450 likes | 534 Views
Hulladékok gyűjtése. Dr. Dióssy László c. egyetemi docens. A hulladékkezelés általános technológiája. Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében :. Házhoz menő begyűjtőjáratot Hulladékgyűjtő udvart Gyűjtőszigetet
E N D
Hulladékok gyűjtése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens
Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében : • Házhoz menő begyűjtőjáratot • Hulladékgyűjtő udvart • Gyűjtőszigetet vagy ezek kombinációját úgy kell kialakítani, hogy a létesítmények olyan rendszert alkossanak, amely a hulladék birtokosa számára kedvező feltételeket teremt azok igénybevételére.
Halmazállapot szerint (Jelentős a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése szempontjából) : • Szilárd • Pasztaszerű • Iszapszerű • Folyékony • Gáz Minőség szerint: • Keverten • Szeparáltan
A hulladékok szervezett gyűjtésének alkalmazkodnia kell a hulladék: • Keletkezésének üteméhez • Anyagi tulajdonságaihoz • A keletkezési és a kezelő hely környezetéhez • A gyűjtési módokhoz és azok kapacitásához
Az együtemű hulladékgyűjtés: ahulladék átrakás nélküli mozgatása ugyanazzal a szállító célgéppel, a gyűjtésből a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményig
Kétütemű gyűjtési rendszer • átrakással • nagy szállítások esetén • körzeti, regionális kezelő telepek esetén • szállítási költség+átrakó állomás költsége
Kétütemű hulladékszállítás A hulladékok megosztott, átrakóállomás közbeiktatásával történő szállítása a keletkezési helytől a hasznosító v. ártalmatlanító létesítményig. A kétütemű hulladékgyűjtést kifejezetten : • a gazdaságosabb szállítás érdekében alkalmazzák, • rendszerint nagy távolságú, regionális elhordásos gyűjtési-szállítási módszerként. A speciális célgépekkel begyűjtött hulladékot telepített tömörítő berendezéssel/berendezésekkel ellátott átrakóállomás fogadja, ahonnan a nagy kapacitású szállítókonténerekbe átrakott hulladékot más célgépekkel továbbítják a több tíz v. esetleg néhány száz km-re lévő regionális kezelő létesítményekbe.
Elhordásos Elhordásos Átürítéses • Félpormentes ,pormentes • világszerte a legelterjedtebb • korszerű, gyors, higiénikus • por- és bűzmentes • gazdaságos Hátrányok: • speciális célgép, edényzet, ürítőszerkezet • beruházási és üzemeltetési költségigény • személyzet
Elhordásos Zsákos (2-3% de elterjedőben) • olcsó, könnyen kezelhető • a szállítás egyszerű • alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez • por- és bűzmentes • a zsákot nem használják fel újra • jól alkalmazható ha szervezett és rendszeres hulladékszállítási szolgáltatás nincs • jól alkalmazható a szelektív hulladékgyűjtésben • csúcsidőszak • Higiénikus Hátrány: • nem minden fajta hulladékra alkalmas • a zsákokat gyorsan el kell szállítani • folyamatos zsákellátás
Elhordásos Konténeres • különböző hulladékok • tartály=csomagolóanyag –> higiénikus • minimális munkaerőigény hátrányok: • szervezés • tömörítéssel használható ki • speciális szállítójármű
kistartályok (35, 50, 60 l űrtartalommal), • középtartályok (80, 110, 120, 240, 360 l űrtartalommal), • kiskonténerek (660, 770, 1100 l űrtartalommal), • konténerek (1,1 m³ feletti űrtartalommal). Szerkezeti és formai kialakításuk szempontjai a következők: • időálló, tömör, nedvességet fel nem szívó, sima felületű, mechanikai igénybevételekkel szemben és vegyi hatásoknak ellenálló, tűzbiztos anyagból készüljenek, • jól záródó, könnyen mozgatható fedelük legyen, • könnyen és gyorsan üríthetők legyenek, • könnyen kezelhetők és tisztántarthatók legyenek, csekély önsúllyal rendelkezzenek, • beürítő-, ill. csererendszer esetén az emelőszerkezethez illeszkedve készüljenek.
