Falutipológia, falumorfológia

1. Falutipológia, falumorfológia Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Népességszám szerinti falutípusok

3. A falvak népességszám szerinti osztályozása • Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás • Kárpát-medence • Óriásfalu: 5–10 ezer fő • Nagyfalu: 2–5 ezer fő • Kisfalu: 500–2000 fő • Aprófalu: 200–500 fő • Törpefalu: 200 fő alatt • Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség • Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet • Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972)

4. A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

5. Falvak funkcionális osztályozása • Mezőgazdasági funkció • Lakófunkció • Ipari funkció • Szolgáltató funkció

6. Mezőgazdasági funkció • Sokáig mg túlsúlya • Mg-i népesség lakó- és munkahelye • Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) • Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban • Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével • Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0,9–35%, Olaszo.: 2,9–33%)

7. Lakófunkció • Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak • Érd: 1979-ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) • Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) • Ambivalens a funkcióellátottság • Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan  ingázás a közeli nagyvárosba • Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló  városiasodottak • Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”)

8. Ipari és szolgáltató funkció • Ipar • Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem • Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) • Külön csoport: bányászfalvak • Szolgáltatás (sokféle típus) • Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) • Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) • Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi)

9. Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint • 8 tényező • A falvak természeti környezete • A falvak helye a településszerkezeten • A falvak gazdasági szerepköre • A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége • A településfejlődés üteme • A falvak forgalmi helyzete • Lakásfelszereltség • A községek általános fejlettsége • Módszer: klaszteranalízis

10. A Beluszky-féle falutípusok (1980-as évek eleje) • 7 falutípus • Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak • Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak • Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok • Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek • Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek • Az agglomerációk, lakóövezetek községei • Speciális szerepkörű falvak: • Országos jelentőségű üdülőtelepülések • Vasutasközségek

11. Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

12. Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) • Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat • Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája • Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat • Győrffy István néprajztudós • Mendöl Tibor geográfus • Prinz Gyula geográfus • Az alaprajz meghatározó elemei • Épületek (lakó, gazdasági stb.) • Épületeket körülvevő telkek • Telektömbök (telkek együttese) • Megszabják az utcák futását is

13. A falvak alaprajz szerinticsoportosítása • Szabálytalan (ősibb) • Halmazfalu • Szabályos • Szalagtelkes falu • Orsós • Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) • Sorfalu • Sakktáblás falu • Kettő közötti átmenet • Körfalu

14. Halmazfalu • Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb • Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű • Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó-síkság

15. Besűrűsödéssel: Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: Magános település megsokszorozódik Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Tagosítatlan, közösen művelt határ Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) Belső-Kína Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) A halmazfalvak kifejlődése

16. A halmazfalvak példái

17. A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) • Kialakulás: • Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) • Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) • Elterjedés: • É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség

18. Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 • Forrás: Győrffy István • Még szembetűnő a különbség • lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag • Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskert-övezet • Minden gazdának 2 telke van • Belső (lakó) • Külső (gazdasági)

19. A kétbeltelkes halmazfaluátalakulása • Változások: gazdálkodásban, demográfiai fejlődésben • Gazdaság: Alföld: XVIII. sz-ban végétől áttérés a szilaj marhatartásról a jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre (ólasöv gazdasági jelentősége csökken • Demográfia: polgárosodás, javuló eü: XIX. sz-ban népességnövekedés (belső lakóöv megtelik) és kirajzás („ólasöv” benépesülése) • Következmények: • Ólaskert gazdasági helyett lakófunkció (gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák) • Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban • Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik • Megmaradtak a kifelé tölcsérszerűen táguló, sugaras elhelyezkedésű főutcák

20. Hajdúböszörmény térképe 1926-ból

21. „Sugaras halmazfalu” • Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. • Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat • „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugárutak • Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) • Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása. • Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás • Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred

22. Szabályos alaprajzú falvak • Fiatalabbak • Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott • Típusok • Szalagtelkes falvak (legrégebbi) • Sakktáblás falu

23. Szalagtelkes falvak • Telkek • Keskenyek • Viszonylag hosszúak, szalag alakúak • Szabályosan egymás mellett • Egy vagy több sorban • Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel • Földesúr jobbágyokat • Altípusai • Orsós utcájú falu • Útifalu • sorfalu

24. Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza • X–XIV. sz.: É-No. • Felvidék (Kassa, Eperjes) • Orsószerűen kitáguló útvonal mentén • telkek útvonalra merőlegesek • Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Eperjes

25. Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” • Országút mentén • Telepítés révén • Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe • Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba • Előfordulás:K-és Köz-Eu. • Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) • Védelem: • házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal • Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) • Egyutcás vagy többutcás • Egyutcás ( • Ősibb • Nincsenek mellékutcák • Később többutcássá válhat

26. Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B.-A.-Z.) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak

27. Sorfalu • Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek • Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) • erdős vidéken, erdőirtás helyén • széles viszonylag rövid telkekkel • pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok • Láptelkes falu • lápos, lecsapolt vidéken, • keskeny hosszúkás telkekkel • Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. • pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

28. Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Európában: népesség újratelepítésekkorDél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Nagyhegyes Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr.

29. Vegyes alaprajzú falu

30. Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza • Rundling (Runddorf) • Átmenet szabályos és szabálytalan között • Házak egy kör alakú térséget vesznek körül • Legelő • Állatok éjszakai védelme • 1–2 kijárat • 5–20 lakóház • Előfordulás • Állattartás • Védelem (germán-szláv etnikai határon) • Elba-Saale, Elba-Odera között • Nyíregyháza környéke • Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat • Központi tér beépül • Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés

31. Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz

32. Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása • Jellemzően aprófalvas településhálózat • Hernád-völgy: nagyobb települések • Kelet-Cserehát: kisebb települések • Kisváros: Encs (6400) • Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs • Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) • Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) • Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) • Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), Gagyapáti (24)

33. Encsi kistérség vidékiségének jellemzői • Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73%  vidék • Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája)  vidék • 36-ból 30 település 1000 fő alatti (ebből 25 település 500 fő alatti) • Alacsony népsűrűség: 53 fő/km2 (csak Encs nagyobb 150 km2-nél: 248 fő/km2) • Lakosság 73 %-a ritkán lakott településeknél  vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) • Jellemző az agrárfoglalkoztatás • Alacsony beépítettség

34. Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség • Kelet-Cserehát • Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak • Hernád-völgye • Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak