A bevezető szakasz (induction period) alkalmazásának európai helyzete

1. A bevezető szakasz (induction period) alkalmazásának európai helyzete Sándor JózsefNagyné Fóris Katalin Eszterházy Károly Gyakorlóiskola

2. Előzmények • Kísérlet a tanárképzés európai dimenziójának megalkotására. • Közös tanárképzési programok kidolgozása(kölcsönös kredit elismeréssel). • Iskolai tanítási gyakorlatok közös megvalósítása. • Pályakezdők megsegítése.

3. Az együttműködő intézmények • University of Groningen, Groningen, The Netherlands (coordinator) • Dr. Nassau College, Assen • Charles University, Prague, Czech Republic • Gymnázium Jiřího Gutha-Jarkovského • University of Joensuu, Joensuu, Finland • Joensuun lyseon peruskoulu • Comenius University, Bratislava, Slovakia • School Dr. Milana Hodžu • University of Regensburg, Regensburg, Germany • St. Mariengymnasium • University of Edinburgh, Edinburgh, United Kingdom • Universitat Autonoma de Barcelona, Spain • Eszterházy Károly College, Eger, Hungary

4. JoMiTEJoint Master in Teacher Education • A közös képzés a középiskolai oktatásra irányul. • A résztvevő hallgatók legalább 3 különböző európai egyetemen folytatnak tanulmányokat, és legalább 3 különböző országban vesznek részt iskolalátogatáson és tanítási gyakorlaton. • 2009/2010-es tanévben próbakurzusok • 2010 szeptemberétől közös képzések.

5. SPriTEShared Practice in Teacher Education • Célja: a közös gyakorlati képzés kialakítása. • Főbb területek: • tanári készségek, kompetenciák, • a tanítási gyakorlat szupervíziója, • elektronikus portfolió építés, • on-line kulturális háttér kurzusok. • Kidolgozás: • 2007. és 2009. között. • Próbakurzus: • 2009-ben.

6. InNoTeINduction for NOvice TEachers • Célja: • átfogó pályakezdési és mentorálási program kifejlesztése és kipróbálása, kutatási adatokra és résztvevő országok sajátosságaira építve. • tudásmegosztás a hatékony bevezető szakasz programokról. • szemináriumok, műhelymunkák szervezése hogy további ismereteket, tudást generáljunk a bevezető szakaszról. • közösségi hálózat építése.

7. A program indokoltsága • Nagyarányú pályaelhagyás a pályakezdők körében (legtöbb EU országban 25% az első öt évben) → tanárhiány elé nézünk (Ma a tanárok 1/3-a 50 év fölötti) • A pályakezdők sok nehézséggel találkoznak az osztálytermi munkában. • Új kihívások jelentek meg a tanári pályán • komplexebbek a diákok problémái. • magasabb minőségi követelmények az iskolában. • EU határozat: „A tanárképzés minőségének javítása” folyamatos és koherens szakmai fejlesztés bátorítása • különös figyelmet kell fordítani a bevezető szakaszban a pályakezdőkre

8. Helyzetkép • Hasonlóak a pályakezdők problémái a különböző országokban – nem csak a rendszerváltó országok tünete. • Országonként eltérő megoldási törekvések és bevezető szakaszok léteznek. • A pályakezdő mentorálás hatékonyságának kutatása még nem számottevő. • Nem létezik egy speciális „leghatékonyabb” módszer a bevezető szakaszban. • Többféle módszer együttes alkalmazása jelentheti a leghatékonyabb eljárást. (bevezető szakaszbeli tevékenységek gyűjteménye)

9. Bevezető szakasz jellemzői az InNoTe program résztvevőinél

10. Előzetes konklúziók • Úgy tűnik, nincs kapcsolat • a tanárképzés szerveződése és hivatalos bevezető szakasz létezése között • tanárképzés hossza és a bevezető szakasz létezése között • tanítási gyakorlat és a bevezető szakasz létezése között • tanárképzés és a bevezető szakasz hossza és a PISA eredményesség között • Ahol nincs hivatalos bevezető szakasz, ott informális szinten történik a pályakezdők segítése.

