RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák

1. 1 2 3

2. RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák • lárva és imágó is ragadozó • Két pár, átlátszó szárny • nagy, kidülledő összetett szem • megnyúlt előtor

3. Óriás tevenyakú - Lesna major • Észak-európai faj. • Hazánkban hegyvidékeken. • Lárva: öreg fák kérge alatt fejlődik. • 2x áttelel, 3. év április: bábozódik. • Az imágó erdei tisztásokon májustól augusztusig repül.

4. terepgyalorlat 2005. 05.

5. NEUROPTERA - recésszárnyúak • csáp: általában fonalas vagy gyöngysorszerű • ( lehet bunkós és fésűs is) • szájszerv: lefelé irányul • szárnyerezet: sűrű, hálózatos. • Sokuk szárnya tarka, foltos. • Lárva: ragadozók, rágóik szívófogakká alakultak • kétszer vedlenek • imágók: többségük ragadozó

6. Chrysopidae – zöldfátyolkák • Közepes méret, törékenyek • szárnyerezet: halvány zöld. • Lárváik levéltetveket fogyasztanak. • imágók: nektár, pollen, gomba • Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perla • A petéket a potrohból kihúzott szálakra ragasztja. • levéltetű fogyasztása miatt rendkívül hasznos. • Alkonyatkor rajzik. • Kellemetlen szagot áraszt.

7. terepgyakorlat 2005 05

8. Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perla

9. Hangyalesők – Myrmeleontidae  • Végükön megvastagodott, bunkós csáp, nagy szemek. • Szárnyaik, potrohuk megnyúlt. • Az imágó és a lárva egyaránt ragadozó. • Közönséges hangyaleső - Myrmeleon formicarius • Kedveli a homokos területeket. • lárva tölcsér alakú csapda aljában vár áldozatára • a gödörbe hulló apró állatokra homokot szór, majd ráugrik és kiszívja testnedveit

11. terepgyakorlat 2005 05

12. HYMENOPTERA

15. 2 pár hártyás szárny • a 2. elülső szélén kapcsoló horgok (hamulus) • szárnyerezet redukálódott, ált 4 hosszanti ér • utótor + első potrohszelvény fuzionál (kivétel: Symphyta alrend) • darázsderék: az első potrohszelvények karcsúak (kivétel: Symphyta alrend) • tojócsövük van • szájszerv: rágó vagy nyaló • számos parazitoid faj • szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok • hímek: haploidok, nőstények: diploidok • holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban) • A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo (130000 leírt faj)

16. darázsderék: nincs van Symphyta Apocrita • Alrendek: • Terebrantes • Aculeata • Alrend: • Symphyta

17. 1. pár szárny hamulusok 2. pár szárny 2. pár szárny elülső szegélye

18. Subo: Symphyta - Növényevő darazsak • a potroh széles alapon ízesül a torhoz • ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport • ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevők • gyengén repülnek • tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes • polypod lárva („álhernyó”) • több mező- ill. erdőgazdasági kártevő

19. Pamphiliidae - Szövődarazsak • Lapos test, kiszélesedő potroh. • Csápjuk hosszú, fonalszerű. • Álhernyóik selyemfonalból hálót szőnek és ebben táplálkoznak, vagy leveleket sodornak össze. • Gyümölcsösök kártevői. Pamphylius silvaticus – erdei szövődarázs

20. tojókészülék: erőteljes, fűrészes • Csáp: fonalszerű • Test: hengeres. • Lárva: beteg fában fejlődik Siricidae - fadarazsak Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs

22. Nagyfadarázs - Sirex gigas • Beteg fenyőfákban, tuskókban fejlődik. Az egészséges fákat kerüli. • peterakás: a tojókészülék szúrócsatornájában • a szúróserték fűrésszerűen fel-le mozgnak • Az üregbe váltakozva petét és egy mirigyének speciális, gombatartalmú váladékát helyezi. • a gomba által bontott cellulóz a lárva tápláléka

23. Cephidae - Szalmadarazsak • Puha testük hengeres, karcsú, oldalról enyhén lapított. • Fonalszerű csápjuk hosszú, a vége felé megvastagodott. • Előhátuk megnyúlt. • A potroh első szelvénye kissé összeszűkült. • Mezőgazdasági, erdészeti kártevők. • Csökevényes torlábú lárváik növények szárában, elsősorban gabonafélékben fejlődnek.

24. Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus • Gabonafélék veszedelmes kártevője. • A nőstény petéit a gabonafélék legfelsőbb izébe rakja. • lárvák lefelé haladva a szárat maguk mögött kitöltik rágcsálékkal • Mire a gabona beérik, a legalsó ízbe jutnak.

