1 / 12

Cellulóz

Növényi rostok. Cellulóz. vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet. Hemicellulóz.

olin
Download Presentation

Cellulóz

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Növényi rostok Cellulóz • vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) • vízben nem oldódik • a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani • az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet

  2. Hemicellulóz • átmenet a vázalkotó és a tartalék szénhidrátok között • vizet köt meg • szerkezete kémiailag nem egységes (hexózok, de főleg pentózok, ribóz, xilóz, arabinóz polimerje) • szintén csak a baktériumok bontják

  3. Pektin • a sejtfal kialakulásakor elsőként képződik • a galakturonsav polimerje • kolloid tulajdonságokkal rendelkezik • jó vízmegkötő képességű jó étrendi hatás • vízben oldódik, de az állatok saját enzimjeikkel nem bontják

  4. Lignin • a sejtfal fásodásakor épül be a növényi sejtekbe, a cellulózhoz kapcsolódva • nem egységes szerkezetű, alkohol polimer • vízben nem oldódik • takarmányozási megítélése egyértelműen negatív

  5. Egyéb rostalkotók • -glükán (búza, árpa, rozs, zab) • arabinoxylán (búza, árpa, rozs, zab) • kutin (a növényi kutikula) • szuberin (elparásodott növényi részek) • mézgák (a növények sérülésekor képződő szénhidrát)

  6. A növényi rostok szerepe a kérődző állatok takarmányozásában • rágás, kérődzés, nyáltermelés, bendő működés fenntartása • strukturális rost (min. a nyersrost 75%-a) • energia forrás, illó zsírsavak prekurzora • befolyásolja a bendőemésztés idejét, a későbbi bélszakaszokban a chimus továbbításának sebességét

  7. Növényi rostok és egyéb szénhidrátok lebomlása a bendőben hemicellulóz CH3 cellulóz C=O pektin COOH ecetsav keményítő piroszőlősav propionsav szacharóz vajsav laktóz

  8. A növényi rostok szerepe a monogasztrikusok takarmányozásában • bontása csak az utóbélszakaszokban • bél-perisztaltika fenntartása ló > nyúl > sertés > baromfi 12-20% 10-14% 3-8% 3-6% • fiatal állatok kevésbé tolerálják • gátolja a többi táplálóanyag emésztését • növeli az endogén veszteségeket • gyorsítja a kimusz továbbítását • csökkenti a takarmány koncentráltságát • jóllakottsági érzés kialakulása

  9. Hiányakor • a bendő működés zavara • bélsárpangás (pl. kocák) • étvágytalanság • nyelőcső, gyomorfekély (fiatal állatoknál is)

  10. Néhány takarmány nyersrost-tartalma (%)

  11. Gazdasági állataink rostigénye (%)

  12. A rostok szerepe táplálkozásunkban • szükséglet: 30-40 g/nap • fogyasztás: 15-25 g/nap A rosthiányos táplálkozás következményei: • vastagbél betegségek (székrekedés, bélpolipok, vastagbél rák stb.) • anyagcsere rendellenességek (elhízás, cukorbetegség, magas vér triglicerid szint, magas vér koleszterin szint)

More Related