Az EU-eszközök monitoringja

1. Az EU-eszközök monitoringja Fábián András főosztályvezető Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési és EU Integrációs Hivatal http://www.meh.hu/pharekoord

2. Az EU programok alapelvei • Programozás (többéves programok) • Partnerség (érintett szereplők bevonása) • Addicionalitás (kofinanszírozás) • Koncentráció (földrajzi és tematikus) • Átláthatóság (monitoring, értékelés, ellenőrzés, audit)

3. Kormányrendeletek és kormányhatározatok • 1108/1997. (X.11.) Korm. - az EU Phare programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefüggő egyes feladatokról. • 1009/1998. (I.30.) Korm. és 1026/1999. (III.3.) Korm. - a nemzetközi segélyprogramok monitoring rendjéről. • 1026/1999 (III.3.) - Az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások monitoring rendszere • 166/2001 (IX.14.) 2001. augusztus 4-én a Kormány megtárgyalta és elfogadta az új monitoring kormányrendeletet

4. A monitoring funkciói • a program, és ezen belül valamennyi projekt megvalósulásának figyelemmel kísérése fizikai és pénzügyi mutatók (ún. SMART indikátorok) révén, amelyeket az adott projekt sajátosságainak megfelelően kell kialakítani • SMART: Specific, Measurable, Achievable, Realistic, Time-based • biztosítani, hogy a projektek célkitűzései a pénzügyi memorandumban leírtaknak megfelelően valósuljanak meg. • szükség esetén módosító javaslatok és intézkedések kezdeményezése annak érdekében, hogy a meghatározott célkitűzések megvalósuljanak. • az átláthatóság, az információáramlás és a tájékoztatás biztosítása.

5. A monitoring intézményrendszere Magyarországon • Központi Monitoring Bizottság • Országos Monitoring Bizottság • Fejezeti Monitoring Bizottságok • Magyar Államkincstár (OTMR) • Joint Monitoring Committee • Sectoral Monitoring Sub-Committees • ISPA Monitoring Bizottság • SAPARD Monitoring Bizottság

6. Monitoring rendszer a 166/2001 (IX.14,) Korm. rendelet szerint

7. A Monitoring Vegyes Bizottság és Albizottságai

8. A Phare program-monitoring módszerei • A Phare program működési rendszere az alábbiak szerint épül fel: • tervezés, programozás • pénzügyi memorandum aláírása • szerződéskötési időszak (2 év) • megvalósítási időszak (további 1 év)* • * A program végrehajtására a PM aláírását követően összesen három év áll rendelkezésre. A megvalósítási időszak a szerződéskötés pillanatától kezdődik, vagyis a három évből le kell vonni a szerződéskötés előkészítésére és lebonyolítására fordított időt. • a projekt “utóélete” • A Phare program-monitoring módszerei ennek megfelelően kerültek kialakításra:

9. Ex Ante értékelés • Társadalmi-gazdasági kihatások: • A projekt belső és külső koherenciája • Világos és egyértelmű célkitűzések, amelyek megfelelnek az EU előírásainak • A célkitűzések elérésének optimális lehetősége • Pénzügyi háttér és a szakmai elkötelezettség biztosított-e? • Az intézményes feltételek biztosítottak-e (hatékonyság, gazdaságosság, átláthatóság stb.) • Környezet • Pozitív és negatív hatások. A negatív hatások maximális csökkentésének lehetőségei. • Egyenlő esélyek • nők – férfiak, hátrányos helyzetűek stb.

10. A projektek utóéletének vizsgálata • A lezárásra került országprogramok projektjeinek záróértékelése, a célkitűzések megvalósulásának vizsgálata • Az 1990-től megvalósult országprogramok archiv rendszerének működtetése (kialakítását a PROMEI Kht. megkezdte) • A Fejezeti Monitoring Bizottságok projekt-jelentéseinek figyelemmel kísérése • Audit jelentések figyelemmel kísérése • OMAS monitoring jelentések figyelemmel kísérése

11. Adatszolgáltatás, a jelentés rendje PRIMA /MEMOR statisztika PERSEUS Phare iroda (IA) adatot szolg. PRIMA (havonta), önértékelés (félévente) Projekt jelentés a végrehajtótól Beavatkozás, Reallokáció Implementor Szektorjelentése SMSC ülés - jelentés elfogadása JMC jelentés véglegesítése

12. Problémák, feladatok • A fejezeti monitoring bizottságok tagjai nem igazán tudják, mi a monitoring - képzés • A projektek monitoringja helyett management értekezletek zajlanak - képzés • Az FMB-k nincsenek tisztában az EU közbeszerzési eljárás-rendjével és azt nem is kísérik figyelemmel - képzés • A monitoring ellenőrzési feladat - a titkárságoknak az elnök mellett kell működnie és monitoring szakemberekből kell állnia

13. Problémák, feladatok (folyt.) • A módszertan hiánya - ki kell alakítani az egységes monitoring módszertant • nem biztos, hogy az EU jól csinálja! • Az egységes jelentési rendszer hiánya - JMC jelentései • Csak a „dokumentumok beszélnek” - nagy hangsúlyt kell helyezni a személyes tapasztalatokra

14. Problémák, feladatok (folyt.) • A MEMOR beindulása lassan halad • Az EU ahelyett, hogy egy egységes európai rendszer megalkotásával foglalkozna, újabb és újabb rendszereket finanszíroz, vagy elavult, gyenge rendszereket akar bevezetni • egy darab egységes rendszerre van szükség • auditáltatni kell a MEMOR-t • meg kell kezdeni a MEMOR marketingjét

15. Problémák, feladatok (folyt.) • Meg kell szüntetni a kettősséget, az átfedéseket a monitoring minden területén • bizottsági rendszer • tárcák • monitoring osztályok?! • MEMOR

16. Felkészülés az EU alapok fogadására • Az 1260/1999 EU határozatból fakadó feladatok • CSF Monitoring Bizottság létrehozása • OP Monitoring Bizottságok • IT kommunikációs rendszer Brüsszel felé • Partnerség • Programming complement • Program záró és éves beszámoló

17. 1260/1999. hiányossága • nem helyez hangsúlyt a folyamatosságra • nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat • nem konkretizálja a monitoring tevékenységet - menedzsment funkciókat ad a bizottságoknak • nem ad önálló „módszertant” - WP 3 indikátorok!