítés nemzetközi és magyarországi viszonylatbanPTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Bevezetés • A fejlődés felgyorsulása • Tanúsítások a világban • Tanúsítások az EU-ban • Tanúsítások az EU-n belül Magyarországon

3. A környezeti menedzsment kialakulása • A vállalatok környezettudatos irányítása óriási fejlődésnek indult a huszadik század végén. • Az 1980-as években néhány nagy cég kezdte figyelembe venni a környezeti szempontokat mindennapi működése során, adott eljárásokat és megközelítéseket használva ehhez. Ahol volt ilyen pozíció, ott a környezetvédelmi megbízott általában szűk hatáskörrel és tudományos képzettséggel rendelkezett, feladatköre pedig a jogszabályok nyomon-követésére, a légnemű kibocsátások ellenőrzésére és a vízminőség vizsgálatára korlátozódott. • A kis- és középvállalkozások nagyon ritkán tettek lépéseket, pedig néhány közülük igen újító módon közelítette meg a kérdést. • A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak az emberekben, ebben csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást. • Az átfogó környezetvédelmi szabályozás még a fejlett országokban sem jellemző.

4. Pozitív eredmények • Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a környezeti szempontoknak a termékek tervezésekor, gyártásakor, csomagolásakor és szállításakor; • A magas színtű környezettudatos vállalati működést felhasználják a termékek és a cég reklámozásakor és a helyi közösséggel való kapcsolatokban; • A környezetvédelem legfőbb felelősségi körét az igazgatóság szintjére emelik; • Beszámolnak a nagyközönségnek környezeti teljesítményükről, amit környezetre gyakorolt hatásaikkal együtt külső szakemberrel ellenőriztetnek.

5. Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés • A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO); • 1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezéseit; • A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalti egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

6. Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés (folytatás1) • A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért; • A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén; • Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

7. Környezettudatos irányítás és KIR • A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. • A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség. • A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) vagy környezeti menedzsmentrendszer (KMR) a vállalat általános menedzsmentrendszerének része.

8. Vállalatok reakciói • a környezet védelme érdekében hozott szigorú jogszabályok, a határértékek betartása a gazdálkodó szervezeteket arra kényszeríttette, hogy vagy módosítsák technológiákat, vagy • a meglévőket egészítsék ki tisztító berendezésekkel, • A vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására, • kisebb szennyezéssel és hulladéktermeléssel járó technológiákat állítottak termelésbe.

9. A fejlődés iránya • az újra használatot- és • újrahasznosítást megvalósító technológiák elterjesztése, • a vállalati környezeti menedzsment rendszerek kialakítása és működtetése.

10. A fejlődés iránya (folytatás) • A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták. • Az ipar ilyen irányú törekvései: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet • A gazdálkodó szervezetek környezetmenedzsment rendszereinek szabványosítása, szabályozása a kilencvenes évtized elején indult meg. • Számos ország és cég alakított ki a saját környezetmenedzsment rendszert (brit BS 7750:1992 szabvány - egy külső fél is megszerezhette a tanúsítványt).

11. Szabványok kialakítása • 1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt hoztak létre, az ISO 14001-et. • az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”. • 1994-ben javított, BS 7750:1992 nemzeti környezetvédelmi szabvány • A BS 7750 szabványt 1997. márciusában az ISO 14001 szabvány

12. EMAS célja Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében: • a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; • meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; • környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; • értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

13. Az EMAS módosítása • Az Európai Uniós EMAS és az ISO 14000-es szabványcsalád közti versenynek a 2001. áprilisában közzétett EMAS módosítás vetett végett. • Ez már nemcsak kizárólag termelő vállalatokat említ, hanem szervezetekről ír, mely megfelel az ISO szerkezetében foglaltaknak. • az ISO 14001 szabvány részleges átvétele. (az ISO 14001 szabvány 90%-os átfedéssel bír az EU rendelet felé, melyre már szerkesztésekor is törekedtek). (Regulation (EC) No 761/2001 of the European and of the council of 19 March 2001 allowing voluntary participation by organization in a Community eco-management and audit scheme).

