A csapadék keletkezése és jellemzői. A párolgás

1. A csapadék keletkezése és jellemzői. A párolgás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSC

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A csapadék keletkezése • Csapadékmennyiség • Csapadék intenzitása • A csapadék eloszlása hazai példán • Időbeli változás • Területi változás A párolgásra vonatkozó alapismeretek A párolgás meghatározása HEFOP 3.3.1.

3. Csapadékképződésnapi átlag; Föld évi átlaga • Kondenzáció, amikor a levegőben lévő vízgőz telítettség esetén kicsapódik az aeroszolokra. Aitken magvak 0,001-0,1 μm 70-80 % Nagy magvak 0,1-1 μm 20 % alatt Óriás magvak 1-100 μm 1 % alatt (a csapadékképződésben ezeknek van a legnagyobb jelentősége) HEFOP 3.3.1.

4. 2. Cseppnövekedés történhet a.) összeolvadás (koaguláció) pl. ütközés során b.) átpárolgással a kicsi cseppekről jut a víz a nagyobb részecskékre. Kihullásnál a kritikus tömegnél nehezebb cseppek lejutnak a felszínre. Csak az tekinthető csapadéknak, ami eléri a felszínt. HEFOP 3.3.1.

5. Csapadékosság jellemző mutatói: • Mennyiség – definíció; mm vízoszlop magasság ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése, állomáshálózat Mo.-on • Fajta • Intenzitás • Eloszlás - területi - időbeli HEFOP 3.3.1.

6. FAJTÁK I.Hulló csapadékok 95% (térfogaton belüli kondenzáció) cseppátmérő (d) 1. Szitálás d < 0,5 mm -ködszitálás -ónos szitálás 2. Eső d > 0,5 mm 3. Záporeső d = 1,5-3,0 mm • -zivatar 4. Ónos eső 5. Havazás 6. Dara d = 2-5 mm -hódara -jégdara 7. Jégeső d ≈ 5-50 mm (95 %) HEFOP 3.3.1.

7. II. Nem hulló csapadékok felületi kondenzációval keletkeznek • Harmat • Dér • Zúzmara Kb. ( 5 %) www.images.google.com HEFOP 3.3.1.

8. Csapadékintenzitás • Napi intenzitás • Óraintenzitás csendes eső 1-2 mm/óra zápor 3 mm/óra - felhőszakadás 40-50 mm/óra – • Percintenzitás Vízhasznosulás! HEFOP 3.3.1.

9. Csapadék eloszlása • Időbeli eloszlás • 2 maximum („Medárd” és késő ősz) • 2 minimum január és ősz eleje • Térbeli eloszlás – ország területi különbségei HEFOP 3.3.1.

10. Időbeli változékonyság • 2 maximum helyű Főmaximum: május - július között Okai: magas légnedvesség – Atlanti óceán felől érkező légtömegek • konvektív záporok Másodmaximum: ősszel Ok: mediterrán térség megerősödő ciklonjainak haladási irányába esünk Minimum: január-február Ok: hideg levegő, nedvesség tartalma kicsi HEFOP 3.3.1.

11. Csapadék területi meghatározói:1.tengertávolság2.tengerszint feletti magasság • Magyarország: • Atlanti óceántól való távolság • +35 mm/100m Tájankénti változékonyság ÁTLAG 600-700 mm/év Min.: Hortobágy és Körös-Tisza szög 400-480 mm/év Max.: Alpokalja 900 mm/év feletti HEFOP 3.3.1.

12. Mérleg kiadási tag: a párolgás Fizikai meghatározói • Víz • Energia – párolgási látens hő • Víz feletti légtér sajátosságai = légnedvesség jellemzők Kohéziós erő www.images.google.com HEFOP 3.3.1.

13. A párolgást meghatározó légnedvesség jellemzők • Vízgőznyomás (e): a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása [mbar] • Telítési gőznyomás (E): a levegőbe maximálisan befogadható vízgőz parciális nyomása [mbar] • Telítési hiány (d): d=E-e [mbar] adott állapotában a levegő még mennyi vízgőzt képes befogadni a telítettségig • Relatív légnedvesség (n)n=e/E*100 [%] adott pillanatban mekkora a levegő nedvességtartalma a telítettséghez képest • Hatmatpont (td): az a hőmérséklet, amire az adott állapotú levegőt lehűtve a benne lévő nedvességtartalom kicsapódik [°C] HEFOP 3.3.1.

14. Potenciális A párolgás fajtái EvaporációEvapotranspiráció aktuális Transpiráció optimális www.images.google.com HEFOP 3.3.1.

15. Meghatározási lehetőségek • Számítással I. - hőháztartási módszer -aerodinamikai módszer- Dalton típusú formula HEFOP 3.3.1.

16. Számítással II. -vízháztartási módszer P= W1 + Csap. - W2 - empirikus eljárásokkal • Mérése – párolgás- mérő káddal (elv) HEFOP 3.3.1.

17. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A csapadék keletkezésének folyamatát megismerve egy adott rétség csapadékosságát leíró mutatók áttekintése történt • Hazai példán át ismertük meg a csapadék eloszlásait • A párolgást, mint a vízháztartási mérleg kiadási tagját fizikai közelítésben definiáltuk HEFOP 3.3.1.

18. ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Hogyan keletkezik a csapadék? Sorolja fel a csapadékosságot jellemző mutatókat! • Ismertesse a párolgást, mint fizikai folyamatot! • Mutassa be a párolgás fajtáit! • Melyek a fontosabb légnedvesség jellemzők? Mi a szerepük a párolgásban? • Melyek a párolgás közelítésének lehetőségei? HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Szakirodalom: Anda, A. és Kocsis, T. 2006. Szemelvények meteorológiából és éghajlattanból alapszakos (BSc) hallgatók számára. Jegyzet, PE GMK Keszthely, pp: 134. • Anda, A. és Dunkel, Z. 2000. Agrometeorológia. VE GMK Nyomdája, Keszthely. pp: 142. • Egyéb források: ww.google.com • További ismeretszerzést szolgáló források: Szász, G. és Tőkei, .L.( Eds.) 1997. Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. HEFOP 3.3.1.

20. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKETKövetkező ELŐADÁS CÍME : A növények és a víz Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Vízháztartás vizsgálatok Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: vízforgalom, vízpotenciál, transzspiráció Előadás anyagát készítette: dr. Anda Angéla