Öntömörítős konténer (hidraulikus tömörítőegységet tartalmaz) • hidraulika henger; • préselőszerkezet; • konténer; • tömörítőegység; • ürítőfal Telepített tömörítő berendezés • hidraulikus tömörítőegység; • gyűjtőtartály; • 3. adagológarat; • 4. konténer; • 5. konténerszállító jármű
Pneumatikus szállítás Pneumatikus • Zárt rendszer • Független • Sokoldalú (egyéb szállítás) • Nagy beruházási költségek • Darabos hulladék esetén előaprítás • Vízöblítéses rendszer • Előaprítás • Jelentős beruházási költségek
Hulladékledobó Hulladékledobó berendezés ejtőcsőve • sima felületű, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghető anyagú, • kör keresztmetszetű és legalább 400 mm átmérőjű, • könnyen tisztítható, • közvetlen természetes szellőzéssel ellátott legyen. Az ejtőcsőben szűkület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejtőcső legalsó szintjén lévő végződését, ahol az elhúzás szöge a függőleges iránytól legfeljebb 30° lehet. A fogadóhelyiségben légbeszívó szelepes tömlővéges vízkivételi lehetőséget és padlóösszefolyót kell biztosítani, padozatát és oldalfalait moshatóra kell kialakítani.
Szelektív hulladékgyűjtési módszerek: járdaszéli gyűjtés • speciálisan kialakított gyűjtőjármű • meghatározott hulladéktípus, gyűjtési naptár szerint • az elszállításért ált. nem kell fizetni konténerszigetes gyűjtés • település kitüntetett pontjain kihelyezett konténerek • lakossági felkészítést igényel hulladékudvar • a település egy vagy több pontján kialakított, bekerített telep • a hulladékot típusonként szétválogatva a lakos szállítja • ellenőrzött begyűjtés nagy tisztaságú hulladékfajták • költséges üzemeltetés és fenntartás • nagy nevelő hatás
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 2000. évi XLIII. Tv. (Hulladékgazdálkodási törvény) előírásai • Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. A szállításból eredő szennyezés esetén a szállító köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról. • Gazdálkodó szervezet üzletszerűen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat. • Hulladékot az ország területére beszállítani csak kizárólag • hasznosítás céljára, • a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon, • a környezet károsodásának kizárásával; • a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet. • Hulladékoknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása kizárólag a nemzetközi szerződésekkel összhangban történhet.
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 213/2001. Korm. Rendelet (a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai • A begyűjtőjárat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladék-összetevők begyűjtésére. A begyűjtőjárat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. • A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai • A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. • A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. • A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. • A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai • A veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok hatálya alá tartozó hulladékok szállítása során e rendelet előírásain túlmenően a külön jogszabályok (pl. ADR) előírásait is be kell tartani. A veszélyes hulladékok belföldi szállítási szabályzatát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. • A veszélyes hulladék szállítását közúton a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére jogosult hatóság ellenőrzi. • A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől megkapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai • A szállító az általa szállított veszélyes hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett kezelőnek köteles átadni. • Ha a kezelő a szállított veszélyes hulladékot nem veszi át, azt a szállítónak a termelőhöz vissza kell szállítania. Amennyiben a termelő a veszélyes hulladékot nem fogadja vissza, a szállító kérésére az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség köteles azonnal intézkedni a veszélyes hulladék elhelyezése érdekében. • A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék termelőjének kötelessége. • A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre. • A veszélyes hulladék szállítója felelős azért, hogy a hulladék az átvett mennyiségben, csomagolásban és összetételben, a szállítási dokumentumokban feltüntetettek szerint jusson el rendeltetési helyére.
Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai • A szállító felelőssége a szállítás közben az általa szállított veszélyes hulladékkal a veszélyes áruk szállítására, illetve a közúti közlekedésre, vasúti és vízi úton történő szállítás esetén az erre vonatkozó szabályok megszegésével okozott környezetszennyezésért áll fenn, valamint azért, hogy a veszélyes hulladékot a rendeltetési helyére az átvett és a szállítási dokumentumokban rögzített állapotban eljuttassa. • A veszélyes hulladék kezelőjét a felelősség a szállítótól vagy közvetlenül a termelőtől kezelésre történő átvételtől terheli. • A veszélyes hulladék országhatáron át történő szállításának feltételeit külön jogszabály határozza meg.
