Alkímiából kémia,

1. Udvari Máté Alkímiából kémia, avagymivel gazdagította az áltudomány a tudományt?

2. Mi is az alkímia? Az alkímia tudománya az ókori Egyiptomban alakult ki. Célja az elemek átalakítása volt, természetesen arannyá. Az alkímia szó is Egyiptomra utal: az országot lakói Kem-nek hívták. Virágzása a középkorra tehető, azonban még a XIX. században is akadtak követői.

3. Amiről beszélni fogok: - Minden a görögökkel kezdődött… Az ősanyag-elméletek. - Arisztotelész tanai. - Az alkímia céljai. - Nagy alkimisták. - Az alkimista elméletek. - Az alkimisták hagyatéka. - Az alkímia hanyatlása.

4. Természetbölcselők az ősanyagról Tucatnyi elmélet született… … de mindegyik közös alapokon nyugodott. Úgy tartották, hogy a világot négy elem alkotja: tűz, víz, levegő, föld.

5. Arisztotelész az őselemekről A nagy filozófus tanai is a négy elem elméletére támaszkodtak. Szerinte -a négy elem egyenrangú; -ugyanazon ősanyagból állnak; -négy fő tulajdonság létezik: meleg, hideg, száraz, nedves; -az elemeket az őket alkotó ősanyag tulajdonságai különböztetik meg egymástól; -az elemek a tulajdonságok megváltoztatásával átalakíthatók.

6. Elemek és tulajdonságok MELEG SZÁRAZ TŰZ FÖLD LEVEGŐ VÍZ NEDVES HIDEG

7. Az alkímia céljai Mind Nyugaton, mind Keleten elsősorban aranyat akartak előállítani. A kínaiak az aranyat mint az örök élet gyógyszerét kutatták, míg európai kollégáik a gazdagság reményében láttak munkához. Az idők változásával természetesen ezek a célok is változtak: a XV. századra már eltűnőben voltak a misztikus tanok, és az alkimisták utódai inkább gyógyszergyártásra adták a fejüket.

8. Kik foglalkoztak alkímiával? Az alkimisták a legváltozatosabb társadalmi rétegekbe tartoztak. Szerzetesek, egyetemi tanárok, szerencselovagok, önjelölt tudósok próbálkoztak. Kevésnek maradt fenn a neve: vagy a nagy csalóknak, vagy a komoly tudósoknak.

9. Nagy alkimisták Geber (722-815): szervetlen savakat állított elő; megkísérelte rendszerezni az általa ismert anyagokat. Avicenna (980-1037): orvos volt, aki gyógyszergyártással kísérletezett. RogerBacon (1214-1294): nagy kísérletező volt, aki majdnem felfedezte, hogy a tűz csak jelenség. AlbertusMagnus (1193-1280): a korabeli ismereteket összegezte. RaymondusLullus (1235-1315?): tömény alkoholt állított elő, és sokat desztillált.

10. Alkimista elméletek A nyugati és a keleti alkímia kapcsolatának köszönhetően új elképzelések születtek. A kén-higany elv kibővítette a négy tulajdonság körét. Nem a tényleges S-ill. Hg-tartalomról van szó, hanem szimbólumokról: A kén az anyag éghetőségét, a higany pedig fényességét, olvaszthatóságát jelenti. Európában hetedikként a só is kapcsolódott a rendszerhez, mint az oldhatóság jelképe.

11. A hét fém-elv a számmisztikán, a 7-es szám bűvös erején alapult. Sokáig csak hét bolygót ismertek (köztük volt a Nap és a Hold is), és hét-nyolc fémet. A fémeket egy-egy égitesthez rendelték, így kapcsolódott össze az alkímia és az asztrológia. Hitték, hogy a „csillagok állása” befolyásolja a kémiai reakciók végbemenetelét. A rendszerező alkimistáknál is megfigyelhető, hogy mindig arra törekedtek, hogy a rendszerük hét fémet tartalmazzon.

12. Az anyag megölésének elve szerint az arannyá változtatandó anyagot először vissza kell alakítani ősanyaggá, majd a „természetes aranyképződés” utánzásával ebből az ősanyagból aranyat lehet előállítani. Ehhez az átalakításhoz a bölcsek kövére lett volna szükség. Ez egy olyan katalizátor lett volna, amelyből egységnyi adag 1000-szer (mérsékeltebbek szerint 100-szor) annyi fémet változtat arannyá, emellett fogyasztása örök (mérsékeltebbek szerint hosszú) életet biztosít. Sokan dicsekedtek a bölcsek köve birtoklásával. R. Lullus spanyol mesterről híresztelték követői, hogy fogyasztásának köszönhetően 100 évig élt, ő maga pedig azt állította, hogy aranyat állított elő Angliában.

