Szálloda marketing

1. Szálloda marketing Idegenforgalmi menedzserképzés II. évfolyam

2. A szállodai marketing sajátosságai Kotler: A marketing olyan folyamat, melynek során értékek teremtődnek különböző szereplők között, miközben szükségleteik is kielégítődnek. A turisztikai marketingnek ennél összetettebb elvárásoknak kell megfelelnie ( Ez főleg a kereslet-kínálat sajátos jellegéből adódik )

3. A szállodai marketing sajátosságai Meghatározás A turisztikai kereslet a szabadidővel rendelkező turizmus alanyának azt a készségét fejezi ki, hogy különböző, meghatározott mennyiségű turisztikai szolgáltatást képes és hajlandó meghatározott anyagi ellenszolgáltatás fejében megvásárolni A turista azon turisztikai szükséglete, melyet diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel támaszt alá

4. Ez a fajta kereslet speciális világpiaci kategória is, mivel a vétel és az igénybevétel időpontja különböző, vagyis a turistának a céltermékhez kell utaznia, hogy azt termékként, vagy szolgáltatásként megélhesse • Ezért a turisztikai kereslet rendelkezik egy sor olyan sajátossággal, amely így egészében csak erre a gazdasági kategóriára vonatkozik (miközben természetesen érvényesülnek azok az általános elemek is benne, amelyet a marketing a kereslet vonatkozásában felsorol)

5. Sajátosságok: • Nagyfokú és sokoldalú érzékenység: gyors reagálás a társadalmi-politikai változásokra, a gazdaság mutatók változásának érzékeny hőmérője, a szociológiai problémák könnyen csapódnak itt le stb. • Komplexivitás: a kereslet több elemből épül fel > utazás, szállás, étkezés, program stb, melyek együtt és külön-külön is összetettek, de alapjában együtt kell hogy hassanak • Heterogenitás: erősen szegmentált turisztikai piac, rengeteg résztvevővel, és a vásárlók egyéni jellegéből adódóan szint az egyedi kívánságig részletezve (kor, jövedelem, életvitel, hobbi, egészségi állapot)

6. Változékonyság. Követi és hűen leképzi a fogyasztói ízlés változását, a presztizs és divatirányzatot • Mobilitás: egyfajta szükségletre többféle kínálattal reagál, és ezeket alkalmazza • Szezonalitás, periodicitás: sokban függ az természeti állapottól, adottságoktól, időjárástól • Területi koncentráció ill. dekoncentráció: a kínálat eltérő voltát a területi elosztás okozza (lovas turizmus, téli sportok, gyógyturizmus stb.) • Demokratizálódott és polarizálódott: széles kereslet, melyben minden jövedelmi kategória igyekszik megtalálni az elfogadható elemet az olcsó turista szállótól a VIP kategóriás csúcs szolgáltatásokig, a tömegigény és az egyedi igény az exluzivitásra egyaránt jelen van

7. A turisztikai kínálat sajátosságai Meghatározás A turisztikai kínálat az idegenforgalmi piac másik fontos alapkategóriája, mely szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat, látogatásra felajánlott fogadóhelyeket és a turistáknak megvásárlásra felkínált javak összességét Másképp fogalmazva a fogadóterület adottságinak, szolgáltatásainak és árszínvonalának együttes megjelenési formája

8. A kínálattal szembeni követelmény • A kínálati elemek összhangja eredeti (kultúra, természet, társadalom) és származtatott (infrastruktúra, szálloda, fürdő stb.) elemek együttese • Az elemek egymást kiegészítő volta • Az ehhez megfelelő tőke biztosítása (tervezés, kivitelezés, működtetés) > igen tőkeigényes ágazat Ebből következik a kínálat marketing vonatkozású merevsége és rugalmatlanság (de ezzel viszonylagos stabilitás jár együtt), mely ellentétes a keresleti érzékenységgel és változékonysággal Csak egyes elemek, részek tesznek lehetővé egyfajta rugalmasságot.

