Egyensúly az árupiacon ( Yd = Ys )

1. Egyensúly az árupiacon(Yd = Ys) • A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól is függ, amit eddig adottnak tekintettünk • Kapcsoljuk be a kamatlábat mint változót!

2. IS görbe – termékpiac egyensúlyi pontjai Termékpiac i Investment Saving curve: IS Azon jövedelem-kamatláb kombinációk, ahol a termékpiac egyensúlyban van. E1 i1 E2 IS i2 Y1 Y2 Y Beruházási multiplikátor: megmutatja, hogy a beruházások egységnyi változása milyen változást okoz az egyensúlyi jövedelemben. 1 ----------------- > 1 1 - Č

3. IS függvényvtulajdonságai Termékpiac • Az árupiac egyensúlyát mutató függvény • Y és az i kombinációiból áll • Negatív meredekségű (r nő, I csökken Ydcsökken, Y csökken) • Meredeksége „ĉ”-tól függ • Eltolódását autonóm tényezők okozzák • IS feletti pontok túlkínálatot, alattiak túlkeresletet jelentenek

4. Pénzpiac LM görbe

5. i L(Y0)L(Y1) Y i1 i0 M/P L1 L0 Pénzkeresleti függvény L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem i: kamatláb

6. Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata • I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: • MV=PY • M: a pénzkínálat • V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. • Y: reáljövedelem • P: árszínvonal

7. Mennyiségi pénzelmélet • Y adott: Say-törvény: a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét • Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. • Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki • A V szintén konstans (intézményi adottság) • Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges

8. A pénz csak tranzakciós eszköz • Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. • Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. • A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerep az adásvétel közvetítése (tranzakciós felfogás)!

9. Pénzkereslet • A mennyiségi pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzpiaci folyamatokat, ezért a pénzkeresletnek új elméletre volt szüksége. • Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. • A pénznek önmagában nincs hozama, tehát a tartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

10. II. Cambridge-i formula • A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye • L=reál-pénzkereslet=kY • k=pénztartási hajlandóság • Egyensúly:M/P=kY • Valójában ez is tranzakciós felfogás: k=1/V • Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

11. Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok • Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. • Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. • Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is.

12. A pénzkeresleti függvény • A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) • A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye • Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. • A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+Lo-hr

13. Pénzpiac és LM-görbe • A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P • A reálpénzkereslet L • A pénz ára a kamat • A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét.

14. Pénzpiac és LM-görbe • A jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkereslet szintjét. • A megnövekedett pénzkereslet miatt nő az egyensúlyi kamatláb is a pénzpiacon.

15. Pénzpiac és LM-görbe • A pénzpiacon tehát minden jövedelemszinthez egy kamatlábat lehet rendelni, amely biztosítja a pénzpiac egyensúlyát. • LM-görbe: olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

16. Pénzpiac és LM-görbe • Az LM-görbe pozitív meredekségű, mert a jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkeresletet, így a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábnak is nőnie kell. • Az LM-görbe annál meredekebb, minél kisebb a pénzkereslet kamatrugalmassága.

17. Pénzpiac és LM-görbe • Az LM-görbén lévő pontok mindegyikére pénzpiaci egyensúly jellemző. • Az LM alatt lévő pontok esetében a pénzpiac túlkeresletes. • Az LM fölött lévő pontokra pénzpiaci túlkínálat jellemző.

18. Az LM-görbe fölfelé tolódik, ha csökken a reál-pénzkínálat: nő az árszínvonal, vagy csökken a nominális pénzkínálat Nő a kötelező tartalékráta A jegybank csökkenti a jegybankpénz állományt Nyílt piaci műveletek során devizát, értékpapírt ad el. A jövedelem és kamatláb változása NEM változtatja meg az LM-görbe helyzetét Pénzpiac és LM-görbe

19. Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-LM rendszer

20. Árupiac Y=C(Yd)+I(r)+G Jövedelem (Y) Kamatláb (r) Pénzpiac M/P=L(Y,r)

21. I: pénz- és árupiaci túlkínálat II: árupiaci túlkínálat, pénzpiacon túlkereslet III: pénz- és árupiacon túlkereslet IV: pénzpiacon túlkínálat, árupiacon túlkereslet

22. Árupiaci kereslet növekedésének hatása(Pl. G nő) • Megnő az árupiaci kereslet, akkor az IS-görbe jobbra tolódik. • A korábbi együttes egyensúlyra ekkor már árupiaci túlkereslet jellemző, miközben a pénzpiac továbbra is egyensúlyban van. • A jövedelem növekszik, ez pénzpiaci túlkeresletet okoz, ami a kamatláb emelkedését eredményezi. • A jövedelem és a kamatláb is nő.

23. Kiszorítás • Kiszorítási hatás: a kormányzati kereslet növekedése a jövedelem növekedését eredményezi, ami növeli a pénzkeresletet. Emiatt nő a kamatláb, így csökken a magánberuházások szintje. • A kiszorítási hatás mértéke a pénzkereslet kamatrugalmasságától függ.

24. A pénzkínálat növekedése az LM-görbejobbra tolódását okozza. A kamatláb csökken, így a beruházás nő A jövedelem nő Pénzkínálat növekedésének hatása

25. Keresletnövelő fiskális politika: • Növekszik a transzferek, kormányzati vásárlások szintje, vagy csökken az adó. • Az IS-görbe jobbra tolódik

26. Nő a kereslet, emelkedik a termelés, így nő a pénzkereslet, ami a kamatláb növekedéséhez vezet. Így csökken a magánberuházások szintje. • A keresletnövelő költségvetési politika a kiszorítást eredményez.

27. A kiszorítási hatás mértéke függ az IS és LM meredekségétől. • Minél meredekebb az IS, és minél laposabb LM, annál kisebb a kamatláb-növekedés a keresletnövekedés hatására. • Minél kevésbé reagál a pénzpiac a túlkeresletre, minél kisebb a beruházások kamatérzékenysége, annál sikeresebb lehet a költségvetési politika.

28. Monetáris politika • A monetáris politika a pénzmennyiség megváltoztatásával hat a pénzpiacra. • Megváltoztatja a kamatlábat, ami a beruházási kereslet változásán keresztül hat a jövedelemre és a foglalkoztatottságra.

29. A monetáris politika eszközei: • kötelező tartalékráta – hatása függ a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól. • Jegybanki kamatok változatása – hatása a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési lehetőségeitől függ • Nyílt piaci műveletek – hatása biztos és kiszámítható

30. Keresletnövelő monetáris politika: • Megnő a pénzkínálat, a pénzpiaci túlkínálat miatt csökkennek a kamatok, az LM-görbe lefelé tolódik.

31. A monetáris politika nem okoz kiszorítási hatást. • A monetáris és fiskális politikát együttesen és összehangolva érdemes alkalmazni. • Az összehangolt gazdaságpolitika csak akkor működhet, ha a központi bank és a kormány függetlensége viszonylagos és nem teljes.

32. A monetáris politika bizonytalanabb keresletnövelő eszköz, mert: • A spekulációs hatások semlegesíthetik • A profitvárakozások változása miatt teljesen hatástalan maradhat.

33. Algebrai levezetés • IS: • LM: • Átrendezve: • IS-be behelyettesítve:

34. Algebrai levezetés • Így a jövedelem egyensúlyi szintje: • Ahol: • a fiskális politika • a monetáris politika multiplikátora és