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései A szállítóeszközöket a felhasználás helye szerint 2 csoportba soroljuk Elhatárolt területen, üzemen, intézményen belüli szállítóeszközök Távolsági hulladékszállító berendezések A szilárd hulladékot szállító célgépek iránti fontosabb követelmények Zárt tartálya vagy felépítménye legyen, amelyben hulladéktömörítő és -továbbító szerkezetis van, ezáltal a gyűjtőtér megfelelően kihasználható, így a szállítás gazdaságos A könnyű, gyors, zaj-és pormentes rakodást és ürítést erre alkalmas szerkezetek tegyéklehetővé Az igényeknek megfelelő méretű tartálya legyen, amely azonban a közúti forgalmat nemzavarja Alépítménye jó manőverező képességű, indító-és fékezőberendezése üzembiztos legyen Tartós, üzembiztos kivitel, amely megfelel a terepviszonyoknak, a forgalmi és közlekedés-biztonsági előírásoknak.
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Szállítási, begyűjtési rendszerek A begyűjtési-szállítási rendszer zártsága alapján kétféle rendszert különböztetünk meg Félpormentes begyűjtési-szállítási rendszer Pormentes begyűjtési-szállítási rendszer Annak alapján, hogy a hulladék a begyűjtés helye és a véglegeselhelyezés között átrakásra kerül-e, megkülönböztetünk Együtemű szállítási rendszert Kétütemű szállítási rendszert
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Félpormentes és pormentes szállítás A félpormentes szállítás járművei általában billenőplatós tehergépkocsi alvázára épített 4–5 m3-es térfogatú, zárt tartállyal felszereltek, amelybe a hulladék az oldalnyílásokon át kézi erővel tölthető. Az ürítést billentéssel végzik, a hátsó zárófal megnyitása után. Korszerűbbek a hidraulikus tömörítőlappal felszerelt tartályok, amelyben bizonyos mértékű tömörítés biztosítható és ez egyben segíti az ürítést is. A félpormentes szállítás során olyan aránylag olcsó, egyszerű kivitelű járműveket vezettek be, ahol a be-és kiürítéskor ugyan van porképződés, de a szállítást zárt tartályban végzik. Nem korszerű, azonban szabványos gyűjtőedényzettel (35 és 50 l-es) vagy anélkül is jól használható korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező kistelepüléseken. Alkalmazzák még az utcai hulladékgyűjtő kosarak tartalmának begyűjtésére is. A zártrendszerű pormentes szállítás járművei közé a szervezett hulladékszállítás fejlettebb – a környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő – célgépei tartoznak. A települési hulladék keletkezési helyein a szabványosított tartályokban gyűjtött hulladékot menetrendszerűen, zárt rendszerben, speciális gyűjtőszerkezettel szedik össze és zártan szállítják el. Felépítménye alapján két fő típus terjedt el: a forgódobos és a zárt dobozszerű tömörítős célgépek.
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Egy-és kétütemű szállítás • Együtemű • átrakás nélkül; • magas fajlagos szállítási költség; • kezelő telephez közeli területről • történő gyűjtés esetén előnyös. • Kétütemű • átrakással; • nagy szállítások esetén; • körzeti, regionális kezelő telepek esetén; • szállítási költség + átrakás költsége Átrakó állomás
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás • Konténeres szállításnál a konténer a tulajdonképpeni gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben. Speciális emelőszerkezettel ellátott jármű végzi a különböző térfogatú konténereknek a jármű alvázára emelését, majd billentéses ürítését, az alapjármű motorjával mellékhajtóművön keresztül hidraulikus rendszer segítségével. • Az emelőberendezések típusa szerinti változatok: • emelőkaros konténerszállító (a klasszikus cseretartályos megoldás) talajszintről emel a hátsó futómű mögött beépített keresztirányú tengelyen elforduló kettős emelőkarral; • emelőhorgos konténerszállító: a teleszkópos, horgos emelőkar a konténert a jármű segédalvázának keretére húzza a csúszótalpakkal vagy a vezetőgörgőkkel (hosszabb konténereknél gyakorta alkalmazott megoldás); • billenőrámpás-csörlős konténerszállító (az ún. multilift-rendszer célgépe): a konténert ferde, mozgatható rámpán csörlőzéssel emeli a járműre.
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás • A konténerszállító gépek munkavégzése során felmerülő fontosabb szempontok: • a konténertároló hely jó megközelíthetősége; • a tartályok felvételéhez és a cseretartály elhelyezéséhez elegendő tér kialakítása; • kis emelési magasság. A konténerszállító gépek két alaptípusa Hátulemelős Oldalemelős
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Oldalemelős Hátulemelős
Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás • A konténerszállító célgépek alkalmazhatósága: • intézményekben, üzemekben és közterületen is jól használható, • a pormentes gyűjtéssel kombináltan is alkalmazható a településeken, • építési hulladékra a nyitott kivitelek előnyösek, • veszélyes hulladék esetén a speciális változatokat szükséges alkalmazni, • mindenütt alkalmazható, ahol van idő a gyűjtés során a hulladék készletezésére, ugyanakkor fontos az izoláció és megoldható a ráhordás.
Aknaszelep Siló Hangtompító Levegő Felszállócső Ledobó akna Levegő Ventillátorok Hulladék Tömörítő konténer Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Pneumatikus szállítórendszer elvi rajza
Heurisztikus útvonalmeghatározás módszerének szabályai • Egy gyűjtési útvonal se fedje egy másik gyűjtőjármű útvonalát • A gyűjtött hulladék rakódási ideje az egyes gyűjtőhelyeken legyen közel azonos • A bejárandó útvonalon a gépkocsi lehetőleg jobbra, kisívben kanyarodjon • Ne végezzünk hulladékgyűjtést csúcsforgalmi időben, kora hajnali és késő esti órákban • A zsákutcákban lakók a hulladékgyűjtő tartályokat vigyék el a gyűjtési időben a zsákutca bejáratához • Meredek dombra vezető utcákban a dombról lefelé haladva gyűjtse a gépkocsi a hulladékot • Lehetőleg az utca mindkét oldalán elhelyezett hulladékgyűjtők tartalmát gyűjtse a gépkocsi • Egyirányú utcáknál az utca teljes hosszában gyűjtsük a hulladékot
Veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírások Belföldi kettős szabályozás A veszélyes hulladékok belföldi szállítását szabályozó joganyagok: 98/2001. Korm. Rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 20/1979. KpM. Rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás és mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról Ismertebb nevén: ADR
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Az „SZ” kísérőjegyek használata 98/2001. • Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban részt vevőknek „SZ” kísérőjegyeket kell használniuk. • Az „SZ” kísérőjegyet a veszélyes hulladék termelője tölti ki. Ez a kísérőjegy a kezelőig dokumentálja a hulladékot. • A veszélyes hulladékok azonosítására a hulladékjegyzékben felsorolt azonosító számokat kell használni. • A termelő köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt 4 példányos, általa kitöltött „SZ” kísérőjeggyel ellátni. • A kísérőjegy negyedik példánya a termelőnél marad. Az 1-3. példányokat a szállító magával viszi. A kezelő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi a termelőnek; ezzel igazolja a termelőnek azt, hogy a veszélyes hulladék a birtokába került. • A termelő köteles a kezelő számára az „SZ” kísérőjegyen kért adatokon túl további adatokat szolgáltatni a veszélyes hulladékok keletkezésének körülményeiről és veszélyességi jellemzőiről, amennyiben ezek a kezelő környezetének, személyének és berendezéseinek védelme, illetve a veszélyes hulladék szakszerű kezelése érdekében szükségesek.
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Az „SZ” kísérőjegyek használata 98/2001. • Ha a veszélyes hulladék kísérőjegyének megfelelő példánya a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül nem kerül vissza a termelőhöz, akkor ezt a körülményt a termelőnek jelentenie kell a környezetvédelmi felügyelőség részére. • A szállító az „SZ” kísérőjegy 1-3. példányait a szállítás során az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt magával viszi. A kezelővel az átadás tényét a kísérőjegyen igazoltatja, és a 2. példányt igazolásként megőrzi, az 1. és a 3. példányt pedig a kezelőnél hagyja. • Sikertelen szállítás esetén az eredeti kísérőjegyet - feltüntetve rajta az átadás meghiúsulásának okát - át kell adni a termelőnek. • A szállítás előtt ellenőrizendő, hogy: • - A szállító rendelkezik-e az OKTVF engedélyével, • Érvényes-e az engedélye, • A szállító veszélyes hulladék szállítási engedélyében szerepelnek-e azok az EWC kódú hulladékok, amelyek elszállítására fel kívánják kérni, • - A jármű és a járműszemélyzet alkalmas-e a kívánt feladatra.
