Az egészségügy reformja

1. Az egészségügy reformja Dr. Rapi Katalin egészségpolitikai szakállamtitkár II. Konszenzus az Egészségügyért 2006. szeptember 7. - Göd

3. Egyensúly, növekedés és reform I. A kiigazítás programja - Kornai János közgazdászprofesszor cikke Népszabadság • Kornai János • 2006. június 28. II. A társadalom átalakításáról - Kornai János közgazdászprofesszor cikke Népszabadság • Kornai János • 2006. június 29.

4. Kornai János : Az egészségügy reformjáról A Reform általános elvei • Etikai posztulátumok • elv: Az egyén szuverenitása • elv: Szolidaritás • II.Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai • elv: Verseny • elv: Ösztönzés • elv: Az állam új szerepköre • elv: Átláthatóság • elv: A program új időigénye • III.Az allokáció kívánatos arányai • Harmonikus növekedés • Fenntartható finanszírozás

5. Etikai posztulátumok • ELV: Az egyén szuverenitása • Cél: • Olyan átalakítás előmozdítása, amely megnöveli az egyén és szűkebbre szorítja az állam döntési jogkörét a jóléti szolgáltatások szférájában! • Az egyénnek joga van választani, de felelős a választásáért! • Ha rosszul dönt, maga viseli annak következményeit! • 2. ELV: Szolidaritás • Cél: • Segíteni kell a szenvedőket, a bajban lévőket, a hátrányos helyzetűeket! • Nem elég az egyéni és kollektív karitatív tevékenység, a közösségnek állami redisztribúció útján is segítenie kell • Rászorultak: önerejükből nem képesek kielégíteni alapvető szükségleteiket sem

6. Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai 3. ELV: Verseny Cél: Az állami tulajdonnak és szabályozásnak ne legyen monopóliuma! Legyen verseny különböző tulajdonformák és koordinációs mechanizmusok között! • Verseny szükségessége  állampolgár választhasson, mit kíván maga és családja egészségére fordítani - A választás függetlenítheti az egyént az aktuális politikai hatalomtól, azaz: a korábban pártérdekek, lobbik és bürokratacsoportok helyett immár az egyén kezébe kerül a döntés a gyógyításra jutó erőforrásról illetve az öregkor jövedelméről • Üzleti biztosító intézetek tevékenységének kiterjesztése a nyugdíj és egészségbiztosításra • Senki ne legyen kiszolgáltatva egyetlen monopol szervezetnek!

7. Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai 4. ELV: Ösztönzés Cél: Olyan tulajdon és szabályozási formák létrehozása, melyek hatékonyságra ösztönöznek! Keresleti oldal: • Állampolgár: • Szolgáltatás ne legyen ingyenes, bizonyos szintű önrész vállalása • Állami támogatás eljuttatása oda, ahol az indokolt • Biztosítók: • ahol nincs verseny, nem elég erős a hatékonyságra és takarékosságra való ösztönzés Kínálati oldal: • Szolgáltatók: • fontos, hogy a költségcsökkentés ne a betegek kárára történjen

8. Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai 5. ELV: Az állam új szerepköre Cél: Az állam fő funkció a jóléti szektorban a következők kell, hogy legyenek: • Törvényes keretek előírása • Nem állami intézmények felügyelete • „Végső” biztosítás és segítségnyújtás 6. ELV: Átláthatóság Cél: Világossá váljék az állampolgár szemében a kapcsolat az állami jóléti szolgáltatás és annak adóterhei között! • A reform gyakorlati intézkedéseit előzze meg nyílt és jól informált vita

9. Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai 7. ELV: A program időigénye Cél: Időt kell engedni a jóléti szektor új intézményeinek evolúciójára és az állampolgárok adaptációjára! • Az intézményi átalakulás evolúciós folyamatában a spontán változásoknak jelentős szerepe lesz, de nem helyes a reform előrehaladását kizárólag spontán változásoktól várni • A megreformált jóléti szektorban számos új, eddig ismeretlen intézmény működik majd  ezek létrehozása, illetve a régiek átalakítása új szabályok előkészítését kívánják meg

10. Az allokáció kívánatos arányai 8. ELV: Harmonikus növekedés Cél: Legyenek harmonikus arányok a gyors növekedést közvetlenül szolgáló beruházásokra és a jóléti szektor működtetésére és fejlesztésére felhasznált erőforrások között! 9. ELV: Fenntartható finanszírozás Cél: Az állami költségvetés legyen képes folyamatosan finanszírozni az állami kötelezettségvállalások teljesítését! • Sok országban számottevő a költségvetési deficit • Az országok törvénybe iktatott jóléti elkötelezettségei előbb-utóbb tarthatatlanok lesznek egészségügyi rendszerek finanszírozhatatlanná válnak  az állam a jóléti kiadások csökkentésére kényszerül!

11. Egészségügyi reform - Franciaország • „A világ legjobb egészségügyi rendszere” (WHO,2002.) • Euro Health Comsumer Index : 1. hely (HCP, 2006.) • Betegelégedettség : 2. hely, 78% (1.: Ausztria, 83%) • A GDP arányos egészségügyi kiadás :10,1 % (2003.)

12. Egészségügyi reform - Franciaország • 2004: Reformjavaslat a bevételek növelésére, költségvetés terheinek csökkentésére • 1 € vizitdíj • CSG megemelése nyugdíjasok esetén • Munkáltatók egészségügyi hozzájárulásának növelése • Indokolatlan igénybevétel illetve fokozott gyógyszerfogyasztás miatti kiadások csökkentése • Gyógyszerkiadások térítésének mérséklése • Számítógépes orvosi dokumentáció bevezetése • Kapuőri szerep megteremtése az alapellátásban • 2006: • január: előírás a háziorvos választás, illetve a koordinált betegút követése (vagy csökkentett térítés) • június: elektronikus orvosi dokumentációs rendszer kísérleti bevezetése („Carte Vitale” e-kártya)

13. Egészségügyi reform - Ausztria 2005: • Receptdíj emelése (10 centtel) • Dohányadó emelése (18 cent/csomag) • Betegbiztosítási járulék 0,1 %-os emelése  120 millió eurós többletbevétel a kórházaknak • Legmagasabb járulékalap emelése (2006:3750 €)  30 milliós többletbevétel • Kórházi co-payment (napidíj) emelése 8 euróról 10-re  15 millió euró többletbevétel • Látást javító eszközök költségtéritésének újraszabályozása  minimum költségtérítés összege 23 euróról 72,6 euróra növekszik  35 millió euró költségmegtakarítás a biztosítóknak

14. Egészségügyi reform