A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

1. A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

2. Bevezetés Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK): Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12. Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12. Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály? Hogyan állunk az átültetéssel? Szakmai tervezet: 2010. szeptember Kodifikálás, egyeztetés: 2010. november Kormány: 2011. január Országgyűlés: 2011. tavaszi ülésszak Miért van szükség új törvény megalkotására?

3. Mi az, ami módosul? Mi változik? • Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés • A törvény új és pontosított fogalmakat vezet be • Megjelenik a melléktermék fogalma • Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről • Szemléletváltozásra ösztönöz: • Kiterjesztett gyártói felelősség elve • Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása (2015. január 1-től a hulladék birtokosa a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni) • Hasznosítási arányok növelése • Önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó szabályok (biohulladék, hulladékolaj, veszélyes hulladék) • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályok • Bevezetésre kerül a Nemzeti Megelőzési Program • A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szabályozás a vízgazdálkodásról szóló törvénybe kerül

4. A Preambulum • Mi a Preambulum jelentősége? • Az Országgyűlés • a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása, • a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása, • a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint káros hatásainak megelőzése, továbbá • a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:

5. A törvény hatálya Mire terjed ki a törvény hatálya? minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel, a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik: az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok, az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével, a szennyvizek, a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei.

6. Értelmező rendelkezések ártalmatlanítás (i): hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár; biohulladék (i): biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék; elkülönített gyűjtés (i): a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése; előkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő,a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység; energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként hasznosítanak;

7. építési-bontási hulladék:az építési tevékenység során képződő, az építésből vagy bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is; gyűjtőhely:a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény; háztartási hulladék:az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék; hulladék (i):bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; hulladékgyűjtő pont:az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő visszavételi helyek; hulladékgyűjtő udvar:az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely; hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott szolgáltatás;

8. hulladékolaj (i):ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj; hulladékolaj regenerálása (i): újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén; kereskedő (i): gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába kerül-e; kezelés (i):a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is; közvetítő (i): gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében;

9. megelőzés (i): az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik • a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, • a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy • az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát; újrafeldolgozás (i): hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást; újrahasználatra előkészítés (i): tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül újrahasználható legyen; veszélyes hulladék (i):az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkező hulladék.

10. Alapelvek a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a kedvező megválasztásáért, az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; a közelség elve az önellátás elve a szennyező fizet elv

11. A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai • A hulladékgazdálkodás általános szabályai (4. § (2) bekezdés): A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az • ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre, • ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt, • ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket, amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. • A hulladékhierarchia (5. § (1) bekezdés): Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani: • a hulladékképződés megelőzése, • a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, • a hulladék újrafeldolgozása, • a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is, • a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus-szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja.

12. A hulladék engedély nélküli összekeverése (5. § (6) bekezdés): Tilos a hulladékot • elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni; • engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal. • Mi a melléktermék? (7. §): A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha: • A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; • az előállítást követően közvetlen felhasználhatósága biztosított, • a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti, • az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és • megfelel az uniós jog előírásainak. • A hulladékstátusz megszűnése (8. § (1) bekezdés): Ha az anyag vagy tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén: • rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, • rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet, • megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és • használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata.

13. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek • A hulladék birtokosának kötelezettségei (9. § (3), (4) bekezdés): • Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól. • Kiterjesztett gyártói felelősség (10-13. §): • A gyártó a termék és csomagolás megtervezésénél, kialakításánál úgy jár el, hogy egyúttal a hulladékképződés megelőzését is elősegíti. • A gyártó – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet. • A forgalmazó kötelezettségei (13-15. §): Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.

14. Hulladékgazdálkodási tevékenységek A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása (29. §): A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során további kifogást is emelhet, ha a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égetőbe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett kezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban. Hulladékot Magyarország területére ártalmatlanítási céllal továbbra is tilos behozni.

15. Hulladékhasznosítás (30. § (3) bekezdés): Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék együttégetés akkor engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal valósul meg. A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni. A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét.

16. Hulladékártalmatlanítás (33. § (2) bekezdés, 34-37. §): Az engedély rendelkezik a létesítmény bezárását követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról (megfelelő műszaki védelem). A létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza az ország területén képződött hulladék kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését. A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Térségi hulladéklerakó: amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el. Az állam biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, valamint begyűjtött hulladékot hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatot alkossanak a közelség és az önellátás elveinek figyelembe vételével, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben, valamint technológiák segítségével történő ártalmatlanítását vagy hasznosítását.

17. A települési hulladékra vonatkozó szabályok • A hulladékkezelési közszolgáltatás (48. § (3), 49. § (1), (2) bekezdés): • A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. • A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el. • Mikor mondhatja fel a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést? • az önkormányzat a szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését; • a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó érdekeit jelentős mértékben sérti. • Felmondás esetén a felmondási idő lejártáig az önkormányzat intézkedik a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

18. Egyes hulladéktípusok • Egyes hulladéktípusok (53-59. §): • Biológiai hulladék (53.§): • keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható, • úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását, • kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni, • A cél, hogy elősegítsük a biohulladék elkülönített gyűjtését, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen. • Veszélyes hulladék (54-58.§) • Hulladékolajok (59. §)

19. Gazdasági intézkedések • A megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése (68-69. §): • A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni. • A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.

20. Biztosíték és biztosítás (71. §): • Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, amelyben veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez • köteles az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására arányos mértékű pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot adni, • a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. • A biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén adható ki hulladékgazdálkodási engedély, vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.

21. Köszönöm a figyelmet!