9. A turisztikai kínálat sajátosságai • Megfoghatatlanság: A legtöbb esetben nem tárgyiasul, a vétel során csak előzetes megtekintésre van elehetőség (vak vétel) • Elválaszthatatlanság: a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő együttes jelenléte elengedhetetlen • Egyidejűség: a szolgáltatás a fogyasztással egy időben zajlik • Heterogenitás: a szolgáltatáshoz két fél kell, ezért mindig személyfüggő, szubjektív, egy időben egy térben több szolgáltatás is érvényesülhet (szállás, étkezés, helyi gyógykezelés) • Romlékonyság és veszendőség: csak meghatározott helyen és időben vehető igénybe, az igénybevétel elmaradása után a szolgáltatást nem lehet konzerválni • Szezonalitás: időjárás és évszak függő

10. A marketing szerepe a turizmusban és a szállodaiparban Meghatározás: Az idegenforgalmi marketing alatt egy idegenforgalmi vállalkozásnak a piacra irányuló, a piacnak megfelelő politikáját értjük • A turisztikai kínálatot és keresletet a marketing és a turista helyváltoztatásakapcsolja össze • Attól függően, hogy az utazás kezdete előtt milyen a kereslet a desztináció (cél) iránt, a marketingnek más és más feladatot kell ellátnia

11. Kereslet igénye szerint lehet kielégített, vagy kielégítetlen. Ilyenkor a piackutatás és termékfejlesztés és a piaci rések feltárása a fő feladat • A kereslet az utazási döntés szerint lehet határozott illetve határozatlan. It a marketing feladata, hogy promóciós eszközeivel a kívánt irányba terelje a turistát ( utazási vásárok, prospektus, internet, plakát stb.) • Visszacsatolás. Fontos elem, mert ezen keresztül lehet megismerni a turista véleményét az igényelt és biztosított szolgáltatás közötti összahangról, vagy eltérésről, és így tudunk módosítást végrehajtani

12. A szállodai szolgáltatás jellegzetességei • A szállodai termék jelentős része szolgáltatásból áll. • Ezek a szolgáltatások és a mellé kapcsolódó tárgyiasult részek aránya szolgáltatásonként eltérő > egyrészt objektív (szoba, étkezés) másrészt szubjektív elemekből (vendég fogadása, udvariasság) áll. • Marketing szempontból fontos a vendéggel való közvetlen kapcsolat zavartalan működése • A másik fontos elem (fokozhatja a megelégedettséget) az információk minél szélesebb körű rendelkezésre bocsátása ( AIDA modell érvényesülése > figyelem, érdeklődés, vágy, kielégítés > és az ennek való megfelelés

13. A szállodai szolgáltatás három alapeleme. • Vendég • A fizikai elemek • A vendéggel kapcsolatban álló személyek Ezek mellet szerephez jut. • A vállalat belső rendszere (a nem láthatók) • A többi vendég • A cégsartégia

14. A szállodamarketing kulcseleme a szolgáltatás milyensége • Amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy itt a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidejű. Nincs lehetőség mintavételre, kísérletezésre, próbára, értékesítés előtti ellenőrzésre • Folyamatosan jó minőséget kell nyújtani (bár sokszor a vendég és a a szálloda ezt másképp értelmezi)

15. A Service modell • Azt a törekvést és elképzelést ábrázolja, melynek alapgondolata, hogy a fogyasztó élményeit tapasztalatait előre menedzselni, irányítani kell • Szerepel benne a szervezet a munkatársak, a szervezeti stratégia és természetesen a szervezeti, service stratégia • A szervezet: • A hotel fizikai értelemben vett fogyasztóbarát kialakítása • A dolgozók azon irányú munkájának segítése, mellyel a fogyasztót kiszolgálják • A stratégia: • A szervezet felépítése és a kialakított kapcsolatrendszere amely a stratégiát szolgálja • A stratégia irányultsága a fogyasztó igényeinek kiszolgálása, a látens igényeknek elébe menni, a kielégített igényeket értékelni • A munkatársak: • Fogyasztóorientált viselkedés • Megfelelő motiváltság • Minőségi munka és a követelményeknek való megfelelés (főszerep a front-office állományé)

16. A szállodai termék összetevői Arculat: • Márka, márkanév (ismertség elfogadottság) • Épület és környezete (állandó és fontos reklámelem) Kínálat: • Az elszállásolás (legmeghatározóbb, ez adja az osztályozás kulcsát is) > szoba kialakítás, felszereltség > a hotel alapfunkcióját határozza meg • Éttermi (bár, borozó, presszo) szolgáltatások > nagyság, minőség, kínálat • Különtermek • Egyéb kínálati elemek (uszoda, játszótér, park stb.) • Animáció, atmoszféra > ez a termék és termékstruktúra életre keltése > dolgozók udvariassága, épület berendezés, dekoráció, építészeti stílus, hangeffektusok stb.