14. Az EMAS és az ISO 14 001 közötti különbségek • az EMAS a nyilvánosság számára is hozzáférhető környezeti jelentés kiadását is előírja illetve • kötelezővé teszi a kezdeti felmérést. • Az ISO 14001 kizárólag a környezetvédelmi politika közzétételét követeli meg. • A kettő közül az EU az EMAS-t preferálja és ez hazánkban is érvényes. • Az ISO 14001 nem követel meg konkrét kibocsátási határértékeknek történő megfelelést, az EMAS viszont igen.

15. Ipari vállalatok helyzete Ma az iparvállalatok – ha létre akarják hozni saját környezeti menedzsment és auditálási rendszerüket – legalább hatféle szabvány és előírás közül választhatnak. Nemzetközi szinten a következő lehetőségek elfogadottak: • az International Chamber of Commerce (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development, • a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics) és • a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Program.

16. Statisztikák • Európában összesen körülbelül 4050 EMAS regisztráció – 2004-ig • 400 szervezet - 50 alkalmazottig • 150 szervezet - 50 - 100 alkalmazottal • A regisztrációk fele német

17. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban Dánia: • A közbeszerzés előírja az EMAS rendszert • Pénzügyi és adókedvezmény (ritka) • Gyorsított engedélyezési eljárás • Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el (zöld elszámolás)EMAS nyilatkozat helyettesíti a kötelező zöld mérleget • A felügyeleti díjat, amelyet mindegyik iparágnak kötelező befizetnie a helyi vagy a regionális környezetvédelmi hatóságnak, az EMAS szervezetek esetében 50%-kal csökkentették.

18. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás1) Ausztria • Kevesebb szabályozás • Értesítése a létesítmény tervezett javításáról • Az engedélyezés összevonása • Bizonyos felülvizsgálatok és regisztrációs kötelezettségek eltörlése • Közbeszerzésnél előnyt jelent Norvégia • Kevésbé gyakori felülvizsgálat az EMAS-t bevezető szervezeteknél • A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb (50%) • Közbeszerzésnél elvárás

19. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás2) Belgium • A Vallon Regionális Környezetvédelmi Minisztérium a támogatások megítélését az EMAS kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében (ez több, mint 40 telephelyet érint) Cseh Köztársaság • Az EMAS nyilvántartásba vett szervezeteknek lehetőségük van integrált engedélyt kapni.

20. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás3) Szlovák Köztársaság • Szabályozói juttatások nemzeti szinten • A SEVESO II. engedély időtartamának meghosszabbítása 12 hónapról 18 hónapra • Az IPPC engedély időtartamának meghosszabbítása 8 évről 10 évre • Pénzügyi ösztönzők nemzeti szinten • A szlovákiai ökocímke díját 5%-kal csökkenti

21. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás4) Olaszország • Az IPPC-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az EMAS-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak benyújtott, az EMAS tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással. Luxemburg • Gyors ügyintézésű és hosszabb időtartamra szóló engedélyek az EMAS és/vagy ISO minősítésű szervezeteknek • Az EMAS hitelesítést figyelembe veszik a hatósági kibocsátás-szabályozás tervezésekor

22. Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás5) Hollandia Formális előnyök • ‘Keretengedély' (éves terhelés) • Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el Informális előnyök • Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). • Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).

23. ISO 14 001 a világban • ISO 14001-es szabvány szerint kiépített környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező szervezetek száma 103 583. • 2002. januárjában ez az érték 46 836 volt. • Különösen jelentős növekedés volt tapasztalható 2002 és 2006 között Kínában, ahol 1 024-ről a tanúsított szervezetek száma 12 683-ra változott 4 év alatt.

24. A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon Magyarország • 1998-ban 209 Mrd forintot fordított környezetvédelemre, • amely összeg 2001-re 432 Mrd Ft-ra nőtt, • és 2005-re elérte a 786 Mrd forint értéket. • A gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része a kibocsátási paraméterek javítására irányul. • A területi koncentrációt illetőena közép-magyarországi régió áll az élen, ahová • az egyszeri környezetvédelmi beruházásoknak és a folyó kiadásoknak kb. a fele, • a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak több, mint kétharmada összpontosul.