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges okmányok ADR • Gépkocsivezető okmányai • Jogosítvány (érvényes orvosi engedéllyel) PÁV II. vizsgával • Személyi igazolvány • ADR bizonyítvány (a megfelelő szállítási módra és áru osztályokra érvényesítve) • Belföldi árufuvarozói bizonyítvány • Jármű okmányai • Vontató érvényes forgalmi engedélye • Pótkocsi érvényes forgalmi engedélye • Fuvarokmány (menetlevél) • Rakomány okmányai • „SZ” kísérőjegy • Írásbeli utasítás (ok) • Veszélyes hulladék szállítási engedély hitelesített példánya
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR • Gépkocsivezető védőfelszerelései • Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha • Kézilámpa • Nem lehet fémből és nem lehet külső fém alkatrésze • Írásbeli utasításban meghatározott védőfelszerelések • Védőlábbeli • Szemmosó palack friss vízzel töltve • Saválló szemüveg • Egészalakos védőruha • Saválló gumikesztyű • Porálarc
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR • Jármű felszerelései • 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés • (ami lehet ADR lámpa, vagy fényvisszaverő csíkokkal ellátott bója, vagy háromszög) • 2 db kerékék járművenként (vontató 2 db- pótkocsi 2 db) • Tűzoltó készülékek • Csak A-B-C tüzek oltására alkalmas oltókészülék alkalmas • Írásbeli Utasításban feltüntetett egyéb felszerelések • abszorbens anyag • seprő, lapát • gyűjtő zsák, vagy egyéb gyűjtő edényzet • 6/1990 KÖHÉM rendelet szerinti felszerelések • „C” típusú Eü. doboz • Izzó és biztosíték készlet • Elakadást jelző háromszög
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR Jármű jelölése - Veszélyes hulladékot szállító járművet meg kell jelölni! A tehergépkocsit, vagy a vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt elöl és hátul szám nélküli narancssárga ADR táblával meg kell jelölni. - Veszélyes hulladékot nem szállító járművet nem szabad megjelölni! A lerakott, tiszta rakfelületű, veszélyes hulladékot nem szállító járművet ADR táblával nem szabad megjelölni. A narancssárga táblát ekkor be kell forgatni, le kell venni, vagy le kell takarni.
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladékok csomagolása ADR • minősített csomagolóeszköz • jó minőségű, sérülésmentes, megfelelően lezárt csomagolóeszköz • veszélyes áru nem támadhatja meg, lényegesen nem gyengítheti, nem okozhat veszélyes hatást (pl. reakció katalizálását) • nedvesített vagy hígított anyagokat tartalmazó csomagolások zárószerkezetének olyannak kell lennie, hogy a folyadék (víz, oldószer vagy flegmatizálószer) részaránya szállítás közben ne csökkenjen • szükséges esetben szellőző-szerkezet alkalmazása • műanyag csomagolóeszközök csak 5 évig használhatók! • IBC-ket 2,5 évente felül kell vizsgáltatni • tűzveszélyes anyagok töltése, ürítése során gondoskodni kell a sztatikus feltöltődés elkerüléséről • kombinált csomagolás: csak a külső csomagolóeszköznek kell minősítettnek lennie • üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a töltöttekre
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék küldeménydarabjainak kötelező jelölései ADR „Veszélyes hulladék” felirat Megnevezés Veszélyességi bárcák (minimum 10 x 10 cm-es) UN-szám EWC-kód Sz-jegy száma Környezetre veszélyesanyag veszélyességibárcája Egyéb veszélyességikategória bárcája Környezetre veszélyes szilárdanyag, másként nem nevezett.
Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Teendők baleset esetén ADR • Illetéktelenek távoltartása a szennyezett járműtől és területtől • A kiszóródott anyagot gondosan össze kell gyűjteni, a folyadékot száraz földdel vagy fűrészporral fel kell itatni • A szennyezett felületeket alaposan le kell tisztítani vízfolyástól, csatornától távoli helyen • Amennyiben a veszélyes áru szállítása, berakása, töltése vagy kirakása során jelentős baleset vagy káresemény következett be, a szállítónak, a fuvarozónak, a berakónak, a töltőnek, ill. a címzettnek meg kell győződnie arról, hogy az illetékes hatóság számára az ADR-ben szereplő minta szerinti baleseti jelentés készül.