17. Kommunikációs lehetőségek • Televízió, rádió • Telefon (belső, külső) • Internet, fax egyéb irodatechnika • Informatikai eszközök és lehetőségek (konferencia kommunikáció, on-line kapcsolatok, honlap stb.) • Vendégkapcsolat milyensége (szálloda – vendég kommunikáció) • Az alkalmazottaknyelvismerete, kommunikácós készsége Speciális szolgáltatások • Éttermi speciális lehetőségek • Szolgáltató egységek nyitvatartása és használhatóságának köre • Bababarát szálló, • Kerékpár, autó kölcsönzés • Transzfer biztosítás • Idegenvezető, orvos, pszichológus • Vallásgyakorlás lehetősége • Mozgáskorlátozottak (vakok, csökkentlátók) teljeskörü kiszolgálása

18. Ezek mellet még többkiegészítő elem is felsorolható: • A szálloda arculati összessége (ahogy a vendégben rögződik, megmarad) • Kapcsolódó létesítmények (parkoló, játszótér, sportpálya, gyógyászati részleg) • Jelleghez kapcsolódó környezet (szűkebb és tágabb) • A környezet lehetőségei • A település arculata • A szálloda elhelyezkedése a településen • A megközelítési lehetőségek • A menedzsment rugalmassága, reagálási készsége az előre nem látható eseményekre

19. Mindez végül meghatároz a vállalkozás számára egy piaci pozíciót, melyet a az alábbi mutatószámok alapján lehet behatárolni: • Kiadott szobák mennyisége • Vendégéjszakák mennyisége, • Vendégszám (szállodai és az egyéb létesítményeket látogatók)

20. A szállodapiacon tehát olyan marketing tevékenységre van szükség, amely jól tükrözi egy adott cég fogyasztói orientáltságát. • Ennek alapján kutatja a turisztikai szektort • Megteremti és megvalósítja majd ellenőrzi mindazon tevékenységeket, melyek céljafogyasztói igények és elvárások kielégítése • Ehhez kapcsolódik magának a vállalatnak a célrendszere és természetesen annak kielégítése, annak való megfelelés is

21. A szállodamarketing tervezésének folyamata

22. Információgyűjtés • A marketingterv elkészítéséhez szükség van megfelel mennyiségű és minőségű információra, melyek alapján elindíthatjuk az elemzési, majd ennek eredményeként a tervezési folyamatot. • Maga az információ természetesen nem csak a marketing célok megvalósításához nélkülözhetetlen, hiszen a marketing terv is csak egy része a szálloda éves taktika, vagy több éves stratégiai tervének.

23. Az információk forrásai Belső információk: Forgalmi adatok > • Bevételi statisztika • Foglalatsági statisztika • Vendég statisztika • Csoport statisztika Egyéb belső források > • Szobai kérdőívek • Szóbeli visszajelzések • Vendégkönyv, fogyasztók könyve

24. Külső információk: Írásos anyagok • Turisztikai szervezetek kiadványai • Szakmai folyóiratok, gazdasággal foglalkozó sajtócikkek • Statisztikai évkönyvek • Kooperáló cégek, velünk szerződésben lévő vállalkozások jelentései, adatai Egyéb források • PR kapcsolatok alapján nyert információk • Ügynöki jelentések • Közvélemény, közhangulat figyelése • A piackutatás eredményei >

25. A piackutatás eredményei • A kereslet felmérése • A szegmentum határainak megállapítása ( ehhez alakítjuk majd a teljes marketingtervet) • Egyéni, vagy csoportos vendégek • Üdülő, vagy hivatásos turizmus értékesítési csatorna szerinti szegmentálás (közvetlen helyfoglalás, vagy irodai igénylés • Kor (ritkábban nem) szerinti közönség • Belföldi – külföldi • A versenytársak eredményeinek megismerése • Közelségük • Nagyságuk • Szolgáltatási szintjük • Szolgáltatás – ár összhangjuk • Gyengeségeik, erősségeik • Kapcsolatrendszerük • Lehetőségeik, elképzeléseik, terveik

26. A fogyasztói réteg felmérése • Kor- nem, érdeklődés • Hajlandóság a szálloda igénybevételére • Anyagi helyzet • Területi eloszlás • Kapcsolati szint a szállodával • Esetleges réteg-, vagy egyéni igények megkeresése • Ezek után következhet az amit saját lehetőségek felmérésének nevezünk, és általában a SWOT analízis keretében végzünk el.

