Példák

1. Példák

2. A FIZIKATANÍTÁS PEDAGÓGIÁJA CÍMŰ KÖNYV MELLÉKLETEI OKTATÁSI PROGRAMOK, POGRAMRÉSZLETEK, MUNKALAPOK, ÉRTÉKELŐ FELADATLAPOK NAHALKA ISTVÁN – RADNÓTI KATALIN – WAGNER ÉVA • Diagnosztikus teszt a fizikatanítás kezdetén • Mindenhol mozgás • Építsünk magunknak világot! • Szükséges-e vajon egy mozgató a mozgáshoz? • Mitől mozog? • Periodikus mozgások • Hullámok • A felhajtóerő

3. A FIZIKATANÍTÁS PEDAGÓGIÁJA CÍMŰ KÖNYV MELLÉKLETEI • Különböző hőmérsékletű testek érintkezése • Energiaváltozás melegedéskor és halmazállapot-változáskor • Boyle-Mariotte törvény • A Brown-mozgás tanulmányozása • Szilárd anyag fajhőjének meghatározása • Elektromos fekete doboz" • Hogyan működik? • Az atomok belsejében • Atomenergia TOTO • Újságkészítés • Energiahordozók • Mit gondolnak a gyerekek a tudományos elméletekről? • Az időjárás fizikája • Utazás a Földön

4. Elektromos „fekete doboz” Cél:A zárt áramkör fogalmának kialakítása A feldolgozás lépései: • Feladatkijelölés. A „Fekete doboz” feladatlapok és az előre elkészített panelek kiosztása. • A gyerekek csoportmegbeszélés keretében gondolkoztak a feladat megoldási lehetőségein szükség szerint tanári segítséggel. • A gyerekek önállóan elővették a feladat megoldásához általuk szükségesnek tartott eszközöket a tanteremben lévő szekrényekből. • Kísérleti vizsgálatok csoportmunka keretében szükség szerint tanári segítséggel. Azok a csoportok, amelyek a többinél hamarabb elkészültek, kaptak még további hasonló paneleket vizsgálatra. (Differenciált fejlesztés) • Közös megbeszélés. A zárt áramkör fogalmának tisztázása.

5. Mitől függ a vezető ellenállása? Cél: A gyerekek gondolkozzanak el azon, hogy a fémes vezetőknek is van-e ellenállása és ha igen, akkor az milyen tényezőktől függhet. A feldolgozás lépései • Problémafelvetés I. • Van-e fémes vezetőknek, az áramkörök összeállításához már a korábbi tanórákon is használt „drótnak” ellenállása, mint pl. az izzólámpának, melynek értékét a megelőző tanórán határoztak meg a tanulók. • A gyerekek kisebb csoportokban megvitatják a kérdést. • Közös megbeszélés • A megbeszélés során a következő kérdések vetődtek fel: függ-e az ellenállás a vezetődarab hosszától, keresztmetszetétől. A gyerekek különböző hipotéziseket fogalmaztak meg. • Problémafelvetés II. • Miként lehetne megvizsgálni, hogy a vezető ellenállása hogyan függ a hossztól és a keresztmetszettől? Kapcsolási rajzot készítettek, mely előkészületet jelentett a következő tanórai mérőkísérlethez. • További tanulói hipotézisek megfogalmazása • Tanári összefoglaló a felmerült ötletekről.

6. A soros és párhuzamos kapcsolás gyakorlati felhasználási lehetőségei Cél: A zárt áramkör, a soros és párhuzamos kapcsolás felhasználási lehetőségeinek bemutatása a gyakorlati életben. A feldolgozás lépései • A gyakorlati élethez kapcsolódó probléma felvetése, a gyerekeknek nővérhívó berendezést kellett tervezni csoportmunkában. • Csoportmegbeszélések, szükség szerint tanári segítséggel. • Munka közben a feladat pontosítására volt szükség továbbá a rajzolási lehetőségek tisztázása. • A tervezés folytatása csoportmegbeszélések keretében. • A feladat megoldásának értékelése.

