GLOBÁLIS PROBLÉMÁK FELISMERÉSE 2. Népesedés

1. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK FELISMERÉSE 2. Népesedés

2. 1. Népesedés • Népességmegduplázódás időszaka rövidül (pl. a 17. sz. szintjén 0,3 % növekedés  250 év, 1950  40 év, 1970  30 év, az ezredfordulóra lassul. • Okok: • Orvostudomány, egészségügy fejl. (betegségek, csecsemőhalálozás, stb.) • Az éhezés időszakos visszaszorulása (zöld forradalom) • Az előzőek miatt a produktív életkor jelentős meghosszabbodása • Mi a Föld eltartó-képességének határa? • Vester (1982): igazságos elosztás, korlátlan ideig fenntartható mg-i termelés, napi 65 g fehérje, 2000 kalória, + átlag 1970-es amerikai állampolgár igénye esetén kb. 2 md fő.

3. Népességnövekedés csökkentési kísérletei: • Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, egy gyerekes családmodell • India: sterilizálási program nem sok eredménnyel • Japán: az „első japán csoda”, életszínvonal növekedésre tudati változás • Indonézia: két gyermekes modell • Ellenpélda: Malaysia Az igazi probléma nem a népességnövekedés, hanem annak ellátása élelemmel. (Túlnépesedés miatti élettér problémák: ld. rák, kígyók szigete, stb.)

4. A Föld népességének változása 1800 óta (milliárd fő) A születéskor várható életkor a világ térségeiben

5. Kína és India népességváltozása 1950-2000

6. Következmény: a világ demográfiai megosztottsága

7. Valami azért lassan változik Még egy következmény: az élelmezés

8. Városi növekedés

9. A világvárosi növekedés a Földön: a legnépesebb, a 10. illetve a 30. legnépesebb város lakosságszáma A fővárosok gazdasági fejlettsége és a légszennyezettség kapcsolata 1970 és 1990 között A levegő ólomtartalmának változása Londonban (1983-2000)

10. AIDS-probléma Az AISD-fertőzöttség és halálozás a világban

11. A születéskor várható életkor a Föld néhány régiójában

12. 2. Nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népességnövekedés, technika fejlődése, rabló gazdálkodás. • Újrahasznosítás, helyettesíthetőség, technológiai fejlődés szerepe • Környezeti probléma a kitermelés globalizációja. • Az autarchia helyett az árak szerepe, ami pedig a gazdasági fejlettségtől is függ.

13. A Hubbert-görbe és a nyersanyagok A Hubbert-görbe elméleti változata (A), és annak alkalmazása az USA kőolajtermelésére(B – milliárd hordó/év)

14. Norvégia (A) és Oroszország (B) kőolaj-termelési görbéje A felfedezett (1930-2007) és reménybeli kőolajkészletek, illetve a globális termelés (ASPO 2008)

15. A különböző típusú kőolaj- és földgázkészletek kitermelése a Földön a 2007. évi adatok és becslés alapján (ASPO 2008, 2009) 1: kőolaj, 2: nem hagyományos olaj, 3: mélytengeri kőolaj, 4: sarkvidéki kőolaj, 5: természetes folyékony földgáz, 6: hagyományos földgáz, 7: nem hagyományos gáz

17. A szabad hajózási kapacitások alakulása 1950 óta (Forrás: UNCTAD) A világ kőolajtermelésének várható alakulása az IEA (2008) szerint

18. A kőolaj várható világpiaci ára az IEA (2008) előrejelzése szerint A kőolaj világpiaci árának alakulása az utóbbi tíz évben És mit hoz a válság?

19. 2 éves hír: a szén ára a tavalyihoz (2008-ben) képest 143% Szén Hogy is van ez?

20. 2. Megújuló természeti erőforrások korlátozottsága • Termőföld: • Extenzív, de korlátos területnyerés (erdőirtás, szűzföldek, öntözés, egyéb) • Fő következmény: látványos erózió, de a legfejlettebb országokban is termékenység csökkenés (bad land probléma, szűzföldek feladása, elszikesedés, elmocsarasodás, egyéb gondok) • Urbanizáció miatti termőföld elvesztés (pl. Kína problémája) • Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökkenése. Kérdés meddig növelhetők a terméshozamok. A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó szántóterület (2) változása a Földön (1950-2000)

22. Az összes művelt földterület (1) és a gabonatermő terület (2) változása a Földön 1960-2002 között (millió km2) (Forrás: FAOSTAT 2006)

23. A növekvő népesség kissé javuló élelemellátását (táblázat) a termőföld egyre intenzívebb hasznosításával lehetett biztosítani, mégpedig globális viszonylatban eredményesen: 1965 és 2007 között a világ gabonatermelése 0,9 milliárd tonnáról 2,09 milliárdra nőtt. A kedvező változásokban meghatározó szerepe volt Kína és India javuló gazdálkodásának. De ez eltakarja, hogy 2002-ben 18 olyan ország volt, ahol az éhezők aránya meghaladta a 35%-ot, és tovább 28, ahol ez 20% felett volt. Látványos eredményeik ellenére például Indiában 221, Kínában 142 millió volt alultáplált.

25. Szaúd-Arábia

26. Édesvíz: • Csak részben megújuló • Szennyezéssel veszélyeztetett készletek • A második „szűk keresztmetszet”, már látszanak a korlátok. • Világtenger: • Szennyezési problémák • Korlátozott élelemszerző terület.

27. 4. Környezetszennyezés • regionális lépték • országhatároktól független szennyezések • „kisebb” ökológiai katasztrófák • Az emberiség alapkérdése: a problémákhoz való adaptáció (tanulás és cselekvés), vagy összeomlások sorozata.

28. 5. Adóság válság: Olcsó hitelek drága „leve”. Nettó erőforrás transzfer problémája. Környezeti következmények. A nettó erőforrás-transzfer a tőkeimportáló fejlődő országokba (milliárd $)

29. „Az öt részre szakadó világ” Jelmagyarázat: I. világ: 1: fejlett ipari országok, 2: fejlődés útján levő országok (GDP 2000 $ alatt); II. (tervgazdaságot folytató) világ: 3: iparosodó országok, 4: fejlődésben levő országok (GDP 1000 $ alatt); III. világ (GDP jellemzően 500 $ alatt): 5: nyersanyagokban gazdag országok kedvező gazdasági szerkezettel, 6: nyersanyagokkal rendelkező országok, kedvezőtlenebb struktúrával; IV. világ: 7: „fejlődő országok” eséllyel a felzárkózásra, 8: jelentős külső gazdasági segítséggel felzárkóztatható „fejlődő országok” (GDP jellemzően 200 $ alatt); V. világ (GDP jellemzően 100 $ alatt): 9: katasztrofális gazdasági helyzetben levő országok