27. Helyzetelemzés - SWOT analízis Ahhoz, hogy a szálloda megfelelő pozícióját el tudja foglalni, vagy megtudja tartani a piacon, sőt még jobb pozíciót is el tudjon érni, szüksége van az adott pillanatnyi helyzet elemzésére. Erre több módszer és lehetőség kínálkozik, melyek közül a szolgáltatásban a SWOT 4 mezős, vagy 8 mezős elemzését szokták használni Ez a rendszer, megfelelő hozzáértéssel lehetőséget ad egy olyan menedzsment álláspont kialakítására, amely biztosíthatja a szálloda terveinek reális keretek közötti megvalósítását

28. A SWOT analízis (GYELV) • Erősségek > ezek kihasználása • Gyengeségek > ezek feloldási lehetősége • Lehetőségek > kiaknázásuk módja, formái • Veszélyek > elkerülés módjai

29. Marketing célok - célmeghatározás • Az elemzés eredményeit figyelembe véve a szálloda megvizsgálja, hogy a számára az általános célokból mely elemek megvalósításra van lehetősége: • Kockázatmentesen > növekvő kockázati tényezőkkel számolva • A meglévő lehetőségekre építve > egyre több új lehetőség beépítésével (anyagi, szellemi) • Önállóan > vagy mind több kapcsolatot bevonva, sőt esetleges fúziót is figyelembe véve • A meglévő tőkére építve > hitelfelvétellel, tőkenöveléssel

30. Marketing célok 1. • Szolgáltatás – ár összhangja • Kedvezmények körének növelése • Belföldi >< külföldi vendégek nagyságrendjének és arányának meghatározása egyéni >< csoportos turizmus arányának meghatározása • Saját vendégtoborzás >< utazási irodai toborzás (esetlegesen ügynök megbízott) arány kialakítása • Vendégszám mennyiségi >< minőségi növelés • Vendégéjszakák, ágykihasználás növelés • Stabil partnerkör megtartása, új vendégek toborzása (új célcsoportok megdolgozása) • Piacszegmens részarányának növelése • Tartózkodási idő növelése (csomagok ajánlása, rugalmas változtatása az igények alapján)

31. Marketing célok 2. • Konferencia és hivatásturizmus fejlesztése • Turisták létszámának megtartása, vagy növelése • Fogyasztás növelés komplex kiszolgálás erősítésével • Vendégköltés erősítése • Magasabb fajlagos költség elérése • Ár- szolgáltatás összhangja • Versenyképes árak • Éves ár alkalmazása • Jó kapcsolat más idegenforgalmi szervezetekkel, cégekkel (lokális, országos és globális vonatkozásban) • Jó kapcsolat a környezet politikai, társadalmi, közigazgatási szerveivel, szervezeteivel stb.

32. Marketing célok 3. • Pénzügyi célkitűzések: • Összárbevétel növelése • Az éves átlagár növelése (egyéni turista vagy üzleti-konferencia turizmus > szolgáltatási csomag jobb átlagárral bír ) • A szobaár bevétel mellett a vendéglátás egyéb bevételei is fontosak • A működési költségek kevésbé növekedjenek, mint a vendég által befizetett ellátási és elszállásolási díj

33. Marketing stratégia és taktika kialakítása • A szállodai marketing stratégiáját hasonlóan a gazdaságban ismert marketing stratégiához a a marketing mix 4P-je alapján alakítjuk ki, de ehhez hozzáadódik az a három P is amelyet Kotler a szolgáltatások esetében az eredeti termékmarketinghez csatolt • Ennek a 7P-nek az érvényesítése nagy fontossággal bír a az idegenforgalmi és ezen belül a szállodai marketing körében (Morrison 8P-t emleget)

34. Termék (product) a szállodai termék elemei - Név és márkanév - Az épület és környezete - A szállodai szoba - A szállodai szolgáltatások - Egyéb szolgáltatások