11. InNoTe hozzájárulása a bevezető szakasz hatékonyabbá tételéhez • WEB portál • Jó gyakorlatok közzététele. • Fórum a gyakornokok és mentorok on-line közösségének. • On-line kurzusok a gyakornokok és a mentorok számára • Éves jelentések • Szemináriumok • Nemzeti workshopok

12. Éves riportok (jelentések) • Az első riport a jelenleg fellelhető bevezető szakaszokról szól a különböző országokban. • A 2. riport a bevezető szakasz jó gyakorlatairól és a legfontosabb dokumentumok elemzéséről. • A 3. riport a bevezető szakasz stratégiáiról és útmutatásokról szól az iskolák és az egyetemek számára. • Ezek a minden egyes országban végrehajtott nemzeti dokumentumok elemzéséből és az érintettekkel történt interjúkból állnak össze.

13. Szemináriumok • Mi tudható a bevezető szakaszról, és hogyan kivitelezhető. • Bevezető szakasz jó gyakorlatai. • Bevezető szakasz, mint az iskolai/egyetemi stratégia része. • A szemináriumok mindenki számára nyitottak.

14. Nemzeti workshopok • A nemzetközi szemináriumok programjának disszeminációja a programban résztvevő intézmény saját országában.

15. Kurzusok • Kurzusok a gyakornokok és mentoraik részére (fókuszban a tanítás nemzetközi dimenziója,a jó gyakorlatok megosztása) Mindenki számára nyitott. • 2011. Regensburg: gyakornokok részére • 2011. Prága: mentorok részére • 2012. Pozsony: gyakornokok részére

16. A Bajor - rendszer Referendariat: bevezető szakasz • A tanárképzés az alapképzésre épül • Trainee (hallgatói) státusz • Egy hét ráhangolás • A képzés 3 fázisra oszlik • 2 különböző iskolában • seminárschule-ban • einsatzschule-ban

17. 1.fázis Seminarschule • Tantárgyak: • pszichológia, pedagógia, • oktatáspolitika és oktatási törvények • Tanítási gyakorlat: • első 6 hét: auditálás (hospitálás) + tanítás • aztán 2 - 3 teljes osztály (6 - 8 óra/hét) mentor a folyamatos visszacsatolásra • Első tanítási vizsga (első vizsgatanítás)

18. 2. fázis Einsatzschule • Több függetlenség, kevesebb kontroll. • Tanítási gyakorlat: • kevesebb visszacsatolás • 2 mentor, akik nagy önállóságot biztosítanak a gyakornoknak • 3 - 4 osztály (15 - 18 óra/hét) • második tanítási vizsga, második szakdolgozat

19. 3. fázis • Szemináriumok • Tanítási gyakorlat: • 2 - 3 osztály, 6 - 8 óra/hét • Harmadik tanítási vizsga • Szóbeli záróvizsga a szemináriumokból • Jelentés az elmúlt 2 év alatti fejlődésről • Összesítve: mindez a másodikállamvizsga

20. A finn gyakorlat • Nincs törvényi szabályozás, nincs gyakornoki rendszer. • Oktatási hatóságok és az iskolák saját eljárásuk alapján vezetik be a gyakornokokat -> iskolánként nagyok a különbségek a bevezető szakaszt illetően. • Alkalomszerűek a tevékenységek, illetve informálisak és gyakran semmilyen bevezetés sem történik.

21. Fejlesztési elképzelések Finnországban • A tanárképzést úgy kell fejleszteni és megújítani, hogy az alapképzés, a gyakornoki időszak, a szakmai fejlesztés és a tanárképzés egységes egészet alkosson és folytonosságot képviseljen az egyénnek az élethosszig tartó tanulás folyamatában.

22. „Osaava Verme” Project 2010-2011 • Csoporttárs (sorstárs) mentorálás. • Együttdolgozó hálózat a finn tanárképző intézmények között, beleértve a szakmunkásképző tanárokat képző intézményeket és az egyetemek tanárképzési karait is.

23. Köszönjük a figyelmet! sandorj@ektf.hu nagynefk@ektf.hu