Polgári jog 3.

1. Polgári jog 3. Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért

2. Intézménytörténet Felelősség megjelenése a polgári jogban Általános alakzat – speciális alakzatok Vétkességi elv Objektív mérce - méltányosság

3. Kárkötelem szerkezete • jogviszony alanya károsult - károkozó 2. jogviszony tárgya kár megtérítése 3. jogviszony tartalma károsult ás károkozó jogainak és kötelezettségeinek összessége

4. Károsult • joga: kártérítés, a teljes reparáció 2. kötelezettségei: 2.1. kár megelőzése, enyhítése körében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható 2.2. bizonyítási kötelezettség a kár, annak mértéke és az okozati összefüggés tekintetében 2.3. káronszerzés tilalma

5. Károkozó • jogai: 1.1. káronszerzés tilalma 1.2. hivatkozhat a károsulti közrehatásra 2.kötelezettségei: 2.1. reparáció - teljes kár megtérítése 2.2. bizonyítási kötelezettség: magatartása nem volt jogellenes, nem volt felróható

6. Kártérítési felelősség rendszere • Általános felelősségi alakzat aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni II. Speciális felelősségi alakzatok 1. veszélyes üzem működéséből eredő kár 2. felelősség olyan személyekért, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott 3. alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása 4. állattartók felelőssége 5. épületről lehulló tárgy által okozott kár

7. Általános felelősségi alakzat Közös előfeltételek: • jogellenes magatartás • kár • okozati összefüggés a magatartás és a kár között • felróhatóság

8. Általános felelősségi alakzat • jogellenes magatartás - minden olyan magatartás, ami nem minősül jogszerűnek (nincs katalógus) - más személy alanyi jogait sérti, és ez a sérelem károsodásban nyilvánul meg - tevőleges, vagy megnyilvánulhat nemtevésben is - eltérés az utaló magatartástól (Ptk. 6. §)

9. Általános felelősségi alakzat • jogellenes magatartás jogellenességet kizáró körülmények: - jogos védelem (Ptk. 343. §) (jogtalan támadás, vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében cselekszik) - szükséghelyzet (Ptk. 107. §) (másnak életét-, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszélyhelyzet) de! kártalanítás - károsult beleegyezése (Ptk. 342. §) (és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet) - rendeltetésszerű joggyakorlás (pl. kisajátítás)

10. Általános felelősségi alakzat 2. Kár Minden olyan hátrány, amely a károsultat valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. (vagyoni – nem vagyoni kár)

11. Általános felelősségi alakzat 2.1. Vagyoni kár - felmerült kár (damnum emergens) – károsult vagyonában beállott értékcsökkenés - indokolt költség – vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát - elmaradt jövedelem (lucrum cessans) – elmaradt haszon, az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik be

12. Általános felelősségi alakzat 2.2. Nem vagyoni kár Jogellenes, károkozó magatartás a károsult személyhez fűződő jogait sérti – szubjektív szankció

13. Általános felelősségi alakzat 3. okozati összefüggés a magatartás és a kár között • Említett magatartás nélkül a kár nem következett volna be • Jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy mulasztónak a terhére be lehet számítani • Jogsértő magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet

14. Általános felelősségi alakzat 4. felróhatóság - ha valaki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható - ettől eltérnek a speciális alakzatok - vétőképesség – alapja a belátási képesség – az a természetes személy rendelkezik, aki előre látja magatartásának következményeit, és tudatával azt is át tudja fogni, hogy ezt a társadalom általában hogyan ítéli meg. Nincs korhatár!

15. Általános felelősségi alakzat Bizonyítási szabályok Főszabály: Pp. 164. § (1) bekezdés Károsultnak kell bizonyítani: - kárt és a mértékét - okozati összefüggést Károkozónak kell bizonyítani: - magatartása nem volt jogellenes (törvényi vélelem a jogellenesség) - jogellenes magatartása nem volt felróható (egyes speciális alakzatoknál megfordul)

16. Általános felelősségi alakzat Méltányosság • Károkozó javára Bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. 2. Károsult javára felróhatóság hiányában is köteles a károkozó a teljes kár megtérítésére – egyes speciális alakzatoknál

17. Általános felelősségi alakzat Több személy együttes károkozása Főszabály: károsulttal szemben egyetemlegesen felelnek, amennyiben a kárt közösen okozták egymással szemben felróhatóságuk arányában – ha ez nem állapítható meg, egyenlő arányban Kivételek: - károkozók egymástól függetlenül, de egymással okozati kapcsolatban okoznak kárt – önállóan felelnek - bíróság mellőzheti, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja – ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti - károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében