220 likes | 430 Views
A fogyatékosság kezelése. Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment
E N D
A fogyatékosság kezelése Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045„Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatábanA TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSA Kedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Előadó: Zoltai Márta, okl. EU, felnőttképzési szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011.
Miről lesz szó, mi indokolja? • Az alkalmazott fogalmak tisztázása; • A pályázatok, intézményi, program akkreditáció hatása a képzési rehabilitációra, foglalkoztatás-politi-kára; • Jogszabályok; • Statisztikai adatok; • A feltárt hiányosságok – tanulságok, helyesbítési lehetőségek;
Jogszabályi háttér 1. • EU Alapvető Jogok Chartája; • 2000/43/ EK Tanácsi irányelv; • 2000/78/EK Tanácsi irányelv; • 2004/113/EK Tanácsi irányelv; • 771/2006/EK Európai Parlament és Tanácsi határozat; • Amszterdami Szerződés 13. cikkelye; • Esélyegyenlőségi törvény (1988.XXVI.tv.) indoklása a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról; • ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól; • 10/2006 (II,16.) Országgyűlés határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról; • 141/2000 (VII.9.) Kr. A fogyatékosság minősítéséről, a felülvizsgálatról és folyósítási szabályokról; • 2005. évi CXXXIX. Tv. a felsőoktatásról; • 2001. évi CI. Törvény; • 1993.évi LXXVI. Törvény;
Jogszabályi háttér 2. • 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditáció eljárásról és a követelményrendszer szabályairól; • 22/2004 (II.16.) Kr. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól; • 24/2004 (XI,22,) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól; • 2007. évi XCII. Törvény a fogyatékossággal élő személyek programjairól; • 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról; (- nagyon sok fogalom)
Statisztikai adatok(foglalkoztatott és inaktív összesen a legutóbbi népszámlálási adatok alapján)
Az alkalmazott fogalmak tisztázása • Fogyatékosság; • Megváltozott munkaképesség; • Rehabilitáció;
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget – nem betegség A fogyatékosság vagy sérültség annak a mara- dandó állapotnak vagy sajátosságnak a meg- nevezése, amikor egy személy • érzékszervi, • mozgásszervi, • értelmi vagy • kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza, vagy lehetetlenné teszi.
A fogyatékosság mértéke Teljesítmény, amelyet az egyéntől önmaga és a társadalom elvár. Meghatározzák: az általános • emberi, • társadalmi, • kulturális, • nemzeti, stb. normák. Megkülönböztetnek: átmeneti-tartós; részletes-teljes; a korlátozottság alapján (önellátási, mozgási, látási, hallási, értelmi) fogyatékosokat.
A fogyatékkal élő felnőtt, aki A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlősé-gük (2001 évi CI tv. 29 §(8)) biztosításáról szóló • 141/2000 Kr, 1. sz. mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben a törvény alkalmazásában felnőttnek minősül, VAGY • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlő-ségük biztosításáról szóló 1998 évi XXVI tv. 4§ a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény értelmében felnőttnek minősül.
Megváltozott munkaképesség • Általánosságban: a vele született fogyatékkal élők, és azok a személyek, akik egészségügyi okok miatt a tanult foglalkozásukat nem képesek ellátni. • Aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási, munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. • Az az álláskereső, aki a megváltozott munkaképes-ségű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló Kr. feltételeinek megfelel. • Az egyes végrehajtási rendeletekben differenciáltabb megfogalmazások. • A munkaképesség felmérése – folyamat, a munkába történő integráció, reintegráció céljából különböző munkakörök követelményeivel összevethető.
Rehabilitáció • Eredetileg: egy adott személy valami iránti képességét, ‘talentumát’, jártasságát jelölte, azonban ma: • Komplex tevékenység, mely a fogyatékos egyén testi és szellemi képességének felhasználásán és fejlesztésén alapul és a társadalmi részvétel minél magasabb szintjének megvalósulására irányul. (Salgó, 1966) • Folyamat, amely segít az adott személy teljes maximumának az elérésében az élet minden területén, a károsodás természetének, a környezeti adottságoknak és az egyén vágyainak, életről alkotott elképzelésének figyelembevételével.(DeLisa-Currie-Martin, 1998) • Rehabilitációs Szakmai Kollégium – WHO definíció alapján: szervezett tevékenység, a megmaradt képességek közösségben való ‘hasznosítása’, orvosi, nevelési, foglalkoztatási, szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott alkalmazása, amelyben az egyén tevőleges részvétele nélkülözhetetlen; • 1998 évi tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról: egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése.
A rehabilitáció lehet • Medicinális rehabilitáció, • Szociális rehabilitáció, • Mentális rehabilitáció, • Foglakoztatási rehabilitáció, • Szakmai rehabilitáció, • A fentiek kombinációi, egymást kiegészítői, segítői.
Szakmai-képzési rehabilitáció EU célkitűzések: • Hátránykezelési stratégiák; • Esélyegyenlőség; • Egyéni szükségletek, holisztikus szemlélet; Főbb eszközök: • Munkaadók ösztönzése (adókedvezmények, bértámogatás, kedvezményes hitelek), • Munkáltatók kötelezése (kvóták, kvóta-bírság, szankciók), • Munkavállalók ösztönzése (alacsony járadékszint, bér-kiegészítés), • Oktatás, képzés, oktatási-, képzési támogatások, • A munka ‘adaptálása’.
A fogyatékos emberek rehabilitációját akadályozó tényezők • A másság; • Az izoláció; • A függőségi viszony; • A csökkent önértékelés; • A beteg szerep; • A fogyatékos szerep; • A stigmatizáció; • Az előítélet; • A fogyatékos emberek munkanélkülisége; • Az – akkreditált – képző, kulturális, közművelődési intézmények fogadóképességének hiánya.
Pedig 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 7§ (2) • MIR, amely kijelöli azokat a folyamatokat, amelyek a képzésben résztvevő felnőttek elvárásaival összhangbanálló eredmények eléréséhez szükségesek, ide értve a képzéssel kapcsolatos doku-mentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint • A képzéshez szükséges egységes és biztonságos, a mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is; 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 15§ … (megj.: jogszabályvál-tozás…kulcsszó: amennyiben) A program akkor akkreditálható, ha a képzés módszere és formája megfelel a célcsoport jellemzőinek, a képzés céljának és megvalósítható a választott módszerrel az adott célcsoportban, az adott időtartam alatt; • A képzési program meghatározza a bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe vételének módját (- mindegyikre kitérni és milyen fokon; pl. kereksszékes); • Csoportlétszám, képzési körülmények „igazítása” – eszközök, vakvezető kutya elhelyezése stb.
Ami minden képzésre vonatkozik • 2003. évi CXXV.törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről 27 §-a • (1) az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre • Amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy • Amelynek megszerzésére ba)az állam közvetlen költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. • (2) az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: …….bekapcsolódás feltételeinek meghatározása; oktatási, képzési követelmények pontos meghatározása; teljesítmények értékelése; szolgáltatások igénybevételének biztosítása; tanúsítványok,bizonyítványok kiadása, a részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése. • Példa a TIT-ben: a TELC nyelvvizsgarendszer – felkészítő tanfolyamok.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma • A magyar jogrendszer egésze tartalmazza: valamennyi e szempontból releváns törvény foglalkozik ezzel a tilalommal, mint ahogyan a felnőttképzési törvény is. • A diszkrimináció, azaz az „egyenlőtlen” kezelés megvalósulhat közvetlen és közvetett formában: azonos csoportba tartozó személyek között nyíltan, egyértelműen meghatározható, indokolatlan különbségtétel alkalmazása, okozása. • Fajtái:közvetett (semlegesnek tűnő intézkedések mögé bújtatott, beazonosítható csoportnak hátrányt okozó intéz-kedések, utasítások); közvetlen: zaklatás, megtorlás, jogellenes elkülönítés (szegregáció), vallása, kisebbséghez tartozása,nem, kora vagy személyes tulajdonsága miatt valakivel kedvezőtlenül bánnak, mint más, egyéb tekintetben hasonló helyzetben levő személyekkel (pl. állásinterjú, tanfolyam).
Pojekt-gondolkodás • Melyek azok a képzések, tevékenységek, amelyek maradéktalanul megfelelnek a fent említetteknek? • Melyek azok a képzések, amelyek megfeleltethetőek? –van-e tervezett fejlesztés? • Megfelelő-e az infrastruktúra? • A hátrányos helyzetűek képzésére mennyire felkészült az intézmény? • Milyen változtatásokra (infrastrukturális) van szükség a törvényi megfeleltetésben? • Vannak-e a fejlesztési irányok vagy marad a ‘kényszer’? • A munkaerő-piaci érdekeket (távmunka) figyelembe veszi-e az intézmény? • Miben szükséges (egyáltalán szükséges-e) a fogyatékosokkal szembeni szemléletváltás?