7. Hogyan mozog a villamos? Cél: Különböző mozgástípusok elkülönítése a gyerekek előzetes ismereteinek felhasználásával egy konkrét, a gyermekek számára ismerős mindennapi élethelyzet vizsgálata alapján. • Problémafelvetés Hogyan mérnéd meg, hogy a 24-es villamos átlépi-e az iskola közvetlen környezetében a megengedett sebességet? Milyen eszközöket használnátok a mérés során? Milyen mennyiségeket mérnétek meg? Hogyan történne a mérés? A mérési adatokból hogyan következtetnétek a villamos mozgására? • A tanulók csoportos problémamegoldása. • Csoportbeszámolók. • A csoportok munkájának értékelése.

8. Milyen sűrűek az egyes anyagok? Cél: Az alapvető mennyiségek mérési lehetőségeinek felhasználásával, a függvényszerű kapcsolat megvizsgálása alapján egy, az adott anyagra jellemző fizikai mennyiséget alkothatnak meg a gyerekek. A vizsgálatok szerint a gyermeki gondolkodásban sokszor keveredik a viszkozitás fogalma a sűrűségfogalommal.

9. Milyen sűrűek az egyes anyagok? Diagnosztikus kérdések, feladatok Mit gondolsz, melyik sűrűbb a felsorolt anyagpárok közül? (Nem biztos, hogy minden anyag ismert a gyerekek előtt, ezért célszerű azokat ténylegesen megnézni!) Próbáld megmagyarázni választásodat! • olaj – víz, • alkohol – víz, • glicerin – víz, • puding – olaj, • méz – olaj, • vas – alumínium, • vas- réz, • vas – víz, • alumínium – víz, • fa – víz, • meleg víz – csapvíz. • hideg levegő – meleg levegő.

10. Milyen sűrűek az egyes anyagok? A kísérletekre, mérésekre alapozott feldolgozás lépései: • A gyerekek határozzák meg a bevezetőben felsoroltak közül minél több anyagnak a sűrűségét! Ábrázolják a V(térfogat) - m(tömeg) függvényt! • Miként változhat egy anyag sűrűsége a hőmérséklet függvényében. • A gyerekek beszéljék meg 3-4 fős csoportokban a problémát, majd számoljanak be, majd nézzenek meg konkrét eseteket, pl. a víz, alkohol, levegő, huzalok stb. hőtágulását. Lássák, hogy egy anyag sűrűsége mindig csak adott körülmények között állandó, az anyagra jellemző érték. • A gyerekek sokszor azt gondolják, hogy egy tárgy úszása vagy elsüllyedése annak tömegéről függ, melyet úgy fogalmaznak meg, hogy “milyen nehéz a tárgy”. Pedig valójában a sűrűségek viszonya a döntő. Néhány példa megvizsgálása. • Néhány folyadék viszkozitásának összehasonlítása, mint pl. tej, étolaj, glicerin, alkohol, víz. • Végül vizsgáltassunk meg a gyerekekkel táblázati adatokat. Adjanak fel a gyerekek kérdéseket egymásnak, melyekre a táblázat adatainak felhasználásával lehet válaszolni!

11. Előzetes ismeretek Atomenergia TOTO 1. Szerinted mennyire tájékozott a lakosság az atomenergia fejlődését illetően? • 1. Kicsit. • 2. Eléggé. • X. Nagyon. 2. Igényelnéd-e ilyen jellegű TV műsorok bevezetését? • 1. Igen. • 2. Nem • X. Mindegy. 3. Szerinted mennyire biztonságos egy atomerőmű üzemeltetése? • 1. Kicsit. • 2. Eléggé. • X. Nagyon.

12. Előzetes ismeretek 4. Melyik Magyarország atomvárosa? • 1. Győr. • 2. Budapest. • X. Paks. 5. A Magyarországon előállított villamosenergia hányad részét szolgáltatja szerinted atomerőmű? • 1. 25 % • 2. 43% • X. 10% 6. Mennyire biztonságos szerinted egy atomerőmű építése és használata? • 1. Kicsit. • 2. Eléggé. • X. Nagyon.

13. Előzetes ismeretek 7. Mennyire fogadod el a következő megállapítást? „Az atomenergia felhasználása szinte egyáltalán nem, illetve nagyon kis mértékben növeli a káros sugárzást.” • 1. Elfogadom. • 2. Nem fogadom el. • X. Nem tudom. 8. Szerinted melyik erőművet lehet a legbiztonságosabb üzemeltetni? • 1. Szénerőmű. • 2. Atomerőmű. • X. Vízerőmű. 9. Hol használják fel a gyógyászatban az atom energiáját? • 1. Rákos daganatok gyógyításában. • 2. Szülésnél. • X. Sebek gyógyításában.

14. Előzetes ismeretek 10. Mennyire fontos szerinted a gyógyászatban a röntgendiagnosztika? • 1. Kicsit. • 2. Eléggé. • X. Nagyon. 11. Szerinted hányféle iparágban alkalmaznak radioaktív izotópokat? • 1. Egy. • 2. Öt. • X. Ötnél több. 12. Melyik a legveszélyesebb sugárterhelés a lakosság számára véleményed szerint? • 1. Atomfegyver kísérletek. • 2. Nukleáris létesítmények létrehozása. • X. A talajból és az építményekből származó sugárzás

15. Előzetes ismeretek 13.Mi a legveszélyesebb szerinted egy nukleáris baleset során? • 1. Környezetszennyezés. • 2. Sugárhatás. • X. A lakosság kitelepítése. +1. Ha kikérnék a véleményedet, megengednéd-e, hogy Magyarországon építsenek még további atomerőművet? • 1. Igen. • 2. Nem. • X. Nem érdekelne.

16. Tudomány - áltudomány • A tanulók gyűjtsenek össze minél több szakmai jellegű ismeretet az adott, éppen felmerült témával kapcsolatban. Vagyis kezdjék el a gyerekek alkotó módon használni a megtanult ismereteket Nézzenek utána a szakfolyóiratokban, a médiákban (Tv, rádió, újságok) stb. • A tudományos rendszerek változása. Keressenek példákat a tudomány történetéből arra, hogy miként fogadott a tudományos közvélemény egy-egy új elgondolást. (Sok, napjainkban elfogadott elméletet kiáltottak ki keletkezése idején áltudományosnak.) • A hipotézisek szerepe a tudomány fejlődésében. A tudomány története kicsit hasonló az evolúcióhoz. De nem csak sikeres elgondolások voltak Pl. a flogisztonelmélet, folytonos anyagkép, hőanyagelmélet, boszorkányok léte, aranycsinálás stb. Az éppen felmerülő probléma esetében is feltehetően ki fog derülni a későbbiekben, hogy miként lehet értékelni.

17. Tudomány - áltudomány Diagnosztikus kérdések • Szerinted a tudósok már mindent tudnak a világról? • Mit gondolsz, mit csinál két tudós, ha valamiben nem értenek egyet? Hogyan döntik el kinek van igaza? • Szerinted kik döntik el, hogy mi igaz, és mit szabad tanítani az iskolában? • Hogyan képzeled el, miként „születnek meg” a tudományos törvények? És mit gondolsz, mi volt a törvények „megszületése” előtt? (Mit hittek a tudósok?) • Mit gondolsz, a Te gyerekeid is ugyanazt fogják majd tanulni az iskolában, mint most Te? • El tudod képzelni, hogy valamikor (pl. 50, 100 éve vagy még régebben) igaznak tartottak és az iskolában tanítottak valamit, amit később megcáfoltak?

