1 / 9

Arisztotelész (Kr.e . 384-322)

Arisztotelész (Kr.e . 384-322). Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra. . Arisztotelész (Kr.e . 384-322).

mya
Download Presentation

Arisztotelész (Kr.e . 384-322)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.

  2. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész i.e. 384-ben született Sztagirában. Tizennyolc éves, amikor Platón tanítványa lesz. Húsz esztendőn át tanul és tanít az Akadémián, majd Platón halála után elhagyja Athént. Asszoszban, majd Mütilénében tanít, 343-ban Philipposz makedón uralkodó fölkérésére a gyermek Alexandrosz - a későbbi Nagy Sándor - nevelője lesz. 335-ben megnyitja Athénban iskoláját, a Lükeiónt. Sándor halálakor, 323-ban menekülnie kell a városból. Khalkiszban telepszik le, ahol 322-ben meghal.

  3. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész nem azonosult Platón idea-elméletével, mert szerinte a világ megismerhető a tapasztalatból (=empíria). Csupán arra kell figyelni, hogy helyesen írjuk le a fogalmakat, és zárjuk ki az ellentéteket (=apória). Az empíria

  4. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész 3 csoportba sorolta a tudományokat: Praktikus tudományok: - etika - politika Poétikus tudományok: - retorika (szónoklattan) - poétika (irodalom) Teoretikus tudományok: - matematika - fizika - teológia vagy metafizika A tudományok

  5. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) A kimondható dolgok, a nyelv nevei mind kategóriák alá tartoznak, azaz főszempontok alá, melyek szerint mindent osztályozhatunk, melyek alá minden besorolható. Tíz kategóriát különböztetett meg:1) szubsztancia (lényeg, fogalom); 2) mennyiség; 3) minőség; 4) viszony; 5) hely; 6) idő; 7) helyzet; 8) állapot és/vagy birtoklás; 9) cselekvés; 10) elszenvedés. A kategóriák

  6. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) A logika arra tanít, HOGYAN kell gondolkodni, ennek elemei: - a fogalom (definíció) azonosítása - kategóriába sorolás - ítélet alkotása - következtetés levonása. Ebben segít a szillogizmus: főtétel (minden ember halandó), altétel, premissza (Szókratész ember), konklúzió (Szókratész halandó). - bizonyítás (amit a következtetésből állítunk, bizonyítani kell, pl. az ellentétek kizárásával) - indukció: a bizonyítás megerősítése a lehető legtöbb tapasztalati eset felsorolásával. Logika

  7. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész számára az általános nem elvont, mint Platón ideái, hanem a sok egyediben fellelhető közös tulajdonság, maga a lényeg (szubsztancia): az anyag és a forma. A forma adja az anyag tapasztalható létét. Ennek a létnek négy oka van: causa materialis (anyagi), causa formalis (formális), causa efficiens (mozgás), causa finalis (cél). A mozgás által veszi fel az anyag a formáját és éri el célját. Minden mozgás végző forrása a „mozdulatlan mozgató”, Isten. Metafizika

  8. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Az ember alapvetően hasonlít az állatokhoz, mert érzékeire támaszkodó lény. Mégis különbözik abban, hogy magasabb szellemi tevékenységre képes. Az emberi lélek (nousz) halhatatlan. Az etika alapja a boldogság keresése az igazságosság útján. Antropológia és etika

  9. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Az ember zoónpolitikon, közösségi lény, alapvető igénye, hogy szervezett közösségben, államban éljen. Ennek helyes formái: - királyság (egy uralma) - arisztokrácia (kevesek uralma) - politeia (sokak uralma) Ezek elfajulásai: - türannisz (az egy zsarnoksága) - oligarchia (kevesek zsarnoksága) - demokrácia (a tömeg egoizmusa) A jó államforma több keveréke, amely alkalmazkodik egy nemzet és ország igényeihez. Politika

More Related