Az első firkák

1. Az első firkák

2. Firkakorszak 1-3 életévig (Löwenfeld és Brittain, 1957) • A firkálás kezdete a legtöbb esetben a 2. életév környékére tehető - ez főként a kulturális háttér függvénye • A rajzolás mint tevékenység önmagában örömszerző folyamat– funkció-öröm • A nem firkáló gyermek nagyon nehezen tanul meg írni • A firka különböző • értelmezései: • mozgás-nyom • teremtő játék • „levezető-szelep”

3. A firka „mozgás-nyom” • Rudolf Arnheim: A rajzolás, festés, mintázás motorikus magatartásforma, amely a mozgásból származik • Piaget: Ez a szenzomotoros intelligencia kora 3 féle rajzoló alapmozgás: • Felülről lefelé irányuló • Horizontálisan kilengő, ingaszerű • Nyomó-toló mozgás

4. Különféle mozgásképleteket tükröző firkák • véletlen nyomok • lengőfirkák • gomolyag-és körfirkák

5. A firkakorszak egyes fázisai (Székácsné, 1970) • A papír megmunkálása (1,5 -2 éves gyerek)- gyűrés, szúrkálás, nyomkodás, tépés • A véletlen nyomok ismételgetése- kísérletezés, pontok, vonalak húzogatása rendszertelenül • Lengővonalas firkálás- hurokszerű formák húzása- vonalgombolyag- körfirka • Az alapformák megjelenése- kör, négyzet, téglalap, háromszög

6. Az első körök, napok, emberfigurák

7. A firkakorszak szakaszai a grafikus közlés szándékai szerint (Löwenfeld, 1970) • „funkció-öröm” – a gyermek felismeri a vonalhúzás műveletének élményét, és elkezd rajzolni • a firkák megnevezése – az asszociatív, változó elnevezések még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához • az ábrázolás szándéka – a gyermek előre közli, hogy mit fog rajzolni • szinkretikus szemlélet – az alakok, formák részeit egészként értelmezi, és elkülönülten rajzolja le, véletlen firkanyomatát is értelmezi • juxtapozíció – véletlenszerű irányok, rendszertelenség, az egymáshoz nem kapcsolódó elemek a gyermek számára a figura megfelelő ábrázolását jelentik

8. Spirálfirka – „én csak csigát tudok rajzolni”

9. A firkák felfedezője Rhoda Kellog • Kellog szerint a firkálás alakulófélben lévő képi beszéd • Rendszerezte a firkákat, azonosította a 20 alapfirkát • Az alapfirkákat az „önmagától tanult művészet” első lenyomatainak tekintette • Kellog szerint a kisgyermek tudatosan fejleszti magát, sokáig próbálkozik, míg kialakítja egyéni stílusát- a gyermekrajz az egyéniség első lenyomata

10. Szóródó firka alapfirkákkal

11. 2-4 évesek rajzfejlődésének szakaszai (Kellog) • Motívumszakasz (1-2 éves kor) - az alapfirkák kialakítása, begyakorlása • Formaszakasz (3-4 éves kor) - az alapfirkák kombinációja 2 alapfirka összekapcsolása – diagram 3 vagy több alapfirka összekapcsolása - kombinátum • Kompozíciós szakasz (4-5 éves kor) – bonyolultabb formák, aggregátumok kialakítása a már önálló jelekként begyakorolt diagramokból és kombinátumokból aggregátum– félig firka, félig kép személyes stílusjegyek megjelenése

12. Rhoda Kellog firkarendszertana

13. Szóródó vonalas és tömbfirkák

14. Aggregátumok és kombinátumok

15. Firkatípusok a megjelenéssorrendjében Határozatlan vonalkás firka Lengővonalas firka Szóródó firka Cikkcakk firka Zegzugos firka Tömbfirka körkörös gomolyagfirka Spirálfirka Vegyes firka Zártfirka Írást utánzó firka zárt tömbfirka gomolyagfirka

16. határozatlan vegyes firka

17. vegyes firka- zártfirkák és írást utánzó firka

18. Felhasznált irodalom: • Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2001 • Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000 • A rajzokat a gödöllői Palotakert Óvoda kiscsoportos óvodásai készítették.