35. A vállalatokat a vevők alapvetően termékeiken keresztül ismerik, és ezek jelentik egyben a termelés, forgalmazás alapjait is. A termékek a vállalati eredmény forrásai, jó tükörképei a cég marketingtevékenységének. • A szállodai marketingben termékként alapvetően (az előbb felsorolt elemek közül) aszállodai szolgáltatást értjük • Pozitív, vagy negatív vásárlói megismerése növelheti ill. csökkentheti a szálloda piaci forgalmát • Erre a szolgáltatási rendszerre kell a szállodának összpontosítani és alkalmazni a marketing mix további három elemét

36. A marketing stratégián belül kiemelt jelentősége van tehát a szolgáltatás szintjének, fejlesztésének, a komplex szolgáltatási csomag előállítási stratégiának • A csomag összeállításának alapja, kiinduló pontja a vendégek szükséglete és az ebből levezetett igény • Alapvető követelmény: olyan szolgáltatás (csomag) biztosítása, létrehozása, amely képes többféle igénytípust kielégíteni és kiváltani a keresleti szereplők elégedettségét

37. A stratégia természetesen szálloda és helyfüggő (ahogy ez a termékelemeknél látható), de mindenütt alapelv a különböző szolgáltatási termékek (termékcsoportok) magas színvonalú garantálása > ez lehet a piaci szegmentum meghódításának alapelve • A szállodai csomag jelentős része szubjektív elem, melyek fizikailag érzékelhetők és részben tárgyiasultak • Összeállításuk során figyelembe kell venni: • Vendégkört és a kapcsolati marketing céljait • Az elosztási csatornák fajtáit a piaci árversenyt

38. A stratégia kialakítása során figyelembe kell venni: • A szállodai szolgáltatás helyhez kötött • A szállodai termék nem csak a szoba, hanem a teljes szolgáltatási rendszer, melyek a szállodai ellátás különböző elemeihez kapcsolódnak (vendéglátás, fürdő, wellnes-fittnes, turisztikai lehetőségek stb.) • Rövid távú piacfejlesztés a stratégia egyes fázisaiban fontossá válhat, és ennek eredője a termékfejlesztés • Az alapvető termék paletta mellé új elemeket lehet felsorakoztatni (arculati változás, kommunikáció javítása stb.)

39. Ugyanakkor mindez már hosszú távon nem vezethet eredményre, hisz az erős versenyben a teljes szolgáltatást kell szélesíteni (kiegészítő szolgáltatások, új szolgáltatások >pl. szobák magasabb komfortja, kölcsönzési lehetőségek, szobai internet stb.) • Ha a vendéget hosszabb ideig a szállodában tartjuk, az egy vendégre jutó fajlagos költség növelhető • Új célcsoportok felkeresése és meghódítása egyben a szolgáltatási csomagok összetételét is megváltoztatja, és az új csoportok elvárják az igényeiknek megfelelő szolgáltatási színvonalat • Nem mindig anyagi elemek növelhetik a többletbevételeket • Stratégiai cél lehet a humán elemek erősítése (felkészültség, tájékozottság nem csak szigorúan szakmai területen, rugalmasság stb.) mind a közvetítők, mind a vendégek felé

40. Marketingstratégiai cél a kiegyensúlyozott és magas %-ú kapacitáskihasználás, a holt időszakok minimálisa rövidítése, vagy megszüntetése (vasárnaptól – csütörtökig, őszi, tavaszi időszak • Ennek fontos formája lehet a szolgáltatási csomag, melyeknek bevezetése több új vendéglátási formát generálhat pl.: - Célcsoportnak megfelelő, klb. rendezvényre specializált csomagok biztosítása egész évben • Belföldi és külföldi családok részére kialakított csomagok és az egyéni vendégkör növelése • Egyéni turisták részére is kialakított „mobil” csomagok (hely a speciális igényekhez) • Kiemelt időszakok (rendezvények) csomagjainak kialakítása (farsang, újév, húsvét, nemzeti ünnep stb.)

41. Termékpolitika tervezése A szállodai termék főbb összetevői: • Név és márkanév • Az épület és környezete • A szállodai szoba • Az éttermi szolgáltatások • A szálloda egyéb csatlakozó létesítményei (különtermek, sportlétesítmények, rendelők, gyógycentrumok stb.) • A szálloda atmoszférája

42. Név és márkanév: • Megfelelő ismertség egyben garancia is a szolgáltatás színvonalára • Név lehet: - Tuljadonosi (Hilton, Kempinsky) - országra utaló (Hungest, Hungária) - Tájegységre utaló (Karancs, Hévíz stb.) - Rendeltetésre utaló (Aero,Aqua) - Jellegre utaló (holiday inn)

43. Az épület és környezete • Elfogadható három dimenziós plakátként • Rendezettsége, kultúráltsága fontos eleme lehet a szálloda elismertségének • Már a szálloda telepítésekor érdemes erre gondolni • A szálloda segítse a környezeti kultúra erősítését • Saját erős munka lehet (parkoló, parkosítás, megközelítési lehetőségek kiépítése stb.)

44. A szállodai szoba • Piaci szegmensnek megfelelő berendezés kialakítása • A kategóriának megfelelő mennyiségű és minőségű, osztályú szoba kialakítása • A szobák rendbetétele (az új vendégek ne érezzék, hogy előttük mások voltak ott) > szoba fertőtlenítés, nem dohányzó szobák stb. • Kis extrák elhelyezése a szobákban (komfortcsomag, kedvesség) • A szoba azt nyújtsa amivel meghirdetik (parkra néző, utcai, lakosztály önálló megközelítéssel stb.)

45. Éttermi szolgáltatások. • Az ételek mennyisége és minősége feleljen meg a szálloda kategóriájának • Az éttermek száma is feleljen meg ennek • Kiegészítő gasztronómiai helyek legyenek (borozó, presszó, bár, kávéház, kioszk cukrászda) • Alacsonyabb kategóriás szállodák egyik vendégcsalogatója lehet a jó konyha, a gazdag italválaszték (nem árt a specialitás, a saját cukrászda, a saját jelölt palackos minőségi bor, pálinka stb.) • Az árakban és étel összetételben érvényesítsék az Omnes elvet (később külön beszélünk róla)

46. Atmoszféra: • Nem kézzelfogható elem, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát • A szálloda minden területén jelen van, tehát mindenképpen összhangban kell állnia az egyes elemeknek • Elemei: - A személyzet munkája • A személyzet megjelenése • A berendezés stílusa és ízlésessége • A dekoráció • A hangulat ami az vendéget fogadja és végigkíséri ott tartózkodása alatt (fények, virágok, színek, illatok, hangok)

47. Fontos általános elem a termék kategória tervesítése esetén, hogy az adott szálloda: • A termékéletgörbe melyik szakaszában van • Milyen alapkoncepciót állított fel a menedzsment a tervkészítés elején ( meglévő piac – meglévő termék, meglévő piac – új termék, új piac - meglévő termék, vagy új piac – új termék ) • Az első esetben pl. stratégiai cél lehet a piac erősítés (törzsvendég akciókkal, hűségjutalommal stb.) • Második esetben új vendégkör meghódítása különböző új szolgáltatásokkal • Harmadik esetben járható út a termékfejlesztés, termékválaszték bővítése (vegetariánus menü, szuna, masszázsszalon a meglévők mellé stb.) amivel új piaci szegmenseket hódíthatunk meg • Negyedik esetben járható út a diverzifikáció (új szállodai szárny építése kimondottan fiatal házasok részére, gyógyászati részleg kialakítása)

48. A termék kiválasztás esetén döntő jellege van • A termék jellegének (milyen, szállodatípus, milyen kategória) • A kapacitásoknak • A megcélzott vendégkör vásárlóerejének • A vendégek nemzetiségének • A vendégek nemének, életkorának, szociális helyzetének • A konkurencia nagyságának • Az értékesítési kapcsolatoknak • Az értékesítési kapcsolatok motiválási módjának • Az üzletpolitika stratégiai és taktikai elképzeléseinek

49. Ár, a szállodai árpolitika (price) Ide tartoznak: • A szállodai árképzés alapkövetelményei • A követendő árdifferenciálás • Árkialakítás és tényezői • Árstratégia megválasztása • Engedmények körének meghatározása • Árképzés és a szállodai szolgáltatásnak a termék-életgörbe adott szakaszában való elhelyezkedése, és ezek összhangja

50. Árpolitikai döntések • Az ár továbbra is a marketing mix döntő eleme, hiszen ez az egyetlen tényező, amely bevételt eredményez • A hatékony értékteremtés alapja a reális és értékarányos áralakítás. A szállodaipar egyik jellemzője az állandó költségek magas aránya, tehát eredményességét elsősorban a forgalom növeléséből várhatja