Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban

1. Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban Készítette: Czifra Adrienn 2014. 05. 07.

2. Bevezetés • Téma: Csikamacu MonzaemonKettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban c. bábszínházi darabja • A darab középpontjában a sindzsú, a kettős szerelmi öngyilkosság áll • Csikamacu Monzaemon miért pont bábszínházra írta sindzsú darabjait? • 1703-as előadás – mérföldkő a bábszínház történetében: hatalmas siker, az író a bábszínházra koncentrál, megmenti a Takemoto színházat az összeomlástól, kiindulópont a társulatok közti versengéshez – a bábszínház aranykora • Minek köszönhető a Szonezaki sindzsú óriási sikere? • Miért választják a szereplők a halált?

3. Csikamacu Monzaemon (1653-1725)szevamonói • Csikamacu több mint 100 bábszínházi és 30 kabuki darabot írt • darabjainak egy része szevamono, vagyis polgári tragédia • hétköznapi emberekről, egy sémára • pár hónapja történt esemény, valós személynevek • a szevamonón belül találjuk a sindzsút • témája: kettős szerelmi öngyilkosság. A sindzsú lényege, hogy a szerelmesek, akik ezen a világon nem lehetnek egymáséi, inkább a halált választják, és remélik, hogy a túlvilágon együtt lehetnek majd. • első ilyen témájú darab – Szonezaki sindzsú (1703) • népszerűségének köszönhetően egy tucat hasonló mű készül

4. Szonezaki sindzsú –Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban • népszerűség oka: egyszerű, de tisztaszívű szereplők, egyszerűen felépített történet – a nézők közelinek érezték Keletkezési körülmények: • valós esemény alapján (1703. május 22.) • valószínűleg pletykaként jutott a fülébe • bemutató: 1703. június 20.

5. Szereplők • a két főszereplő az alacsonyabb osztály tagja – eddig ilyen nem volt • Tokubei – kereskedő osztály tagja, 25 éves, naív, jóhiszemű, kiforratlan személyiség, tele érzelemmel • Miért dobja el életét? Megszégyenítés, végzetes folt a hírnevén, nem lehet az egyetlen emberrel, akit szeret (a japán gondolkodásban az öngyilkosság más jelentéssel bír, mint nyugaton – tisztesség megőrzése, név tisztán tartása, hűség • Ohacu – alacsony rangú prostituált, 19 éves, kedves, melegszívű, szerelméért bármire képes • Miért választja a halált? Nincs esélye elhagyni a Tenma házat, nem élhet normális életet, nem lehet kedvesével ezen a világon

6. Szerkezet és cselekmény • nincs forgatókönyv, felvonások, egyszerű felépítés • 3 jelenet, alig 24 óra a történet leforgása • 1717 – bővítés (de az előző változat népszerűbb) • A történet lényege, hogy a két szerelmes nem lehet együtt, a fiút házasságra akarják kényszeríteni egy másik nővel, régi barátja pedig megszégyenítette és csellel megszerezte tőle a házasságra szánt pénzt, így már nem állhat bácsikája szeme elé. Mivel szerelmével sem találkozhat, mert elűzték a városból, elhatározzák, hogy együtt vetnek véget életüknek, hátha a túlvilágon együtt lehetnek majd.

7. Micsijuki • a szerelmesek utolsó útja • Csikamacu írta a leggyönyörűbb micsijukikat • részletesen kidolgozott, szójátékokkal tarkított • a karakterek itt teljesednek ki • a két főszereplőt utolsó mondataikból sokkal jobban megérthetjük, megismerhetjük A mű hatása • óriási népszerűség • több hasonló témájú mű • megszaporodtak az öngyilkosságok • filmváltozatok, szobor Oszakában

8. A sindzsú hagyományos előadásmódja – a ningjó dzsóruri • a bábozás az egész világon elterjedt szórakoztatási forma • kidolgozottságban és technikailag a japán bábok a legfejlettebbek, a japán bábmozgatók a legképzettebbek • samiszen kíséretű recitálásra előadott bábjáték • az Edo-korszak elején, 400 éve jött létre Kiotóban • alapja három elem együttműködése - a báb, a narráció és a samiszen zene

9. A színpad felépítése • úgy alakították ki, hogy a bábosok minél könnyebben és gyorsabban mozoghassanak rajta • szélessége 10 méter • jobb oldalon dobogó – ezen ül a narrátor, aki a szöveget kántálja és a samiszen zenész, aki megadja a darab légkörét, biztosítja a tempót és átvezeti a jeleneteket • a színpad 3 szintből áll • két szélén függöny • a háttérben egy ház belseje, előtte út vagy kert

10. A bábmozgatók • egy bábot 3 ember mozgat egyszerre • a bábmozgatók feladata, hogy ügyességükkel, összeegyeztetett mozdulataikkal életre keltsék a bábokat • Josida Bunzaburó (?-1760) – 1734-ben kifejlesztette a három embert alkalmazó bábmozgatást • fő mozgató: tartja a báb törzsét, irányítja a jobb kezet és a fejet • második játékos: a báb bal kezét mozgatja • lábmozgató: lábakat/ruhát mozgatja, imitálja a hanghatásokat • öltözék: fekete csuklya, egyedül a főmozgató arca látható

11. A bábok szerkezete • Csikamacu korában kisebbek, egyszerűbb szerkezet • manapság 150 cm, 15-20 kg • fej különlegesen kialakítva, fából, mozgatható fel-le, jobbra-balra, külön mozog a szem, szemöldök, száj • több mint 70 fajta arctípus • test elnagyolt • karok, lábak zsinórral csatlakoznak, behajlíthatók, a báb még a kezét is ökölbe tudja szorítani

12. Összegzés • bábszínház – évszázadok óta működik, máig sikeres • előadások és turnék Japánban és szerte a világban • régi bábok nagy becsben, bábmozgatók nemzeti kincsként • a bábszínház légköre a legalkalmasabb a sindzsúk bemutatására – habár való életből vett eseményeket dolgoznak fel, misztikus árnyalatot kapnak, és eltávolítják a nézőt a valóságtól • A színészek nem tudják elkerülni, hogy játékukba saját személyiségükből is belevigyenek, a bábok viszont száz százalékig azonosulnak a karakterekkel • a báb a bábmozgató kezében életre kel, emberi lesz, s bábos mint egyfajta isten irányítja, teszi örökéletűvé – ebben rejlik a műfaj szépsége

13. Köszönöm szíves figyelmüket!