25. Tanúsítások száma Magyarországon • 2004-ig 9500 ISO 9001-es minősítés • 2006-ban a 14001:1997, illetve azMSZ EN ISO 14001:2005szabvány szerint tanúsított szervezetek száma hazánkban 993 darab • Vállalatok méretét tekintve: • A nagyvállalat (45,6 %), • a középvállalkozás (31,3 %), • a kisvállalkozás (19,6 %), • a mikrovállalkozás pedig (3,5 %) részarányt képvisel. • Magyarországon az EMAS szerinti regisztrációval rendelkező szervezetek száma a 2006. januári állapot szerint 2!(Audi Hungária Motor Kft., Dunapack Rt.).

26. Az ISO 14001-es szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok megoszlásának alakulásamegyénként

27. A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon • Magyarországon a multinacionális vállalatok erőteljesen képviseltetik magukat a „zöld” kezdeményezésekben és a kereskedelmi csoportokon keresztül jól szervezettek, de a kis- és középvállalkozások alig vesznek részt ebben a munkában. Így az EMAS, illetve az ISO 14001 bevezetése igen visszafogottnak mondható. • Az iparágakat tekintve előszörazok a vállalatok tettek közzé éves környezeti jelentést, melyek működése a környezetet terhelte. A környezetirányítási rendszer (KIR) bevezetésével kívánták bizonyítani környezetvédelmi elkötelezettségüket.

28. A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon (folytatás1) Ma is ezek az iparágak, ágazatok járnak élen; közülük is kiemelkednek: • a vegyipari, • az olaj- és földgáz, illetve • a közüzemi vállalatok, • újabban pedig a papíripari vállalatok. Ez a kör egyre bővül: • jelenleg már apénzügyi szolgáltatástvégző vállalatok, • kereskedelmi és reklámcégek, valamint • más szolgáltató szervezetekis készítenek környezeti jelentés, és a KIR bevezetésének az útján vannak.

29. Az ISO 14001-es szabvány szerint regisztrált vállalatok ágazati megoszlása

30. KÖVET- INEM • A magyarországi KIR nyilvántartás hivatalos kezelője a KÖVET-INEM Hungária. • A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 1995. októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. Főtitkára Tóth Gergő • A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt, és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében. • A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit.

31. Akkreditáló Testület • Az Akkreditáló Testületfüggetlen, pártatlan intézmény vagy szervezet, amely felelős a környezeti hitelesítők akkreditálásáért,és a környezeti hitelesítőkfelügyeletéért. • A tagállamok megbízhatják a jelenlegi akkreditáló intézményüket vagy egyéb alkalmas szervezetet jelölhetnek ki erre a feladatra. • Az Akkreditáló Testület feladata: • elkészíti, • felülvizsgálja és • frissíti a környezeti hitelesítők listáját és akkreditálási működési területeket (akkreditálás a Közösségben NACE kód alapján történik) az adott tagállamban (Magyarországon a TEÁOR 2003 szerint). • A lista változásáról értesíti az Illetékes Testületet (megállapodás szerint a Közösséget is).

32. Forum of Accreditation Bodies • Az Unió összes Akkreditáló Testülete évente legalább egyszer összeül, és információt cserél (az akkreditálási folyamat minden tagállamban közel egységes legyen, és egyenlő feltételekkel történjen ("Forum of Accreditation Bodies" - FAB). A FAB kidolgozza az akkreditálás, az illetékesség és az környezeti hitelesítők vizsgálatára vonatkozó irányelveket.

33. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A rendszerépítési folyamatok a XX. Század második felében indultak meg, miután az erre vonatkozó szabványokat megalkották. Az EU-ban évről-évre növekszik a KIR rendszerrel rendelkező vállalatok száma.

34. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás fejlődését az EU-ban! • Sorolja fel milyen motivációs eszközöket alkalmaz az EU az EMAS kiépítésének ösztönzésére! • Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás helyzetét Magyarországon!

35. ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. • Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.

36. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Integrált rendszerekben rejlő lehetőségek, együttes kiépítés