25. Tenthredinidae - levéldarazsak • Lárva: álhernyó, potrohán 6-8 pár álláb • Lepkehernyó: 5 pár potrohláb • lárva növényevő, imágók ragadozó • Több fajuk is szaporodik szűznemzéssel. Athalia sp. Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”

26. Rhogogaster viridis – zöld levéldarázs

27. Athalia rosae - repcedarázs • Petéit egyesével a levél fonákjára, a levéllemez szélére rakja. • A feketésszürke hernyók három-négy hétig tartó fejlődése alatt a tápnövényüket csupaszra rághatják  növény elpusztul.

28. Subo.: Terebrantes - tojókészülékesek • a tojócső vékony, olykor igen hosszú • bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna) • többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak • többeknél előfordul partenogenezis és • poliembrionia (blasztomérák szétválnak, és • minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik) • protopod lárva • alkalmazott növényvédelem: fürkészeket kártevők ellen

29. Ichneumonidae – Valódi fürkészek • Toruk látszólag 4 szelvényből áll • áltorszelvény: 1. potrohszelvény szorosan a torhoz nőtt • A potroh többnyire vékony nyéllel kapcsolódik a torhoz („darázsderék"). • Hosszú tojócsövükkel védekezésképpen szúrni is tudnak. • Petéiket valamilyen pók, rovar petéjébe, lárvájába, főleg hernyókba, levéltetvek lárváiba és bogárlárvákba rakják. • Több fajuk hiperparazita, más parazita fürkészek lárváiba helyezik petéiket.

30. Ophion luteus - nagy sarlósfürkész (lárvája lepkehernyókban fejlődik ) Hypamblys albopictus protopod lárvája (levéldarázs hernyójában él)

32. Croesus septentrionalis

33. Rhyssa persuasoria - óriás fenyődarázsfürkész (petéit bogarak- és fadarazsak fában élő lárváiba rakja)

34. Braconidae - gyilkosfürkészek Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból nőstény peterakás közben

35. Cynipidae - gubacsdarazsak • Növényi szövetekbe rakott pete körül a darázsfajra jellemző szövetburjánzás indul meg  gubacs • Fajra jellemző színű, alakú, méretű szövetburjánzás, ún. gubacs keletkezik. • Álcakamrából, táplálórétegből és védőrétegből állnak. • A gubacsban 1 vagy több lárva fejlődhet, ennek alapján lehet egy, vagy többkamrás. • Gyakori a partenogenetikus és kétivaros nemzedékek váltakozása • Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázs-lárvában • Egyes gubacsokat magas csersav tartalmuk miatt a bőrgyártásban használták cserzésre.

36. Gubacsdarázsba petéző fürkész

37. Cynips hungaricus – • nagy magyar gubacs • Egykamrás • Nemzedékváltakozással fejlődik. • Csersav tartalma eléri a 20 %-ot, • Diplolepis rosae – rózsagubacs • Többkamrás. • Vadrózsán gyakori • Nőstény szűznemzéssel szaporodik • Egynemzedékes faj. • A lárva telel át és tavasszal fejlődik imágóvá.

38. Cynips quercusfolii - golyógubacs • A megtermékenyítetlen nőstény a tölgy rügyeire petézik. • A fejlődő darazsak megtermékenyítés után a levelek fonákjára rakják petéiket.

39. Cynips kollari – osztrák gubacs A gubacs mindig csak az ágakon fejlődik.

40. Subo.: Aculeata - Fullánkosak • a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt • szoliter és szociális életmódú rovarok • monofiletikus csoport Fullánk: védekezés, zsákmányszerzés nyugalomban a fullánktokba van behúzva körülötte különböző méregmirigyek felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek

41. Chrysididae - fémdarazsak • Kültakarójuk általában pompás, fémes csillogású arany, zöld, tűzpiros, ibolya, vagy kék színekben ragyog. • Testükön apró, pontszerű benyomódások láthatók. • Tojócsövük ízei teleszkópszerűen egymásba tolhatók. • Vészhelyzetben teljesen össze tudnak gömbölyödni. • Petéiket vadméhek, kaparódarazsak bölcsőibe csempészik.

42. Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs • interferencia színek; • lárva Hymenopterák parazitoidja; • imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak

43. Scoliidae - tőrösdarazsak • Legnagyobb darazsaink tartoznak ide. • Szúrásuk nagyon fájdalmas. • Petéiket bogarak megbénított pajorjaira, • hártyásszárnyúak lárváira rakják.

44. Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!) a legnagyobb európai Hymentoptera, a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja Megascolia flavifrons – óriás tőrösdarázs

45. Formicidae - hangyák

46. Euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól • elkülöníthetők • Térdes csáp • Jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön • családnak tekintik őket): • Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek • Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb.) • Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket) • Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”) • Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el) • Myrmica spp.

47. Nőstény Hím Dolgozó Monomorium pharaonis - fáraóhangya

48. Formica rufa – erdei vöröshangya bütyök az 1. potrohszelvényen királynő hím dolgozó mono- és polygyn államok boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a királynőt és petézni kezd

49. Hangyaboly (erdei vöröshangya) legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)

50. Terepgyakorlat