18. Az időjárás fizikája Diagnosztikus kérdések • Írjátok le elképzeléseiteket arról, hogy szerintetek miért száll fel a meleg levegő? • Szerintetek a Földön mindenhol négy évszaknak kell lennie? • Szerintetek miért vannak a Földön olyan területek, ahol rendkívül nagy a különbség a téli és a nyári átlaghőmérséklet között? • Szerintetek miért nem esik le a felhő? • Mit gondoltok, ha Földnek nem lenne légköre, akkor is a mainak megfelelően körülbelül 15°C lenne az átlagos hőmérséklete a bolygónak?

19. Az időjárás fizikája A földi légkör • Becsüljétek meg a Földet körülvevő teljes légkör tömegét! • Gyűjtsétek össze, hogy milyen szélrendszerek vannak Földön? Mi okozza a szelet? Nagy vizek közelében milyen jellegzetes reggeli és esti szelek léteznek? Miért alakulnak ezek ki? Keressetek példákat! Készítsetek posztereket a magyarázatokhoz! • Találjatok ki olyan kísérletet, amelynek segítségével meg tudjátok magyarázni, hogy a meleg levegő miért száll fel! Mutassátok is be osztálytársaitoknak!

20. Az időjárás fizikája Miért nem olyan szélsőségesek a hőmérsékleti viszonyok a tengerek közelében? • Gyűjtsétek össze azt, hogy a Földön milyen jellegzetes éghajlatú területek vannak! • Határozzátok meg a víz fajhőjét! Találjatok ki mérési módszert! • Határozzátok meg egy kavics fajhőjét. Találjatok ki mérési módszert! • Hasonlítsátok össze a kavics és a víz fajhőjét! • Nézzétek meg több anyag fajhőjét is a Függvénytáblázatban! • Válaszoljatok a feltett kérdésre!

21. Az időjárás fizikája Levegő relatív páratartalmának a meghatározása • Határozzátok meg két hőmérő segítségével egy terem levegőjének relatív nedvességét egy táblázat adatainak a felhasználásával! • Mennyi víz van mérés szerint az adott helységben g/m3 -ben? • Értelmezzétek a táblázat adatait! • Miért és hogyan keletkeznek a nyári zivatarok?

22. Az időjárás fizikája Egyre többen tartanak a Földet fenyegető globális felmelegedés egyik olyan következményétől, hogy megemelkedik a világóceán szintje, és ezáltal több, napjainkban sűrűn lakott terület kerülhet víz alá. Szerintetek jogos-e ez a félelem? A válasz megtalálásához végezzétek el a következő kísérleteket: • Tegyetek vizespohárba csapvizet, majd néhány jégkockát. Figyeljétek meg a vízszint változását a jég elolvadásáig! Mit vártok, fog e változni a vízszint a folyamat közben? Magyarázzátok meg a tapasztalatokat! • A víz hőtágulási együtthatójának meghatározása. • Szilárd testek vonalas hőtágulási együtthatójának meghatározása • Egy szobahőmérsékletű hőmérőt meleg vízbe helyezve azt tapasztaljuk, hogy a higanyszál emelkedés előtt visszaesik. Miért? Nézzétek meg Ti is a jelenséget!

23. Az időjárás fizikája A levegő széndioxid tartalmának hatása a hőmérsékletre Végezzétek el a következő kísérletet: • Vegyetek két nagyméretű lombikot, melyeknek a belsejébe hőmérőt helyeztek. Világítsátok meg a lombikokat egy lámpával. Az egyik lombikba vezessetek szén-dioxid gázt. Figyeljétek a hőmérséklet alakulását a két lombikban! Szerintetek mi fog történni? • Hasonlítsátok össze a Vénusz, a Mars és a Föld bolygók légkörét és felszíni hőmérsékletét! Van-e okunk félni a szén-dioxid légkörbéli felszaporodásától? • Gyűjtsétek össze, hogy mely gázok okoznak üvegházhatást?

24. Köszönöm a figyelmet