13. Az alkímia eredményei Az alkimista kísérletek – bár elérhetetlen célt hajszoltak – mégsem voltak haszontalanok. Az alkimisták öt új elemet fedeztek fel. Több laboratóriumi eszközt és eljárást alakítottak ki. Kísérletek történtek a fogalmak egyértelműsítésére. Új anyagokat állítottak elő. Megjelent az igény az anyagok jelölésére.

14. Új elemek Az antimont régóta használták (pl. a rómaiak szemfestéknek), ám ólomnak hitték. A XV. században bizonyosodott be, hogy nem az. A bizmutot is az ónnal és az ólommal keverték össze, amíg G. Agricola 1530-ban meg nem állapította, hogy sem ez, sem az. Az arzént A. Villanovanus francia orvos írta le először, bár régóta ismerték. Méregként és gyógyszerként vonult be a történelembe. A cinket a sárgaréz ötvözet alkotójaként szintén régóta használták. A foszfort 1669-ben fedezte fel Henning Brand. Vizeletet desztillált, a megmaradt szilárd anyagot felhevítette. A vizeletben levő fehér foszfor ekkor fényjelenség kíséretében oxidálódott.

15. Eszközök és eljárások Az alkimisták által feltalált legfontosabb „eszköz” maga a laboratórium. A többi is mindmáig használt: Vízfürdő, desztillálóberendezés, hűtő, lepárlóedények, lombik.

16. Eljárások A legfontosabb eljárás a desztillálás volt, szimbolikus jelentése miatt: az anyag folyamatos tisztítása szerintük egyre hasonlóbbá tette azt a nemes aranyhoz. A technika fejlődésével eljutottak a gőz fölé tartott állatbőrtől a maihoz hasonló desztillálóberendezésekig. Egyéb technikákat is kikísérleteztek munkájuk során: szűrés, fixálás, szublimáltatás, fémötvözés.

17. Definíciók Noha a legtöbb alkimista – főleg, ha az aranycsinálásról írt – receptjeit homályosan fogalmazta meg, akadtak, akik megpróbáltak szabadulni a szimbólumoktól. Köztük volt Albertus Magnus, ill. a XVII. században élt magyar, Kolozsvári János is. Utóbbi több ma is érvényes definíciót adott meg.

18. Új anyagok Bár a bölcsek kövét nem találták meg, az alkimisták több anyag feltalálásával kárpótolták magukat: Geber állított elő először szervetlen savakat. Egy német szerzetes, Berthold Schwarz kísérleteihez fűződik a lőpor feltalálása. A XVIII. században az európai porcelánt is egy késői alkimista „találta fel”. És több gyógyhatású vegyületet is nekik köszönhetünk.

19. Jelrendszerek Az alkimista szövegek legtöbbje szándékosan homályos nyelvezettel íródott. A mesterek többsége saját jeleket talált ki a reakciók leírására. Mégis: a későbbi egységesítési kísérletek közül nem egy alkimisták jelölésein alapult.

20. Az alkímia hanyatlása Az emberek sokáig lelkesedtek az arany előállításának eszméjéért, azonban a sorozatos kudarcok és a csalók miatt a reneszánsz korában már megcsappant az alkimisták tekintélye. Néhány évszázaddal később a kémikusok már kikérték maguknak az alkimistákkal való rokonságot. Holott láthattuk, hogy a kémia tudománya milyen sokat köszönhet az alkímiának.

21. Felhasznált irodalom Dr. Balázs Lóránt: A kémia története Jurij Fialkov: Beszédes kérdőjelek a kémiában Pető Gábor Pál – Szabadváry Ferenc: A kémia nagy pillanatai Szabó Árpád – Kádár Zoltán: Antik természettudomány Ralph E. Lapp: Az anyag Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Dr. Balázs Lóránt – Dr. Hronszky Imre – Sain Márton: Kémiatörténeti ABC Szabadváry Ferenc – Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon www.ch.bme.hu/chemonet

22. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!